Enter Könyvelő Iroda
Enter Könyvelő Iroda

A NAV megkéri a fuvarozókat, hogy dobják fel magukat

Ha szabálytalanul végzi a tevékenységét, akkor legyen szíves ezt előre bejelenteni az adóhatóságnak – tartalmilag ezt jelenti a furgonnal fuvarozók számára egy jogszabálymódosítás. Megmutatjuk, mi a valódi értelme ennek. Mennyi árut szállíthat egy 3,5 tonnás megengedett legnagyobb össztömegű furgon? Ha most rávágja, hogy „annyit, hogy a jármű és a rakomány együttes tömege ne haladja meg a 3,5 tonnát”, akkor jól ismeri KRESZ-t. De rosszul ismeri a magyar valóságot. Abban ugyanis a szabályok rugalmasabban érvényesülnek. Egy 3,5 tonnás furgon gyakran visz többet, ezt hívják túlpakolásnak. Néha nem is kicsit játszanak ezzel, nemrég egy román kisteherautót fogtak meg, amely a papír szerinti 3 helyett 7 tonna zöldséggel volt megrakva.

Az uniós pályázatokkal a kkv-szektor csökkentheti versenyhátrányát

Az uniós pályázatokkal a kkv-szektor csökkentheti versenyhátrányát! Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke szerint 2017-től olyan időszak következik az uniós pályázatoknál, amely a magyar gazdaságban a rendszerváltás óta nem adódott, és a magyar kkv-szektornak lehetősége lesz versenyhátrányának csökkentésére.

Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai 2016

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? A személyi jövedelemadóról szóló törvény1 rendelkezése szerint mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

Gyors megoldás a felesleges ügyfélkapu üzenetek ügyében

2016. július 1-jétől a közigazgatási perekben a jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet számára kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek a fejlesztésnek azonban az a kellemetlen következménye lett, hogy a számvitellel foglalkozó szakemberek hirtelen több száz felesleges üzenetet kaptak az Ügyfélkapu rendszertől, mely egyik napról a másikra többszörösére növelte adminisztratív teendőiket. A probléma megoldására az érintettek, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének részvételével egyeztetést kezdeményeztek a NISZ-szel, és sikerült megnyugtató megoldást találniuk a problémára.

Megszűnik a beszámoló közzétételéért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj

Módosul a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény. A 2015. december 11-én kihirdetett 2015. évi CXCIV. törvény szerint 2016. január 1-jétől a számviteli beszámoló közzétételéért nem kell díjat fizetni.

Mikor lehet elállni a munkaszerződéstől – és ez miért nem felmondás?

Kevéssé ismert tény a Munka Törvénykönyvével kapcsolatban, hogy a munkaszerződést nem csak felmondással vagy közös megegyezéssel lehet megszüntetni, hanem elállással is. Az elállási jog azt jelenti, hogy egy már megkötött szerződés valamelyik fél nyilatkozata alapján a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal megszűnik. A munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozó pontos szabályokat dr. Rátkai Ildikó munkajogász segít megérteni.

Haladékot kaptak a cégek és a civil szervezetek

A korlátolt felelősségű társaságok (kft.) és a civil szervezetek is egy év haladékot kaptak az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) azon rendelkezéseinek átvételére, amelyek határideje eredetileg idén március 15-én járt volna le.

A civil szervezeteknek is kötelező az új Polgári törvénykönyv szerint módosítani létesítő okiratukat 2016. március közepéig

Az új Polgári törvénykönyv a civil szervezetek, így az alapítványok és egyesületek vonatkozásában is számos új szabályt vezetett be azzal, hogy a törvény hatálybalépésekor, vagyis 2014. március 15. napján a bírósági nyilvántartásba már bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló egyesületek és alapítványok legkésőbb 2016. március 15-ig kötelesek a létesítő okiratuknak mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az új Ptk. előírásainak. A létesítő okirat módosítás elfogadását követően változásbejegyzési eljárás keretében annak bírósági nyilvántartásba vételét is kezdeményezni szükséges. A vészesen közelgő határidőre tekintettel nézzük, mit is kell tennünk!

Több ezer kft. szűnhet meg a kötelező törzstőkeemelés miatt

Azon cégek ellen, amelyek ezt elmulasztják, törvényességi felügyeleti eljárás indítható: a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak a kft-k. Késedelem esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz. Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget.

Idén júliusban áll majd fel az új közfelügyeleti hatóság

A tervek szerint idén júliusban áll majd fel az új közfelügyeleti hatóság, amely a könyvelők, az adótanácsadók, az adószakértők és a könyvvizsgálók ellenőrzéséért felelhet, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán egyeztet majd az új hatóság felállításáról az érintett pénzügyi szervezetekkel - közölte az NGM hétfőn. Az adótanácsadók egyesülete továbbra sem ért egyet a közfelügyeleti hatóság létrehozásával.


Tisztelt Cégvezető!

Készíttesse el szabályzatait, mielőtt az adóhatóság megbünteti!


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

webshop7_2 


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Tartalom átvétel