2016. július 16-ai hatállyal módosultak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] jogdíjra vonatkozó előírásai, az OECD Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás [BEPS] Projektje által megfogalmazott kritériumok figyelembevételével. Az új szabályozás lényege (az adótervezési céllal történő nyereségáthelyezés megelőzése érdekében), hogy egy adott immateriális jószágra tekintettel jogdíj címén realizált nyereség csak olyan arányban jogosítson kedvezményre, amilyen arányban az adózó ezen immateriális jószág előállításához ténylegesen, saját maga hozzájárult.

Közlemény a 2016. rendelkező évre előzetesen regisztrált szja 1%-os civil kedvezményezettekről. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (8) bekezdése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az alábbiakban ad tájékoztatást a 2016. rendelkező évre regisztrált civil kedvezményezettek adószámáról, nevéről, székhelyéről, regisztráció állapotáról.

Zara László szerint a foglalkoztatót terhelő „járulékok” csökkentésére, vagyis a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás mérséklésére lenne inkább szükség. A foglalkoztatók egy jelentős – legalább 10%-ot elérő – egy lépésben végrehajtott csökkentést már valóban megéreznének.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 259. §-a – 2016. június 16-i hatállyal – az összes hasznos alapterület fogalmával egészült ki, megerősítve ezzel az egyes új lakóingatlanokra alkalmazandó kedvezményes adómérték 2016. január 1-jei bevezetésétől irányadó álláspontot. Az említett jogszabályhely 13/A. pontja az összes hasznos alapterület meghatározásakor az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK) foglalt összes hasznos alapterület fogalmat veszi alapul.

Az online pénztárgép használatára újonnan kötelezettek köre nem változik, a ruhatisztítókkal, autójavítókkal, pénzváltókkal és a taxisokkal együtt a masszőröknek is be kell szerezni a pénztárgépeket.

Az adózásunk évről-évre folyamatosan változik. Nem tehetjük meg, hogy ne kövessük őket, és ne nézzük meg, mi érint majd bennünket, ezért máris összefoglaltuk azokat a változásokat a 2017-es adózás területén, amelyek a vállalkozásainkat leginkább érintik. A cikk megírásakor az alábbiak még tervezetek voltak, közben elfogadták őket. Persze, 2017-ig még sok idő van hátra, akár még módosíthatják is őket. Arra viszont nagyon jó, hogy gyorsan átnézzük legalább az érintett területeket.

Az egyesületek, alapítványok [civil szervezetek], köztestületek, közalapítványok1 [mind együtt: nonprofit szervezetek] alapítására, működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Ptk2. és az Ectv3. határozza meg. A törvényszéken történő nyilvántartásba vétellel, ezen nyilvántartásba vétel napjával válnak jogi személlyé. E szervezetek is az egyes adókötelezettségekről rendelkező adótörvények hatálya alá tartozó adózók, a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontjában 2016. augusztus 1-jétől módosult a kiküldetés (kirendelés) fogalmi meghatározása az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. június 15-én kihirdetett 2016. évi LXVI. törvény 1. § (1) bekezdése alapján.

Az elektronikus építési napló vezetésének szabályaiban is történt módosítás a Kormány 2013. szeptemberi döntése értelmében. A 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet az e-napló tartalmának és vezetésének egyes szabályait kiegészítette, módosította. Azok, akik 2013. szeptembere előtt tájékozódtak az e-napló szabályairól, vagy vettek részt ezzel kapcsolatos előadásokon, azoknak fontos megismerniük, hogy a ténylegesen alkalmazásra kerülő szabályokban milyen változások történtek.