Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapvető szabályai a 2022 évben.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) olyan adózási forma, amit egyes meghatározott foglalkozások művelői választhatnak – főként a művészet, média és sport területén –, ha van olyan bevételük is, ami után az általános szabályok szerint fizetik meg a közterheket.

1. Ki választhatja az ekho szerinti adózást?

Az ekho szerinti adózást az a magánszemély választhatja, aki az alábbi foglalkozások valamelyikét űzi, és ezzel adóköteles bevételt szerez.1
Elnevezésétől függetlenül az a tevékenység is az ekho választására jogosít, ami tartalma alapján megfelel a felsorolásban szereplő foglalkozásoknak, munkaköröknek.
Fontos kitétel azonban, hogy csak akkor választható az ekho szerinti adózás, ha ezen foglalkozások gyakorlásakor az adózó a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt.

Mely foglalkozások mellett választható az ekho szerinti adózás?

Választhatja az ekho szerinti adózást a fenti foglalkozásokat űző, az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára is3, ha nem tartozik a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, de valamely EGT-államban biztosított, és erről a külföldi hatóság által kiállított A1-es igazolással rendelkezik.
Az előzőekben felsoroltakon túl csak bizonyos képesítési feltételekkel választhatják az ekhót a 2717-es FEOR-számú foglalkozást űzők.
• Szakképzett edző, sportszervező, -irányító, ha rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.
• Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint egyes sportszakemberek4,
o ha sportszervezetnél vagy sportszövetségnél5 jogviszony alapján lát el sporttevékenységgel kapcsolatos feladatot, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy
o a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, ha a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységet végző sportmunkatárs, sportszakember, és rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;
• Nemzetközi sportszövetség munkavállalója, ha a szövetséget Magyarországon a sportról szóló törvény rendelkezései szerint nyilvántartásba vették.6
Ha a magánszemély az ekho szerinti adózást választja, a vele munkaviszonyra, vállalkozási tevékenységre, megbízásra szerződő kifizető, munkáltató is kötelessé válik az ekho alkalmazására. Kivétel ez alól,
• ha a magánszemély átvállalja a kifizetőtől az őt és a kifizetőt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését. Erről a magányszemélynek a bevétel megszerzése előtt kell nyilatkozni, vagy
• ha a kifizető EGT-államban biztosított személynek juttatott ekho-s bevételt.

2. Melyek az ekho választásának további feltételei?

Amellett, hogy a felsorolt foglalkozásokból szerez adóköteles bevételt, az ekhot választó magánszemélynek a következő feltételeknek is meg kell felelnie.
• Rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket (az EGT-államban biztosított személy a magyar személyi jövedelemadót). Ilyen jövedelem lehet
o a munkaviszonyból származó,
o egyéni vállalkozóként a vállalkozói kivét, továbbá
o társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködés ellenértéke, valamint
o egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték, ami nemcsak a felsorolás szerinti foglakozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait az Szja tv.7, illetőleg a Tbj.8 szerint fizeti meg a magánszemély, illetőleg a kifizető.
A nyugdíjasokra ez a feltétel nem vonatkozik.

• Az ekho csak meghatározott nagyságú bevételre alkalmazható.
o Ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért10 elérő, általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor 60 millió forint bevételre alkalmazhatja az ekhot. Ez alól kivétel,
- ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, ugyanis ilyenkor az összeghatár évi 500 millió forint;11 vagy
- ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya), mivel ilyenkor is évi 250 millió forint12 az összeghatár, továbbá
- ha a magánszemély nemzetközi sportszövetség munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalója, mert ekkor évi 250 millió forint bevételi értékhatárig választhatja az ekho adózási módot oly módon, hogy a minimálbér összegének erejéig az általános szabályok szerint kell teljesítenie az adókötelezettséget.13
o Ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió (vagy adott esetben a 250 millió) forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.
o Nyugdíjas magánszemély esetében az összeghatár évi 60 millió forint.
o Nem nyilatkozhat az adóévben ekho választásáról az a magánszemély, aki a fentiek szerinti összeghatárt már elérte.
o Ha a magánszemély áfa fizetésére kötelezett, a bevételi összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.

megállapított öregségi nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. A rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és saját vagy özvegyi jogon részesül a nyugellátásban, feltéve, hogy az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas.
10 Az éves minimálbért az év első napján érvényes minimálbér alapulvételével kell kiszámítani. A minimálbér 2022. január 1-jétől 200.000 forint havonta.
11 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXVII. törvény 2.§-a alapján 2019. január 1-jétől az Ekho tv. 3. § (4) bekezdés d) pont da) alpontja értelmében 250 millió forintról 500 millió forintra emelkedik az ekho választására jogosító értékhatár.
12 Módosította az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény. 2017. június 20. napjától hatályos, azonban az átmenti rendelkezés alapján a 2017. január 1-jétől megszerzett bevételekre is alkalmazható.
13 Ekho tv. 3. § (4) bekezdés d) pont db) alpont. Hatályos 2019. július 24-től.

• Az általános feltételek szerint fizetett közterhek mellett ekho alkalmazására jogosító bevételként olyan bevételek vehetők figyelembe, amelyek a felsorolt foglalkozásokhoz kapcsolódó tevékenység alapján illetik meg a magánszemélyt. Az adott tevékenységre létrejött jogviszony lehet akár
o munkaviszony azzal a feltétellel, hogy a munkaviszonyában a magánszemély a felsorolt FEOR-számok szerinti foglalkozásán kívül eső más tevékenységet nem folytat;
o társas vállalkozásban tagként történő személyes közreműködés szintén azzal a feltétellel, hogy a magánszemély személyes közreműködése kizárólag a felsorolt FEOR-számoknak megfelelő foglalkozás szerinti tevékenységre irányul;
o vállalkozási szerződés, megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, ha azt kizárólag a magánszemély a felsorolt FEOR-számoknak megfelelő foglalkozása szerinti tevékenységre kötötték.
Az ekho csak akkor alkalmazható, ha az adott szerződés szerinti tevékenysége alapján a magánszemély a felsorolásban szereplő foglalkozást űzi, és az adott szerződés alapján kizárólag e tevékenysége ellenében szerez bevételt.
• Az ekho pénzben megszerzett, Magyarország törvényes fizetőeszközében kifizetett, folyósított bevételre alkalmazható, azaz például devizában (valutában), értékpapírban, vagy természetben megszerzett vagyoni értékre nem.
Ez alól kivétel
o a nemzetközi sportszövetség munkavállalója, aki a külföldi pénznemben14 megszerzett bevételére is alkalmazhatja az ekho szerinti adózást, ha a tevékenységét nem kizárólag belföldön látja el. 15
• Az ekho alkalmazása nem kötelező, az arra jogosult magánszemély azt a vele szerződéses viszonyban álló kifizetőnek írásban megtett nyilatkozatával választhatja. Tehát az is feltétel, hogy a bevétel kifizetőtől származzon, mert például, ha a megrendelő kifizetőnek nem minősülő magánszemély, vagy külföldi személy, az ekho nem alkalmazható.
• 2018. január 1. óta az egyéni vállalkozó nem választhatja az ekho szerinti adózást az egyébként ekho szerint adóztatható tevékenységére, ha e tevékenységére az adóévben a kisadózók tételes adója (kata) szerinti adózási módot választotta.16
• Ha a magánszemély munkaviszony alapján folytat ekho választására jogosító tevékenységet, akkor a munkáltató az adott hónap első napján érvényes minimálbért17 meghaladó részre veheti csak figyelembe a munkavállalója ekhos nyilatkozatát.
Nem vonatkozik ez a szabály
o a nyugdíjas magánszemélyre;
o arra a magánszemélyre, aki a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában az adott hónap első napján érvényes minimálbér után az általános szabályoknak megfelelően adózik;
o a magánszemélyre, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő (más munkáltatóval kötött munkaviszonyból, vállalkozási vagy megbízási jogviszonyból származó, illetve vállalkozói kivét vagy személyes közreműködés címén) olyan jövedelmet szerzett, amely után az általános szabályok szerint megfizeti adót.

3. Mi az ekho alapja?

Az ekho alapja a foglalkozáslistában szereplő foglalkozással szerzett bevétel. Ha a magánszemély áfa fizetésére kötelezett, ezt a bevételt az általános forgalmi adóval csökkenteni kell.

4. Mekkora az ekho mértéke?

A magánszemélynek az ekhoalap összegéből általános esetben 15 százalék ekhot kell fizetnie.
Ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas (ebben az esetben nem feltétel a legalább 183 nap nyugdíjasként eltöltött idő), a fizetendő ekho mértéke 9,5 százalék.
Az általános szabálytól eltérően az EGT-államban biztosított személynek juttatott ekho alapjául szolgáló bevételt 9,5 százalék ekho terheli, amit a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia.
A kifizetőt az ekhoalap összege után 2022. január 1-től 13 százalék ekho18 terheli, és emellett ráhárul a magánszemély által fizetendő ekho levonásának, befizetésének és bevallásának kötelezettsége is.
• Nem kell a kifizetőnek az ekhot megfizetnie akkor,
o ha az ekho alapjául szolgáló bevételt EGT-államban biztosított személynek fizeti ki;
o a hivatásos sportolónak az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után,19 valamint
o a nemzetközi sportszövetség munkavállalójának és a saját jogú nyugdíjasnak az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.20
• Amellett, hogy az ekhot nem kell megfizetnie, a magánszemély fizetendő ekhoját sem kell levonnia és bevallania akkor,
o ha a magánszemély a vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján őt megillető bevétel kifizetése előtt nyilatkozik arról, hogy az ekho megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalja.

5. Milyen közterheket vált ki az ekho?

A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után megfizetett ekho a személyi jövedelemadót, a Tbj.-ben meghatározott biztosítottat terhelő társadalombiztosítási járulékot és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót váltja ki.
A kifizetőt és a magánszemélyt tehát az ekhoalappal kapcsolatban az előbbieken kívül – ide nem értve az esetleges mulasztási bírságot21 – további fizetési kötelezettség nem terheli.

6. Az ekho választásáról szóló nyilatkozat szabályai

Ha az ekho választására jogosult magánszemély foglalkozását munkaviszonyban, vagy tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az ekho választására, illetőleg mértékére vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti.
A kifizetőnek a nyilatkozatot a még nem számfejtett összegre kell figyelembe vennie.
A kifizető az adóévben mindaddig a nyilatkozat szerint vonja az ekhot, amíg a magánszemély vissza nem vonja azt. A magánszemélynek a számfejtést megelőzően az adóévben esedékes további kifizetésekre vissza kell vonnia az ekho választására tett nyilatkozatát, ha az esedékes bevételére vagy annak egy részére a bevétel nagysága alapján a továbbiakban az ekho már nem alkalmazható az adóévben. Ha a magánszemély a tevékenységét vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi, az ekho választásáról az őt megillető bevétel kifizetése előtt kell nyilatkoznia.
Nem tehet az adóévben az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot a magánszemély azt követően, hogy a foglalkozásának megfelelő bevételi határt már elérte.
A kifizető a magánszemély nyilatkozata ellenére, vagy annak visszavonása hiányában sem alkalmazhatja a továbbiakban az ekhot, ha a magánszemély tőle származó olyan bevétele, amely után ekhot fizetett, az adóévben a bevételi értékhatárt meghaladja.
A nemzetközi sportszövetség munkavállalója már a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vétel iránti kérelmének benyújtásától kezdődően megszerzett bevételére választhatja az ekho szerinti adózást. A kérelem benyújtásának időpontjától a nemzetközi sportszövetség adószámának kiadásáig terjedő időszakban a nemzetközi sportszövetség által juttatott bevételek utáni adókötelezettségeket a nemzetközi sportszövetség adószámának megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteni.22

7. Melyek az ekho jogosulatlan választásának következményei?23

Ha a kifizetőnek tett nyilatkozata alapján a magánszemély valamely bevételéből ekhót vontak, de erre a magánszemély nem lett volna jogosult, akkor e bevétel ekhoalapnak tekintett részét az szja-kötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni a kifizetővel fennálló jogviszony szerinti jogcímen.
• Ekkor a bevétel ekhoalapnak tekintett részének 9,5 százalékát a kifizető által levont személyijövedelemadó-előlegnek kell tekinteni.
• További kötelezettség, hogy a magánszemély e bevétele ekhoalapnak tekintett része után 9 százalék ekho különadót köteles adóbevallásában feltüntetni és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.
• Ha a jogosulatlan választás oka az, hogy a magánszemély ekhoalapot képező bevétele az adóévben a jogosultsági határt meghaladta és/vagy az adott bevételre az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát a tevékenységére tekintettel nem tehette volna meg, a jogosulatlan ekho alap után nem 9, hanem 18 százalék különadót kell fizetnie.
• A magánszemély személyijövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során a jogosulatlan ekhoalapot képező bevételt – a szerzés jogcíme szerint – ilyen esetben is
figyelembe kell venni. A különadóként megfizetett összeggel a magánszemély további ellátási jogosultságot nem szerez.

8. A magánszemélyt terhelő ekho mértékének helyesbítése

A nyugdíjas magánszemély az őt terhelő ekho tartozatlanul megfizetett részét a személyijövedelemadó-bevallásában igényli vissza.24

9. Az ekhoval összefüggő kifizetői feladatok

A kifizető a magánszemélyt terhelő ekhot főszabály szerint levonással állapítja meg, ideértve azt az esetet is, ha a kifizetést számla alapján – akár egyéni vállalkozónak, akár más magánszemélynek – teljesíti. Az ekho alapjaként figyelembe vett kifizetésről, a levont és megfizetett ekhoról a kifizetéssel egyidejűleg igazolást ad a magánszemélynek. A magánszemélytől levont ekhot a kifizető az Art. rendelkezései szerint vallja be és fizeti meg.
Ha a magánszemély átvállalja a kifizetőt terhelő ekhot, akkor a kifizető az adóévet követő január 31-ig a magánszemély adóazonosító jelének feltüntetésével adatot szolgáltat a NAV-nak a magánszemélynek az adóévben juttatott ekhoalapot képező bevételek összegéről.

10. Melyek az ekhot fizető magánszemélyre vonatkozó további szabályok?

Az ekhot választó magánszemély önadózóként az adóévről szóló személyijövedelemadó-bevallásában tünteti fel az ekhoalapként figyelembe vett bevételét és az abból levont ekho összegét. Ezt megteheti a NAV közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával vagy a NAV által összeállított bevallási tervezettel.
Ha a magánszemély az ekho választására adott nyilatkozatában átvállalja a kifizetőtől az őt és a kifizetőt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését, akkor az általa megállapított ekhot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg.
A megállapított ekho alapját és a fizetendő ekho összegét – a kifizetőtől átvállalt és a magánszemélyt terhelő összegek szerint külön – negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként az éves személyijövedelemadó-bevallásában vagy a NAV által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallásban vallja be.
A magánszemély által jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevételt az Szja tv. szerinti adóköteles jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, illetőleg az nem minősül vállalkozói bevételnek.

A magánszemélynek az Szja tv. rendelkezéseiben előírt nyilvántartásait úgy kell vezetnie, hogy azok alkalmasak legyenek az ekhoval összefüggő kötelezettségek és jogosultságok alátámasztására, különös tekintettel az ekho választásával kapcsolatos nyilatkozat(ok) jogszerű megtételéhez szükséges adatok megállapítására.
Az ekhot is alkalmazó egyéni vállalkozók költségelszámolását érinti az az előírás, miszerint az említett egyéni vállalkozó az Szja tv. költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy az adóévben felmerült vállalkozói költségeit (az értékcsökkenési leírást is ideértve) olyan arányban számolja el, amilyen arányt a vállalkozói bevétele és a jogszerűen figyelembe vett ekhoalap adóévi együttes összegében a vállalkozói bevétel képvisel.

11. Milyen társadalombiztosítási ellátások illetik meg az ekho szerint adózó magánszemélyt?

Az ekho szabályai szerint adózó bevétel, ellenérték a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások25 (mint például a gyed, táppénz) számításakor nem vehető figyelembe.26
Tehát, ha egy tevékenységre az ekho szabályait választották, de a jövedelem egy része az általános szabályok szerint viseli a közterheket (adó- és járulékterheket), akkor
• az általános szabályok szerint adózott jövedelemrész a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot teremt,
• azonban az ekhoval adózó jövedelemrész nem számítható be a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások összegének kiszámításakor,
mivel az ekho adózási mód nem alapoz meg jogosultságot ezen ellátásokra.
Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély (az EGT-államban biztosított személy kivételével) egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult, de az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, például táppénzre nem szerez jogosultságot. Nyugdíjszolgáltatás esetén az ellátási alap számításánál keresetként, jövedelemként annak az ekhoalapnak a 61 százalékát kell figyelembe venni, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék volt.27

12. Egyéb tudnivalók

A magánszemélyt terhelő 15 százalékos mértékkel levont ekhoból az ekhoalap
• 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak,
• 5,5 százaléka – kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas, – társadalombiztosítási járuléknak28
minősül.
A 9,5 százalékos mértékkel levont, magánszemélyt terhelő ekho személyi jövedelemadónak minősül.29
A kifizetőt terhelő ekho és az ekho jogosulatlan választása esetén a magánszemélyt terhelő különadó szociális hozzájárulási adónak minősül.
Az ekhot fizető magánszemély biztosítási jogviszonyára és e jogviszonyával összefüggő nyilvántartási, adatszolgáltatási, járulékfizetési kötelezettség teljesítésére, valamint jogosultságaira az Ekho törvényben meghatározott eltéréssel a Tbj. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ez többek között azt is jelenti, hogy az ekho fizetése nem mentesíti a foglalkoztatót a biztosítási jogviszonnyal összefüggő nyilvántartások vezetése, és az adatszolgáltatás teljesítése alól. Nem kell alkalmazni ezt az előírást az ekho szerint adózó EGT-államban biztosított személy esetében.
A NAV a magánszemélyt terhelő 9,5 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegét személyi jövedelemadóként tartja nyilván. A magánszemélyt terhelő 15 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből a NAV 63,3 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván, 26 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 10,7 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak utal át.30

Mely foglalkozások mellett választható az ekho szerinti adózás?

Táblázat megtekintése >>

Forrás:  Nemzeti Adó- és Vámhivatal