Ha egy magánszemély ingóságot értékesít, akkor a 1995-ös szja törvény 58. §-a alapján kell megállapítania jövedelmét, kivéve, ha az adózó egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként jut bevételéhez. Az ingó vagyontárgy értékesítésénél a jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy a kapott bevételt csökkenteni kell az igazolt, elszámolható költségekkel, és az így kapott összeg után 16%-os mértékű adót kell fizetni.

 

Az ingóvagyontárgy eladásából keletkező jövedelem után az adót a magánszemély adóbevallásában köteles feltüntetni, és azt az adóbevallás benyújtásának határidejéig kell megfizetnie (május 20-ig).

 

Fontos kitétel, hogy ha az ingó vagyontárgy értékesítése – kivéve, ha a magánszemély a jövedelmet egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg – gazdasági tevékenység során valósul meg, akkor a megállapított bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

Az szja törvény 3. § 46. pontja szerint gazdasági tevékenységnek számít miden olyan tevékenység, amely üzletszerű, illetve tartós vagy rendszeres jellegű, ha az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy az ingó tárgy értékesítése gazdasági tevékenységnek minősül-e több szempontot is figyelembe kell venni.

 

Amennyiben például a magánszemély ruhákat vesz, majd megunt, kinőtt darabjait az interneten árulja, akkor ez nem minősül gazdasági tevékenységnek, mert az ingóságok beszerzése nem továbbértékesítési, haszonszerzési céllal történt. Ugyanaz a helyzet, amikor a magánszemély a régi, feleslegessé vált könyveit értékesíti a neten keresztül, illetve ha egy kismama a gyermekei kinőtt ruháit, feleslegessé vált játékait adja el.

 

Ha azonban egy magánszemély későbbi értékesítés céljából vásárol ingóságokat, például gyermekruhákat, amelyeket az interneten kíván eladni, akkor az így megszerzett bevétele önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

 

Arról, hogy milyen szabályok vonatkoznak a gazdasági tevékenységként folytatott internetes értékesítésre a NAV tájékoztatójában olvashat részletesebben.

Amennyiben tehát a magánszemély ingóságait nem gazdasági tevékenység keretében adja el, akkor az így szerzett bevételét az ingó tárgyak átruházásból származó szabályok szerint kell megállapítania és megfizetnie a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót. Ugyanakkor nem kell megfizetni az adót, ha az adóévben az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelme a 200 ezer forintot nem haladja meg.

 

Fontos továbbá, hogy ha az értékesítésből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nincs adóköteles jövedelme, és az értékesítésre vonatkozó szja-kötelezettség alól is mentesül. Emellett nem kell számlát vagy nyugtát adnia, és áfa-fizetési kötelezettség sem terheli.

 

Amennyiben azonban a magánszemély ingóságait gazdasági tevékenység keretében adja el, - az ingó vagyontárgy átruházásának szabályai szerint - akkor megállapított jövedelmét önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni, és 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie. Fontos, hogy gazdasági tevékenység áfa-alanyiságot eredményez, ezért a magánszemélynek adószámmal kell rendelkeznie, nyugta-kibocsátási kötelezettsége van, és ha nem él az alanyi adómentesség lehetőségével, áfa-fizetési, bevallási kötelezettség terheli.

 

Ha viszont egyéni vállalkozóként végez ingó értékesítési tevékenységet, akkor az így szerzett bevételét nem az ingó vagyontárgy átruházásának szabályai szerint kell megállapítania, hanem az általa egyéni vállalkozóként választott adózási formára vonatkozó szabályok szerint számíthatja azt ki, és az alapján teljesítheti adófizetési kötelezettségét. Az egyéni vállalkozó szintén áfa-adóalanynak minősül, és ingó értékesítési tevékenysége után számla-, nyugtakibocsátási kötelezettsége van, illetve amennyiben nem választott alanyi adómentességet, áfa-fizetési, bevallási kötelezettség terheli.