Enter Könyvelő Iroda
Enter Könyvelő Iroda

Mit tartalmazzon az önálló transzferár nyilvántartás?

http://ermeinfo.hu/wp-content/uploads/2016/11/ermeboltreklam.jpg


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

A 22/2009. PM rendelet 4.§-a tartalmazza, hogy egy önálló nyilvántartásban milyen elemeknek kell szerepelniük. Önálló nyilvántartást kell készíteni minden olyan kapcsolt vállalati tranzakcióra, amely éves szinten nettó értéken (és szokásos piaci áron) az 50 millió forintot meghaladja.

A nyilvántartás készítési kötelezettség a legalább középvállalati méretet elérő cégcsoportokat érinti, de figyelemmel kell lenni arra, hogy a vállalati méret besorolásnál az összes kapcsolódó- és partnervállalalkozás adatait a megfelelő módon össze kell adni és ily módon kell vizsgálni, hogy a létszám eléri-e az 50 főt, vagy az árbevétel és mérlegfőösszeg eléri-e a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Ha tehát kötelezett egy vállalkozás transzferár nyilvántartás készítésére és önálló nyilvántartásokat kell előállítania, vagy éppen nem kötelezett a készítésére, de a szokásos piaci ár alkalmazását oly módon szeretné bizonyítani, hogy készít transzferár nyilvántartást, a következő tartalom bemutatására érdemes fókuszálnia.

I. Alapinformációk a cégbemutatáshoz

A Cégbemutatás a Rendelet előírásai szerint néhány alapvető információt kötelezően tartalmaz. Mindenképpen szükséges megadni az ügyletben résztvevő vállalkozások:

  • nevét
  • székhelyét
  • adószámát vagy annak megfelelő azonosítóját
  •  az előző pontbeli adatok hiányában cégjegyzékszámát és a cégjegyzékét vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét

A fenti elemek azonban önmagukban nem adnak túl sok információt a résztvevő cégekről. Önálló nyilvántartásunk a cégek bemutatásával kezdődik, ezt egyfajta bevezetőnek is tekinthető. Ezért javasolt a kötelező adatok mellett egy rövid szöveges bemutatást is elkészíteni, hiszen így az egész nyilvántartás kap egy alapot, belehelyezi az olvasót egy olyan helyzetbe, ami közelebb hozza a vizsgált gazdasági területhez, és kézzel foghatóbbá, érthetőbbé teszi az ügyletet.

A szöveges cégbemutatást is érdemes három fő részre tagolni:

1. a cégcsoport bemutatása
2. a „mi” cégünk bemutatása, tehát akinek a szemszögéből készül a nyilvántartás
3. a partner cég (vagy cégek) bemutatása, tehát az ügylet másik résztvevője

Cégcsoport bemutatása
A Cégcsoport bemutatásán az adott vállalatcsoport együttes jellemzőinek fő vonalak szerinti ismertetését értjük. Ezeket az információkat a legkönnyebben általában az anyavállalat vagy regionális fő szervezet weboldalán, illetve a céges brosúrákban, katalógusokban találjuk meg.

Miről írjunk?
Bemutatható a cégcsoport története, hogyan alakult, milyen fejlődési szakaszon ment keresztül, hány országban található leányvállalat, stb. Ismertetésre kerülhetnek a fő termékcsoportok, szolgáltatások, a vállalati küldetés és célkitűzések. Írhatunk a csoport szervezeti struktúrájáról, alkalmazottak számáról, az árbevétel alakulásáról, tehát gyakorlatilag minden olyan információról, amely által jobban megismerhető egy külső fél számára a csoport tevékenysége. A témát nem szükséges nagyon hosszan taglalni, de érdemes arra gondot fordítani, hogy megalapozza a nyilvántartásunkat.

Cégünk bemutatása
Itt arról a vállalatról adunk meg lényegi adatokat, amelynek a szemszögéből a transzferár nyilvántartást készítjük. Az információk fő forrása jelen esetben a vállalkozás saját honlapja, a cégkivonat, a társasági szerződés, a kiegészítő melléklet. Alkalmazhatjuk természetesen a vállalati kiadványok ide vonatkozó elemeit is. Bemutathatjuk, hogy mikor alakult a cég, kik a tulajdonosai, mik a fő tevékenységei, milyen árbevételt ért el az elmúlt években, stb. Fontos, hogyha a cégcsoporton belül speciális tevékenységet lát el, különleges szerepet tölt be, akkor erről is írjunk.

Partner vállalat bemutatása
Hasonlóképpen a mi Cégünkhöz, bemutathatjuk ugyanazokat az információkat az ügyletben szereplő másik vállalat, vagy vállalatok esetében is.

II. Szerződés bemutatása

Kezdjük a szerződés bemutatását néhány mondatban azzal, hogy miről szól tulajdonképpen a szerződés, mi a létrejöttének az oka és célja. Ezután két részre szükséges osztanunk a szerződéssel kapcsolatos legfontosabb tartalmi kellékeket.

1. A szerződés tartalmának bemutatása

Gyakorlatilag a szerződés elemeiből tudunk dolgozni, amelyből ki tudjuk gyűjteni az alábbi kötelező információkat:

(1) a szerződés tárgya: az adott termék vagy szolgáltatás (illetve ezek csoportjának) adásvétele, nyújtása, igénybevétele – amilyen módon ez a szerződésben rögzítésre került.

(2) a szerződés megkötésének és módosításának időpontja: amennyiben a szerződést módosították, ne felejtsük el a szerződés módosítások dátumát és azok tartalmi változását is bemutatni.

(3) a szerződés időbeli hatálya: gyakran előfordul, hogy a szerződés hatályba lépésének időpontja eltér a szerződés keltétől, ezt nézzük meg alaposan, illetve maga a szerződés lehet határozatlan vagy határozott időre szóló, utóbbi esetben tüntessük fel az időtartam végét is.

(4) a teljesítés módja, feltétele: gyakorlatilag ebben a pontban bemutathatunk minden olyan elemet a szerződésből, amit fontosnak tartunk, pl. szállítási határidők, megrendelés, teljesítés folyamata, garanciális feltételek, együttműködési feltételek, a felek kötelezettségei és jogai, milyen esetben tekinthető teljesítettnek az ügylet, fizetési határidők, késedelmi kamat, stb.

2. A termék, szolgáltatás jellemzői

A szerződés tárgyául szolgáló termék, szolgáltatás jellemzői bemutatásához a szerződésekben általában találunk érdemi információkat.

Termék esetében írhatunk a termék vagy termékcsoport használati funkcióiról, fizikai jellemzőiről, minőségéről, mennyiségéről, jellegéről, nagyságrendjéről, stb.

Szolgáltatás tekintetében mutassuk be a szolgáltatás elemeit, jellegét, terjedelmét, típusát, stb.

Amennyiben írásos szerződéssel nem rendelkezünk, akkor a fentiek alapján készíthetünk egy rövid kérdőívet, amelyet az adott terület vezetőjével le tudunk egyeztetni (aláíratni), valamint ellenőrzés céljából egyeztessük az ügyletben résztvevő másik vállalkozással is. A későbbiekben a szerződés utólagos írásba foglalásában is segítséget nyújthat ez a kérdőív, amelyet szintén fontos, hogy megőrizzünk alátámasztásként.

III. Funkcióanalízis – kérdezz-felelek és segédtáblák

A funkcionális elemzés, azaz a szerződés körülményei és a felek által betöltött szerep bemutatása az adott ügyletben szintén két fő részből áll. Az első részben megvizsgáljuk, hogy az ügyletben részvevő vállalkozások milyen funkciókat látnak el, milyen kockázatokat viselnek, milyen eszközöket és erőforrásokat használnak fel az ügyletben. A második részben a kapott eredményeket szemléltetjük táblázatos formában és levonjuk a következtetéseket.

Felek által ellátott funkciók és viselt kockázatok

Miért is hívom ezt a részt kérdezz-feleknek? A funkciók és kockázatok megállapításának elsődleges forrása szintén a felek közötti írásos szerződés. Amennyiben részletesen kidolgozott szerződéssel állunk szembe, valószínűleg könnyebb dolgunk lesz. Viszont az általános eset az, hogy bizonyos információkat külön meg kell kérdeznünk a gazdasági vezetőtől, illetve az egyes területek kompetens vezetőitől.

Az alábbiakban szeretnénk iránymutatást nyújtani ahhoz, hogy melyek azok az elemek, amelyeket szükséges a későbbi folyamatok miatt (pl. módszerválasztás, szokásos piaci ár megállapítása) már itt bemutatni.

Az ügyletben résztvevő felek mindegyikére állítsuk össze a szükséges információkat az adott ügylettel kapcsolatban (ezek természetesen ajánlott témák, szabadon bővíthetőek a szükséges információkkal). Fontos, hogy minden témakört olyan szemszögből vizsgáljunk, hogy az adott vállalatnak milyen feladatai kapcsolódnak hozzá, milyen funkciókat lát el, illetve milyen kockázatokat vállal.

A) Funkciók

o    Beszerzés: hogyan működik, kik a fő beszállítók, fő határidők, feltételek, bizonylatok
o    Megrendelések: felelősei, feladatok, nyilvántartásuk és nyomon követésük
o    Termeléstervezés: folyamatai, feladatai
o    Értékesítés: mik a fő folyamatok, értékesítési feladatok, funkciók
o    Marketing/hirdetések: központi előírások, vállalat által végzett hozzáadott értékek, pozicionálás, piacfelmérés
o    Terméktámogatás, support: kiegészítő termékek, szolgáltatások bemutatása, ezek folyamatai és szereplői
o    Árazás és kedvezmények: ármeghatározás menete, árváltozások végrehajtása, kedvezmények körei
o    Raktározás, logisztika: anyagok és áruk raktározási feladatai, folyamatai, helyszínei
o    Finanszírozás: pénzügyi tervezés, likviditás menedzselés
o    Kutatás fejlesztés: kapcsolódó feladatok, projektek
o    Know-how: tulajdonosa, alkalmazása, feltételek
o    Stratégiai tervezés: folyamata, helyszíne, együttműködések

B) Kockázatok

A kockázatoknál bemutathatjuk, hogy fennáll-e az adott kockázat, milyen mértékben járul hozzá az adott fél, illetve milyen mértékben viseli, és milyen hatásokkal jár.
o    Beszerzési kockázatok
o    Értékesítési kockázatok
o    Árfolyamkockázatok
o    Piaci ár-kockázat és mennyiségi kockázatok
o    Minőségi és felelősségi kockázatok
o    Vásárlói hitelkockázatok
o    Raktározási és szállítási kockázatok

C) Eszközök és erőforrások

o    Infrastruktúra: vállalati és egyéb hálózatok, információ menedzsment, szoftverek, gépek, eszközök
o    Szervezeti hierarchia: szervezeti ábra, osztályok, szintek
o    Emberi erőforrás: tervezése, elosztása, létszám, külső és belső erőforrások

Segédtáblák

A fentiek alapján pl. Excelben összeállított segédtáblák alapul szolgálhatnak arra, hogy az adott ügyletre kialakításra kerüljön a lehető legalkalmasabb összefoglaló táblázat. Fontos, hogy megalapozottan döntsünk, hiszen más-más szempontokat érdemes figyelembe venni termék és szolgáltatás esetében.

Fontos információ!

A funkcionális elemzést a következőkben még egyszer el kell végezni, amikor már megvan a transzferár bizonyítási módszer. Itt viszont már nem a két kapcsolt felet hasonlítjuk össze, hanem azt a független vállalkozást (vagy vállalkozásokat), mely(ek)nek vannak összehasonlítható ügyletei a vizsgált ügylethez képest (tranzakció-szintű összehasonlítás), vagy ügyleti nettó nyereség módszer esetében magukat a vállalkozásokat hasonlítjuk a vizsgált céghez (vállalkozás-szintű összehasonlítás).

A transzferár nyilvántartásban a 22/2009. PM rendelet által előírt kötelező tartalmi kellékeket kell bemutatni. Cikkemmel szeretnék iránymutatást nyújtani ahhoz, hogy mit és hogyan érdemes leírni a nyilvántartásban ahhoz, hogy az valóban megfeleljen a NAV elvárásainak.

IV. A piacunk konkretizálása, honnan szerezzünk adatot

Mit jelent a piacelemzés?

A PM Rendelet előírásait idézve az alábbiakat szükséges bemutatni.

A lehetséges piaci kapcsolatok szempontjából figyelembe vehető piac meghatározását és jellemzőit:
(1) piacnagyság
(2) a piac liberalizáltsága
(3) az eladok viszonylagos versenyhelyzete
(4) helyettesítő áruk, szolgáltatások elérhetősége

A nyilvántartás szempontjából nem vehető figyelembe az a földrajzi terület, ahol a terméket, a szolgáltatást nem, vagy csak jelentősen kedvezőtlenebb feltételek mellett lehet beszerezni (igénybe venni), illetve értékesíteni (nyújtani).

A piac bemutatása két fő részre osztható. Egyrészt bemutatjuk a vállalkozásunk piaci környezetét, a gazdasági körülményeket. A második rész akkor szükséges, ha a vizsgált ügylet nem kapcsolódik valamely fő tevékenységünkhöz, mert ekkor a vizsgált ügylet piacát is külön bemutatjuk.

Tehát először érdemes azzal kezdenünk, hogy a vizsgált ügylet hogyan kapcsolódik be a vállalkozásunk folyamataiba, hol helyezkedik el. Fontos meghatároznunk, hogy mennyire szorosan kapcsolódik a fő tevékenységhez.

Hogyan mutassuk be átfogóan a releváns piacot és annak jellemzőit?

Írhatunk például:
– földrajzi elhelyezkedésről,
– a piac méretéről,
– a piacon tapasztalt verseny mértékéről,
– a vevők és eladók viszonylagos versenyhelyzetéről,
– a helyettesítő termékek vagy szolgáltatások rendelkezésre állásáról,
– a kereslet és kínálat szintjéről,
– a fogyasztók vásárlóerejéről,
– a piac állami szabályozásának természetéről és mértékéről,
– termelési és szállítási költségekről,
– a piaci szintekről (kiskereskedelem, nagykereskedelem)
– ügyletek dátumáról, stb.

Elindulhatunk az adott iparág áttekintéséről (fejlődés, piacnagyság, stb.), folytathatjuk a piaci korlátokkal, piaci szabadság bemutatásával (liberalizáltság). Ezek után következhetnek a legfontosabb piaci szereplők és a konkurencia ismertetése, végül tárgyalhatjuk a helyettesítő termékek, szolgáltatások meglétét, típusát, elemeit.

Honnan szerezzünk információkat a piacbemutatáshoz?

Természetesen a legjobb megoldás, ha egy jegyzetfüzettel le tudunk először is ülni az értékesítési vezetővel, aki el tudja mondani fő vonalakban az előzőekben részletezett információkat. Iránymutatást adhat abban is, hogy mik azok a vállalati anyagok (tervek, elemzések, gyűjtemények, stb.), amelyeket fel lehet használni hiteles információ forrásként.

Kiegészítő elemként ismét az internetes piackutatást ajánlanám, ahol rengeteg információt lehet szerezni, ebben az esetben kiemelten figyeljünk rá, hogy a forrásokat megfelelően és egyértelműen jelöljük meg az anyagunkban.

Kérhetünk különböző anyagokat a kapcsolt vállalkozásainktól, a KSH-tól (www.ksh.hu), illetve az iparágunkban működő szakmai szervezetektől, nonprofit intézményektől is.

Természetesen fordulhatunk információért különböző szolgáltatókhoz is, azonban vegyük figyelembe a költség-haszon elvét is, hiszen ezek a szolgáltatások általában magas értékűek.

Összefoglalásként a Rendelet fent bemutatott 4 fontos pontját ajánlom, hogy arra koncentráljunk, és a piaci elemzés kifejtésének mélysége lehetőség szerint igazodjon az adott ügylet nagyságrendjéhez.

V. Módszerválasztás, vizsgálat és indoklások

Milyen módszerek állnak rendelkezésünkre?

Amikor transzferárazás kerül szóba valamilyen beszélgetés keretében, a legtöbb kérdés általában arra vonatkozik, hogyan kerüljön alátámasztásra az ár. Az emberek fejében vannak elképzelések, de gyakori az is, hogy egyáltalán nincs ötletük vagy úgy gondolkodnak, hogy azt az árat semmilyen módon nem lehet alátámasztani.

Az információ ebben az esetben is hatalom. Ha ismerjük a módszereket, akkor nemcsak utólag lesz egyszerűbb alátámasztani egy árat, hanem minden alkalommal már előre tudunk gondolkodni. Ez nagyon meg tudja könnyíteni a feladatunkat, amikor már ténylegesen készítjük a dokumentációt.

Előkészületek

A szerződés bemutatási résznél megismert információk alapján foglaljuk össze először is az ármeghatározáshoz lényegi elemeket. Melyek ezek?

Az összehasonlítható termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó tények és körülmények. Miért fontos ez az információ? A rendelkezésünkre álló adatok hozzáférhetősége illetve hiánya az összehasonlíthatóságot befolyásolja. Más-más adat esetén más-más módszerrel lehet meghatározni a szokásos piaci árat.

Az összehasonlíthatóságot meghatározó főbb tényezők:

a) A termékek, szolgáltatások jellemzői
b) A funkcionális elemzés (lásd a korábbiakban bemutatott "Fontos információ!")
c) Szerződési feltételek
d) Gazdasági körülmények
e) Üzleti stratégia

A fentiek alapján mutassuk be röviden, hogy van-e összehasonlítható termék, szolgáltatás a piacon, összehasonlítható-e a nyereség más piaci szereplők nyereségével, hasznával.

Melyek a legfontosabb módszerek?

1. Összehasonlító árak módszere
2. Viszonteladási árak módszere
3. Költség és jövedelem módszer
4. Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer
5. Nyereségmegosztásos módszer
6. Egyéb módszer

Mutassuk be a módszerek lényegét és végezzük el az ügyletre vonatkozó vizsgálatot sorban, az indoklás (alkalmazás, elvetés) írásban, alátámaszthatóan dokumentáljuk a nyilvántartásban!

Tehát a nyilvántartás tartalmazza az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározását, forrását, a felhasznált adatok kiválasztásának menetét, ezek indokát, továbbá az összehasonlítható termék(ek)re, szolgáltatás(ok)ra vonatkozó tényeket, körülményeket.

VI. Pénzügyi analízis

A pénzügyi analízis már konkrét számszaki adatokat kell, hogy tartalmazzon. Hogyan épül fel ez a rész?

  • Kiválasztott módszer megnevezése, indoklása
  • Összehasonlítható adatok bemutatása (szerződések, számlák, kimutatások, táblázatok, cégadatok alapján)
  • Adatbázisok alkalmazása szükség esetén (adatbázis bemutatása, szűrési lépések leírása, indoklása, eredmények vizsgálata, interkvartilis tartomány, végeredmény)
  • Az összehasonlított ügyletek és az ellenőrzött ügylet közötti eltérések és az emiatt szükséges kiigazítások bemutatása, ha az összehasonlíthatóságot meghatározó tényezők tekintetében az árat befolyásoló eltérések vannak, és az eltérések a választott módszer keretei között megbízható módon számszerűsíthetők
  • Következtetések (megfelelő a transzferár vagy társasági adóalap módosítás szükséges)

Egyéb kötelező tartalmak

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá:

- az összehasonlítható termék(ek), szolgáltatás(ok) alapján - a választott módszertől függően és az esetleges kiigazítások után meghatározott - számított árat, árrést, hasznot, egyéb értéket vagy azok tartományát (szokásos piaci árat) (számszaki bemutatás, esetleg főkönyvi karton bemásolása),

- folyamatban lévő hatósági, bírósági ügyek bemutatását, ha van ilyen a vizsgált szerződés tárgyában folyamatban vagy már lezárva a szokásos piaci ár megállapításával összefüggésben:
(a) a bíróság, a hatóság megnevezését, székhelyét (külföldi állam esetén annak megnevezését is) és az ügy számát;
b) az eljárás megkezdésének és lezárásának időpontját;
c) a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy a megállapított (jóváhagyott)     szokásos piaci árat.

- a nyilvántartás elkészítésének, módosításának időpontját,

- szükséges mellékleteket.

Bízom benne, hogy összeállításom hasznos segítséget jelent a transzferár nyilvántartások készítése és aktualizálása során.

Forrás: Taxrevolutions

2016.11.15.


Tisztelt Cégvezető!

Készíttesse el szabályzatait, mielőtt az adóhatóság megbünteti!


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

webshop7_2 

loading...


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">