Céginformáció! |
|
|
|
Így adózunk 2017-ben – elfogadták az adócsomagot
Új cafeteria-rendszer, áfacsökkentés, az adócsalás elleni keményebb - informatikailag megtámogatott – fellépés, google- és facebook-adó, jövedéki adóváltozás, még kedvezőbb kata és kiva – többek között ezeket hozza a 2017-es adócsomag, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés. A képviselők 126 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 59 tartózkodás mellett fogadták el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát, amelyet a kormányzati ciklus egyik legnagyobb jelentőségű törvényjavaslatának nevezett azok beterjesztésekor Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára. Az adócsomag nehezen áttekinthető: „Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról” címet viselő dokumentum 204 oldal, a Törvényalkotási bizottság ehhez beterjesztett módosító javaslata pedig 97 oldal, és gyakorlatilag valamennyi, adózással foglalkozó törvényt érintik a változtatások. Friss meglepetés: átírták a cafeteriát A béren kívüli juttatások rendszerének átrajzolása az Európai Bíróság ítélete nyomán vált kötelezővé a kormány számára; a kötelezettségnek a Törvényalkotási bizottság módosító javaslatában tettek eleget. Új adómentes juttatás lesz 2017-től a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás. Adómentes, tehát sokkal kedvezőbb a híradásokban gyakran elhangzott SZÉP- kártyánál és évi százezer forintnál, hiszen azok után szja-t és ehot is fizetni kell ( az 1,19 századdal felszorzott adóalapra jön rá a 15 százalék szja és 14 százalék eho). Éppen úgy adómentes lesz, mint a munkáltatói lakáscélú támogatás vagy a sportrendezvényre szóló belépők – ezek adómentessége megmarad. Hogy milyen típusú egészségügyi ellátások nyújthatók adómentesen, azt később határozná meg az egészségügyért felelős miniszter „az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben”. Ezek olyan nem pénzben kapott juttatások lennének, amelyeket nem lehet majd utalvány formában teljesíteni. A javaslatban nem szerepel felső összeghatár. Nagy jelentőségű módosításról van szó, amely jelentős összegeket áramoltathat a magánegészségügyi intézményekhez, különösen, ha a rendeletben az ellátásokat eléggé széles körűen határozzák meg. Az új szabályozás többszörösen hozná nehéz helyzetbe az egészségpénztárakat, hiszen az egészségpénztári támogatás – a többi önkéntes pénztári támogatással együtt – kikerül a béren kívüli juttatások köréből és úgynevezett béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás lesz. Ez jóval kedvezőtlenebb adózási feltételeket jelent a jelenleginél: 34,51 százalékos helyett 49,98 százalékos lesz az összes közteher (ugyanis az 1,19 századdal felszorzott adóalapra a 15 százalék szja mellé 27 százalék eho rakódik a jelenlegi 14 százalékos eho helyett). Ezen túl – mint arról számos híradás szólt - „az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente százezer forintot kaphatnak készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató (…). A munkáltató a kafetéria részeként továbbra is adómentesen adhat például sport- és ún. kultúra-belépőt, illetve szintén adómentesen támogathatja 5 millió forinttal a lakást építő, lakást vásárló és lakáshiteles dolgozóit. A foglalkoztató a juttatott összeg 1,19-szere után fizeti meg a 15%-os személyi jövedelemadót és a 14%-os eho-t.” Ahogy arra az indoklás is fölhívja a figyelmet, a munkáltató által 2016-ban béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások (pl .üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-t ől nem minősülnek béren kívüli juttatásnak.
Csökken az áfa, nő a családi kedvezmény A baromfihús, a friss tej , a tojás áfakulcsa 2017-ben 5 százalékosra csökken az idei 27 százalékról. Az adócsökkentés rendre 19, 4,5, és 10,5 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetésnek. Az éttermi szolgáltatások áfája (a helyben készített, nem alkoholos italok áfakulcsával együtt) és az internet-előfizetések áfakulcsa jövőre 18 százalékosra csökken; az éttermi szolgáltatások forgalmi adója 2018-ban tovább, 5 százalékosra mérséklődik. Mindez 19 milliárdos kiesést jelentenek a büdzsének, így az áfacsökkentéssel összesen 55 milliárd forint bevételről mond le a kormány. A kétgyermekesek családi adókedvezménye 5 ezer forinttal, 15 ezer forintra nő 2017-ben. Adócsalás: kiskapuk zárulnak 2017. január 1-jétől a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán szerepeltetni kell a vevő adószámát, feltéve, hogy a számlában áthárított adó a 100 000 Ft-ot eléri vagy meghaladja. A hatályos szabályok értelmében ez az értékhatár 1 millió Ft. Az átmeneti rendelkezések szerint az a számla is teljesíti az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt, amelyet még 2016 évben bocsátottak ki, de abban 2017. évi teljesítési időpont szerepel, 1 millió Ft-ot el nem érő áthárított adót tartalmaz, de nem szerepel rajta a vevő adószáma. Az online pénztárgép és az EKÁER után az online számlázás lehet az adóhatóság következő csodafegyvere az áfacsalásokkal szemben. A kormány nem titkolt – sőt a törvénycsomag indokolásában szereplő – célja, hogy a számlázó programokkal kiállított számlák adatait online, valós időben követhesse az adóhatóság, amitől az ellenőrzések célzottságának és hatékonyságának növekedését várja a kabinet. A számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket, valamint ezen programokkal kiállított számlák adatainak állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának szabályait, és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter (Varga Mihály) rendeletben fogja megállapítani – olvasható a törvényben. Ezen túl az automata berendezéseket bekötik az adóhivatalhoz, és az EKÁER módosításával kiszűrhetőek lesznek a túlpakolt kisteherautók.
Drágulhat a tankolás, nőhet az idegenforgalmi adó 2016. szeptember 1-től a gázolaj, a benzin és a petróleum jövedéki adómértékét a kőolaj világpiaci árához kötik. Ezek szerint amennyiben a kőolaj világpiaci ára 50 dollár alá csökken, a gázolaj adómértéke 120,35 Ft/liter, az ólmozatlan benzin adómértéke 125 Ft/liter, az ólmozott benzin és a petróleum adómértéke 129,2 Ft/liter lesz, vagyis a gázolaj adómértéke 10, a benziné és a petróleumé 5 forinttal nő literenként. A jövedéki adó mértékét ezen túl minden negyedév végén igazítják a Brent olajfajta világpiaci árához. Az így befolyó többletbevételt az alsóbbrendű utak felújítására költenék. Szintén a Törvényalkotási bizottság által elfogadott módosítás szerint az önkormányzatok akár 400 forintos (vagy a szállásdíj 4,6 százalékát jelentő) idegenforgalmi adót is kivethetnek az eddigi 300 helyett; az indokolás szerint így a helyhatóságok kompenzálhatnák a 2017-es költségvetésükben csökkenő támogatásukat. Ösztönzik a munkaerő mobilitását A munkaerő-mobilitást ösztönző intézkedéscsomaggal a vállalkozások és a munkavállalók összességében 9 milliárd forintot nyernek. A gépkocsival történő munkába járás költségtérítése 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik. A mobilitási célú lakhatási adókedvezmény mellett a társasági adóban is kedvezményes megítélés alá esnek a munkásszállás kialakításának és fenntartásának kiadásai. Jön a magyar Google-adó Nem zsurnalizmus a Google-adó emlegetése – maga az általános indokolás fogalmaz így: „a „magyar google-adó” biztosítja azt, hogy a hazánkban gazdasági tevékenységet végző világcégek sem mentesülhetnek a közteher fizetési kötelezettség alól.” A reklámadókötelezettség teljesítését igyekszik a kormány a javaslattal kikényszeríteni. Ha a reklám-közzétevő nem teljesíti a reklám megrendelője felé irányuló nyilatkozattételi kötelezettségét és nem található meg a reklámadó-kötelezettségüket rendben teljesítőkről szóló nyilvántartásban, akkor az állami adóhatóság felhívja a nyilatkozat pótlására, melyet immár nem a megrendelő, hanem az állami adóhatóság felé kell teljesítenie. Ha a nyilatkozattételt a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem teljesíti, az adózás rendjéről szóló törvényben említett mulasztási bírság-összeggel megegyező összegű, 500 ezer forintos mulasztási bírságot kell fizetnie. Ha ugyanazon megrendelőtől ismételt bejelentés érkezik az adóhatósághoz arról, hogy a közzétevő nyilatkozatot nem adott, az ismételten kiszabott bírság immár 10 millió forint. Ezt követően, ha az adóalany ismételten elmulasztja a nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő irányában, a további mulasztási bírság az előző alkalommal kiszabott bírság háromszorosa (tehát ha a megrendelő egy közzétevő kapcsán négy bejelentést tesz az adóhatósághoz, és a közzétevő az adóhatóság felhívására sem pótolja a szükséges nyilatkozatot, akkor a közzétevőt összesen 0,5+10+30+90 millió forint, összesen 130,5 millió forint bírság terheli). Ugyanezen bírságolási rendszer érvényesül akkor, ha az adóalany reklám-közzétevő nem tesz eleget bejelentkezési kötelezettségének, azzal, hogy az adóhatóság első ízben való felhívására való bejelentkezés esetén a kiszabott bírság korlátlanul enyhíthető (természetesen bejelentkezésre nincs szükség, ha az adott személy már más adó alanyaként bejelentkezett). A javaslat ugyanakkor maximálja az ugyanazon adóalany terhére a két jogcímen összesen kiszabható bírság összegét 1 milliárd forintban.
Megszűnik a tartós bérlet A visszaélések kizárása érdekében a tartós bérlet fogalmát hatályon kívül helyezi a törvény. Az indokolás úgy fogalmaz: a hatályos szabályozás alapján nem keletkezik cégautóadó-kötelezettség azon személygépkocsi után, melyet a nem magánszemély tulajdonos tartós bérletbe ad magánszemélynek és a magánszemély költséget nem számol el, s a tulajdonos is csak értékcsökkenési leírást számol el. A gyakorlati tapasztalatok szerint több esetben a nem magánszemély, jármű nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos úgy „szabadul meg” az adóalanyiságtól és az adófizetéstől, hogy az ügyvezető magánszemély javára tartós bérleti jogviszonyt (üzembentartói jogot) alapít, aki nem számol el a jármű használattal összefüggésben költséget, miközben a tulajdonos társaság is csak az értékcsökkenési leírást számolja el költségként. A javaslat a visszaélések kizárása érdekében a tartós bérletre vonatkozó sajátos szabályokat hatályon kívül helyezi. Jön az automatikus pótlékmentes részletfizetés A törvény kihirdetését követő naptól több mint félmillió magánszemély élhet az ún. automatikus pótlékmentes részletfizetés lehetőségével. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az, akinek legfeljebb 200 ezer forint tartozása van, annak elegendő benyújtani egy kérelmet, és lényegében automatikusan, pótlékmentes részletekben fizetheti az adótartozását. Az igénylőnek a kérelemben az adóazonosító jelén kívül csak azt kell megjelölnie, hogy hány havi részletet szeretne. A magánszemélyek és a vállalkozások érdekét szolgálja a végrehajtás elévülési idejének csökkentése, hiszen míg a NAV-nak négy éve van a végrehajtásra, addig a túlfizetést visszaigényelni öt évig lehet. Kata – ami számlán van, egyszer bevétel lesz A KATA-nál a be nem folyt bevétel – tekintettel a pénzforgalmi szemléletre – nem is volt bevétel eddig. Jövőre ez is másképp lesz: kiegészül a bevétel megszerzésének időpontjának szabályozása. Eszerint a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének napja is lehet, ha a katás által kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg. Az indoklás szerint a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról nem rendelkezik a kisadózó vállalkozás bevétele megszerzésének végső időpontjáról, így a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adóalanyiság időszakában kiállított bizonylat alapján a 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról és az1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról szerinti adóalanyiság időszakában befolyt bevétel nem képezi sem a kisadózó vállalkozások tételes adója, sem pedig a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó alapját. Az adóelkerülés megszüntetésének biztosítása érdekében indokolt a kisadózó vállalkozás bevételének és a bevétel megszerzése időpontjának kiegészítése – indokol a tervezet. Könnyítés viszont, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének nem lesz része a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. A módosítás átmeneti rendelkezés alapján a 2014. évtől visszamenőlegesen is alkalmazható. Szintén könnyítés, hogy kiegészítő tevékenységet folytató kisadózókat mentesítenék a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek. Lazulnak a kiva feltételei Enyhülnek a kiva választásának feltételei: a kisvállalati adó szerinti adózást az az adózó választhatja, melynek az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. A kisvállalati adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt. Változik az elhatárolt veszteség szabályozása is. Egészségügyi szolgáltatási járulék A biztosítással nem rendelkezők és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017. január 1-jétől 7110 forint. Forrás: AdóOnline 2016.12.09.
Magyar Érmebolt Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |
