style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Kedden elfogadta az Országgyűlés az őszi adócsomagot, így teljes bizonyossággal leírható, miként adózunk jövőre. Az Adó Online a több mint 400 oldalnyi elfogadott adóváltozás fontos elemeit tematikusan, adónemenként mutatja be. A járulékcsökkentés és a 9 százalékos társasági adó terve még nem került a képviselők elé, de hamarosan ott lesz.

A képviselők 131 - kormánypárti, és egy független - igen szavazattal, 38 nem ellenében, 25 - jobbikos és egy LMP-s - tartózkodás mellett elfogadták a kormány őszi adócsomagját, így a képviselők két vaskos salátatörvénnyel módosították idén az adórendszert. A tavaszi adócsomag 204 oldalas volt, amelyhez a Törvényalkotási bizottság 97 oldalas összegző módosító indítványt nyújtott be. Az őszi adócsomag terjedelme 203 oldal, a hozzá benyújtott összegző módosítás pedig 74 oldalas.

Az adóváltozásoknak ezzel azonban nincs vége: a miniszterelnök által bejelentett egységes, 9 százalékos társaságiadó-kulcs és az ígért járulékcsökkentés még nem szerepel a jogszabályokban; az Országgyűlés november végéig még ezekről is döntést hoz.

Lesz járulékcsökkentés és tao-csökkentés

Az adócsomag zárószavazása előtt néhány perccel jutott egyezségre a kormány a szociális partnerekkel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. Ezek szerint a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek.

A megállapodás szerint 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok.

A kormány vállalta azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Az egyezségről részletesen itt olvashat.

A jogszabályváltozások részletes tanulmányozása a szakma számára nyilván elkerülhetetlen; az Adó Online most a legfontosabb változásokat tárgyalja adónemenként.

Szja: jön a készpénzes cafeteria

Az szja-törvény jövőre hatályba lépő módosításainak egy része átírja a cafeteria szabályozását. „Az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente százezer forintot kaphatnak készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató. A foglalkoztató a juttatott összeg 1,18-szorosa (egy századdal csökken a korábbi 1,19-ről) után fizeti meg a 15%-os személyi jövedelemadót és a 14%-os eho-t.

A munkáltató a cafetéria részeként továbbra is adómentesen adhat például sport- és ún. kultúra-belépőt, illetve szintén adómentesen támogathatja 5 millió forinttal a lakást építő, lakást vásárló és lakáshiteles dolgozóit.

Új adómentes juttatás lett volna a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás, ám ezt felülírja az őszi törvénycsomag, így az mégsem lép hatályba. 

A munkáltató által 2016-ban béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások (pl .üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-től nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, hanem úgynevezett egyes meghatározott juttatások lesznek. Ez a béren kívüli juttatásoknál magasabb (14 helyett 27) százalékos eho megfizetését jelenti.

A kétgyermekesek családi adókedvezménye 5 ezer forinttal, 15 ezer forintra nő 2017-ben.

Az első házasoknak 24 hónapig - gyermekáldás esetén is - jár a havi 5 ezer forintos állami nászajándék. Az első házasoknak járó kedvezmény a családi kedvezménnyel együtt igénybe vehető már az adóelőlegből is.

Új adókedvezmények is megjelennek a jogszabályban, így 2017-től adómentesnek minősülnek például a Balassi Bálint ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak, és a 2017-es Úszó, Vízilabda, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésével összefüggésben nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéseként új jogcím biztosítja a rendezvénnyel összefüggésben kifizetett, illetve természetben biztosított ellátások adómentességét.

A tavaszi adócsomag szja-változtatásairól részletesen itt olvashat, az őszi módosításokról pedig itt.

Áfa: nő az alanyi adómentesség értékhatára

A baromfihús, a friss tej , a tojás áfakulcsa 2017-ben 5 százalékosra csökken az idei 27 százalékról. Az éttermi szolgáltatások áfája (a helyben készített, nem alkoholos italok áfakulcsával együtt) és az internet-előfizetések áfakulcsa jövőre 18 százalékosra csökken; az éttermi szolgáltatások forgalmi adója 2018-ban tovább, 5 százalékosra mérséklődik.

A kata választására jogosító bevételi értékhatár emelésére tekintettel az alanyi adómentesség értékhatára 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedik. Az átmeneti szabályozás szerint a 2016-os évben a 6 millió forintos árbevételt meghaladó, de a 8 milliós árbevételt meg nem haladó adóalanyok is élhetnek az alanyi adómentesség választásának lehetőségével. Amennyiben az alanyi adómentesség értékhatárát valaki a megelőző 2 évben lépte túl, de a 8 millió forintos értékhatáron belül maradt, az is választhatja az alanyi adómentességet.

A tavaszi adócsomag áfa-változtatásairól részletesen itt olvashat.

Kata, kiva: érdemi könnyítések

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határa 6 millióról 12 millió forintra nő; csak ennek átlépése után kell 40 százalékos adót fizetnie a magánszemélynek. Ezen túl az adókötelezettség teljesítése egyszerűsödik: 24 hónapról 12 hónapra csökken az az időtartam, amelynek elteltével ismét választható az adóalanyiság, ha az adó alanya önként lépett ki a kata hatálya alól. Szintén könnyítést jelent, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének nem lesz része a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás; a kedvezmény a 2014. évtől visszamenőlegesen is alkalmazható. A kiegészítő tevékenységet folytató kisadózókat mentesítik a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek.

A kisvállalati adó (kiva) választhatóságának bevételi korlátja 500 millió forint marad, azonban az adóalanyiság megszűnése csak az 1 milliárd forintos határ meghaladását megelőző nappal esedékes. Enyhülnek a kiva választásának feltételei: a kisvállalati adó szerinti adózást az az adózó választhatja, melynek az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. A kisvállalati adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt. A kisvállalati adóalanyiság időszakában keletkezett még fel nem használt elhatárolt veszteséget a társasági adó hatálya alá történő átlépést követően, az átlépés időpontjától számított öt adóéven keresztül lehet majd felhasználni. Az újonnan létrejövő vállalkozás az adónem választására vonatkozó bejelentését az állami adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg.

A tavaszi adócsomag változtatásairól részletesen itt olvashat, az őszi módosításokról pedig itt.

Tao: új kedvezmények jönnek

Társasági adóban új jogcímekkel bővül a kedvezmények köre, bevezetik az élőzenei adókedvezményt és az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményét, emellett egyes meglévő kedvezmények szabályai is kiegészülnek, illetve egyértelművé válnak.

Az adózó az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra tekintettel az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatásra tekintettel az adózó által költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt ellenérték (díj) általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka. Az adózónál az élőzenei szolgáltatás ellenértékére (díjára) tekintettel elszámolt költség, ráfordítás összegének azon része, amellyel az adózó csökkenti a fizetendő adóját, az adóalapnál nem minősül elismert költségnek. Az élőzenei szolgáltatás adókedvezménye az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

A Tao. törvény 2017-től adóalap-kedvezménnyel támogatja a regisztrált korai fázisú vállalkozásokba történő befektetést. Ezen adóalap-kedvezmény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének a részesedés szerzésének adóévében alkalmazott adókulcs mértékéhez igazított hányada a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, de adóévenként legfeljebb 20 millió forinttal. A kedvezményt 4 adóévben egyenlő részletekben lehet érvényesíteni. A kedvezmény igénybevételére az adózó akkor jogosult, ha a szerzést megelőző 3 adóéves időszakon belül sem ő, sem pedig a kapcsolt vállalkozása vagy jogelődje nem volt tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) annak a korai fázisú vállalkozásnak, amelyre tekintettel a kedvezményt igénybe veszi.

A tavaszi adócsomag változtatásairól részletesen itt olvashat, az őszi módosításokról pedig itt.

[htmlbox adomozaik]

Kétkulcsos lesz az eho

Megszűnik a kamatjövedelmeket és a TBSZ lekötési hozamát terhelő 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás, csakúgy, mint a fizető vendéglátó tevékenységet végzők tételes átalányadóját választó magánszemélyek 20 százalékos eho fizetési kötelezettsége; utóbbi beépül az szja-ba. Így kétkulcsossá válik a rendszer, csak a 14%-os és a 27%-os mérték marad fenn.

A biztosítással nem rendelkezők és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017. január 1-jétől 7110 forint lesz.

Art: pofon a csalóknak, jutalom az együttműködőknek

2017. január 1-jétől a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán szerepeltetni kell a vevő adószámát, feltéve, hogy a számlában áthárított adó a 100 000 Ft-ot eléri vagy meghaladja. A hatályos szabályok értelmében ez az értékhatár 1 millió forint. Az átmeneti rendelkezések szerint az a számla is teljesíti az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt, amelyet még 2016 évben bocsátottak ki, de abban 2017. évi teljesítési időpont szerepel, 1 millió Ft-ot el nem érő áthárított adót tartalmaz, de nem szerepel rajta a vevő adószáma.

Az áfa-összesítő jelentésen túl az online számlázás lehet az adóhatóság következő csodafegyvere az áfacsalásokkal szemben. A kormány az adótörvények indokolásában is szerepeltetett célja, hogy a számlázó programokkal kiállított számlák adatait online, valós időben követhesse az adóhatóság, amitől az ellenőrzések célzottságának és hatékonyságának növekedését várják. A számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket, valamint ezen programokkal kiállított számlák adatainak állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának szabályait, és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter (Varga Mihály) rendeletben fogja megállapítani. Ezen túl az EKÁER módosításával kiszűrhetőek lesznek a túlpakolt kisteherautók.

Az Art. módosítása bevezeti a támogató eljárást, amelynek keretében a NAV egyre több esetben önellenőrzésre szólíthatja fel az adózót bírságolás helyett. Emellett a támogató eljárás keretében az adóhatóság kapcsolatfelvételt kezdeményezhet az adózóval, melynek célja a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával.

A törvény kihirdetését követő naptól több mint félmillió magánszemély élhet az ún. automatikus pótlékmentes részletfizetés lehetőségével. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az, akinek legfeljebb 200 ezer forint tartozása van, annak elegendő benyújtani egy kérelmet, és lényegében automatikusan, pótlékmentes részletekben fizetheti az adótartozását. Az igénylőnek a kérelemben az adóazonosító jelén kívül csak azt kell megjelölnie, hogy hány havi részletet szeretne.

Az étel- ital automaták ún. automata felügyeleti egység (AFE) nélkül még 2017. június 29-ig üzemeltethetőek, és az új jövedéki adótörvény főbb rendelkezései 2017. április 1-jén lépnek hatályba.

A tavaszi adócsomag változtatásairól részletesen itt olvashat, az őszi módosításokról pedig itt.

Reklámadó: megkíséreljük a Google megadóztatását

Nem zsurnalizmus a Google-adó emlegetése: a tavaszi adócsomag indokolása szerint „a „magyar google-adó” biztosítja azt, hogy a hazánkban gazdasági tevékenységet végző világcégek sem mentesülhetnek a közteherfizetési kötelezettség alól.” 2017-től így amennyiben a reklám-közzétevő nem teljesíti a reklám megrendelője felé irányuló nyilatkozattételi kötelezettségét és nem található meg a reklámadó-kötelezettségüket rendben teljesítőkről szóló nyilvántartásban, akkor az állami adóhatóság felhívja a nyilatkozat pótlására, melyet immár nem a megrendelő, hanem az állami adóhatóság felé kell teljesítenie. Ha a nyilatkozattételt a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem teljesíti, az adózás rendjéről szóló törvényben említett mulasztási bírság-összeggel megegyező összegű, 500 ezer forintos mulasztási bírságot kell fizetnie. Ha ugyanazon megrendelőtől ismételt bejelentés érkezik az adóhatósághoz arról, hogy a közzétevő nyilatkozatot nem adott, az ismételten kiszabott bírság immár 10 millió forint. Ezt követően, ha az adóalany ismételten elmulasztja a nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő irányában, a további mulasztási bírság az előző alkalommal kiszabott bírság háromszorosa (tehát ha a megrendelő egy közzétevő kapcsán négy bejelentést tesz az adóhatósághoz, és a közzétevő az adóhatóság felhívására sem pótolja a szükséges nyilatkozatot, akkor a közzétevőt összesen 0,5+10+30+90 millió forint, összesen 130,5 millió forint bírság terheli). Ugyanezen bírságolási rendszer érvényesül akkor, ha az adóalany reklám-közzétevő nem tesz eleget bejelentkezési kötelezettségének, azzal, hogy az adóhatóság első ízben való felhívására való bejelentkezés esetén a kiszabott bírság korlátlanul enyhíthető (természetesen bejelentkezésre nincs szükség, ha az adott személy már más adó alanyaként bejelentkezett). Ugyanazon adóalany terhére a két jogcímen összesen kiszabható bírság összege legfeljebb 1 milliárd forint lehet.

IFRS: új lehetőség az áttérőknek

Az IFRS-ekre történő átállás során lehetővé válik a meglévő nyilvántartások továbbvitelének terhe mellett azon választás, hogy az adózó az adóalapját úgy állapítja meg, mintha nem tért volna át, ezzel párhuzamosan áttérési adóalap-különbözet nem keletkezik. Az IFRS-ek szerinti beszámolót készítőkre vonatkozó szabályozás más elemei is finomhangolása kerülnek a bevezetés óta kapott adózói visszajelzéseket is figyelembe véve. Mindezek által a szabályozás érthetősége, alkalmazhatósága javul, világosabbá válnak a rendelkezések, elhárulnak az áttérést eddig esetlegesen hátráltató bizonytalanságok.

Kiterjesztik a különadó alóli mentességet

A különadó alól mentesített kör kiegészül a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény (Kttv.) hatálya alatt álló kormánytisztviselőkkel, köztisztviselőkkel. A magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadóra vonatkozó szabályozás 2015 decemberében egy olyan szabállyal egészült ki, amely alapján a csoportos létszámcsökkentés keretében megszűnő jogviszonyokban a felmondási időre járó juttatás és végkielégítés egésze mentesül a 75%-os különadó-fizetési kötelezettség alól. Ez a szabály az Mt. alapján foglalkoztatott munkavállalókra és a Kjt. hatálya alá tartozó közalkalmazottakra alkalmazható. Így megszűnik a közszféra egyes állománycsoportjai közötti diszkrimináció.

Ösztönzik a munkaerő mobilitását

A gépkocsival történő munkába járás költségtérítése 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik. A mobilitási célú lakhatási adókedvezmény mellett a társasági adóban is kedvezményes megítélés alá esnek a munkásszállás kialakításának és fenntartásának kiadásai.

Forrás: Adó

2017.01.20.