Abban az esetben, ha az utazási iroda megrendelője nem természetes személy, akkor 2009. február 1-jei hatállyal az utazási iroda szolgáltatása nem adózhat az utazásszervezési árrésadózási szabályok szerint, tekintettel arra, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) jelzett időponttól hatályos 206. § (1) bekezdés c) pontja alapján utasnak kizárólag az minősülhet, aki ténylegesen igénybe veszi a szolgáltatást.

A vállalatok ma már nemcsak egy-egy HR-funkciót vagy feladatot szerveznek ki, hanem átfogó HR-csomagokat is, de van példa az egész HR-feladatkör külső szolgáltatóhoz történő kihelyezésére is. A mai átfogó kiszervezési projektek a korábbiaknál sokkal alaposabb tervezést igényelnek, és nagy jelentősége van az előkészítési és végrehajtási lépések helyes sorrendjének is. Cikkünkben a kiszervezéssel kapcsolatos legfontosabb tanulságokat foglaljuk össze.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 7. § (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyar Köztársaság Alkotmánya által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott, és a létesítő okiratában is megjelölt közhatalmi tevékenysége.

Kevésbé elkötelezettek a dolgozók a válságban, globálisan a vállalatok 31 százalékánál csökkent ez a mutató a Hewitt felmérése szerint. A magyar munkavállalók körében erősödött a munkahelyhez való kötődés, ami nem jár feltétlenül együtt a motiváció növekedésével. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy többen félnek állásuk elvesztésétől és attól, hogy nem találnak könnyen új munkát.

Egy magánszemély illetőségét egy nemzetközi adóügyben a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 3. § 2. és 3. pontja, az érintett másik államban az illetőségre vonatkozó szabályok, és a két állam között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi Egyezmény (amennyiben van ilyen) 4. Cikkének előírásai együttesen határozzák meg.

A munkaadói járulék és a vállalkozói járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2009. július 1-jétől csökken. A járulékalap minimálbér kétszeresét (143 000 forint) meghaladó része után, valamint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-áig hatályos rendelkezéseknek megfelelő járulékmértékek szerint kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni.

Megválik a papíralapú beszámolóktól az állam, azokat ezentúl csak elektronikusan küldhetik el az erre kötelezett vállalkozások. A beszámolót és az ehhez kapcsolódó dokumentumokat a Céginformációs Szolgálatnak kell megküldeni. A hangsúly a „kell” szócskán van, ugyanis azon cégek esetében, amelyek nem tesznek eleget e kötelezettségnek, az adószám 60 napra felfüggesztésre kerülhet, igaz várhatóan csak a jövő évtől.

Több olyan kisebb jelentőségű módosítást tervez a kormány az adótörvények átalakításával kapcsolatban, amivel érezhetően megkönnyítheti a vállalkozások helyzetét. Ezek egy része kifejezetten a válságra hangolt intézkedés, másik részük ettől függetlenül jelent évek óta várt változást.

Az adótörvények utólagos normakontroll vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól Pettkó András független országgyűlési képviselő, aki szerint gond van az szja-val.

Az idén júliustól jól járnak, minden száz forint után majdnem néggyel több marad az evások zsebében az áfaemelés miatt. Jövőre azonban az evakulcs emelésével nemcsak az előny tűnik el, de a mostani alaphelyzetnél is rosszabbul járnak az evások, a "főállású evásoknak" pedig komolyan emelkedik a járulékterhe is. Bár lehetnek olyanok, akik jobban járnak, az adóváltozások eredménye az lesz, hogy az eva előnye a munkaviszonyban szerzett jövedelemhez képest sok esetben eltűnhet, lemorzsolódhat, miután a kötelező járulékszintet úgy szabják át, hogy annak alapja az adott szakterületen elérhető kereset legyen.

Egy cég szempontjából lényegében a három legfontosabb dolgot kell elintézni a társaságoknak keddig. Május 31-én - vasárnap, tehát praktikusan a hosszú hétvége utáni kedden - jár le a társasági adóbevallás és a naptári év szerint működő vállalkozások számára a mérlegbenyújtás határideje.

Önálló törvénybe foglalják a jövő évtől bevezetendő vagyonadót, amely nemcsak magánszemélyekre, hanem szervezetekre is vonatkozik majd.

A valós gazdasági teljesítmény dönti el, ki adózik az adóparadicsomban. Sokba kerülhet a cégeknek, ha az iparűzési adót nem lehet majd figyelembe venni a társaságiadóalap-korrekciós tételek között, ahogy azt a kormány tervezi. Az adót egyébként a jövőben az APEH szedi be.

2010-től a személyi jövedelemadó (SZJA) felső sávhatára a jelenlegi 1,7 millió forintról 5 millió forintra nő, ezáltal az adózók több mint 90%-a az alsó kulcs szerint fog adózni. Az adókulcsok a jelenlegi 18 és 36%-ról 17 és 32%-ra módosulnak. * Adókikerülés visszaszorítása * Társasági adó * Jövedéki adó * Vagyonadó

A közvetített szolgáltatás fogalmáról - melynek kapcsán felmerülő összeg jelentőséggel bír a jövedelem- (nyereség-)minimum megállapításakor - a személyi jövedelemadóról szóló 1995.CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény ) nem rendelkezik.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) számítása szerint az eddig megismert jövő évi adójavaslat összességében nem hoz érdemi adóteher-csökkenést a vállalkozások számára - mondta Parragh László elnök csütörtökön, a kamara küldöttgyűlésen Budapesten.

Húszmilliárd forint keretösszeggel mikro-, kis- és középvállalkozások írnak ki pályázatot még májusban a munkahelyek megtartásáért, további 10 milliárd forintos keret pedig a nagyvállalkozások munkahely megtartását segíti - jelentette be Varga István, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter pénteken Budapesten a kormányszóvivői tájékoztatón.

Az étkezési utalványok tervezett megadóztatása 122 milliárd forint helyett csupán 7,2 milliárd forint adóbevételt hozna 2010-ben a költségvetésnek, míg a vendéglátó-ipari, elfogadóhelyi forgalom több mint 140 milliárd forinttal csökkenne. Van értelme a változtatásnak? Bessenyey Bálintot, az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) igazgatóját kérdeztük

Immár tizenharmadik éve, hogy a magánszemélyek adóbevallásuk benyújtásakor rendelkezhetnek a befizetett személyi jövedelemadójuk 1+1 %-áról. A felajánlott összeg sikeres célba érkezéséhez mind a felajánló magánszemélyeknek, mind az általuk megjelölt kedvezményezetteknek meg kell felelni az erről szóló törvényben előírt feltételeknek.