Abban az esetben, ha az utazási iroda megrendelője nem természetes személy, akkor 2009. február 1-jei hatállyal az utazási iroda szolgáltatása nem adózhat az utazásszervezési árrésadózási szabályok szerint, tekintettel arra, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) jelzett időponttól hatályos 206. § (1) bekezdés c) pontja alapján utasnak kizárólag az minősülhet, aki ténylegesen igénybe veszi a szolgáltatást.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben valamilyen utazási szolgáltatást az utazási irodától természetes személynek nem minősülő szervezet, pl. gazdasági társaság rendel meg, akkor a szolgáltatás áfa-rendszerbeli megítélésére az általános szabályok az irányadók.

Abban az esetben, ha egy természetes személynek nem minősülő adóalany (pl. egy cég) olyan utazást rendel meg, amelyet az utazási iroda egyébként turisztikai céllal hirdetett meg, akkor az utazási iroda komplex – az áfatörvény 206. § (1) bekezdés a) pont alapján e törvény alkalmazásában nem utazásszervezésnek minősülő, ezért árrésadózás alá nem eső – utazásszervezési szolgáltatást nyújt, amelynek teljesítési helye az áfatörvény 36. §-a alapján az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtójának, jelen esetben az utazási irodának a székhelye van, ami magyar illetőségű utazási iroda esetén belföldi teljesítési helyet eredményez. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy az árrésadózás alá nem eső – vagyis nem az áfatörvény szerinti értelemben vett – komplex utazásszervezési szolgáltatás tekintetében adómentesítő szabály nincsen, azért – függetlenül attól, hogy az utazás belföldre, a Közösség más tagállamába, vagy harmadik országba irányul – a teljes ellenértékre 20 százalékos általános forgalmi adót kell az utazási irodának felszámítania.

Amennyiben azonban egy természetes személynek nem minősülő adóalany (pl. egy cég) nem turisztikai céllal meghirdetett utazást vesz igénybe, hanem az utazási irodától egyedileg megadott paraméterek alapján kér szállást, személyszállítást, stb., akkor az utazási iroda az adóalany megrendelőnek – jellemzően – az áfatörvény 15. §-a szerinti közvetített szolgáltatás(oka)t nyújt, így minden egyes közvetített szolgáltatást egyedileg, külön-külön kell minősíteni, feltéve, hogy a megrendelt szolgáltatás nem minősíthető egyéb komplex (pl. rendezvényszervezési) szolgáltatásnak.

A szállodai szolgáltatás teljesítési helye az áfatörvény 86. § (2) bekezdés a) pontjának és 38. §-ának együttes értelmezéséből következően az a hely, ahol az ingatlan fekszik. Ez azt jelenti, hogy a magyar utazási iroda a saját nevében közvetített szolgáltatásként továbbértékesített szállásokat belföldi szálláshely esetén 20 százalékos áfával terhelten köteles továbbszámlázni. Abban az esetben azonban, ha a szálláshely a Közösség más tagállamában, vagy harmadik országban található, akkor a szállodai szolgáltatás teljesítési helye külföld, így azt magyar általános forgalmi adó nem terheli. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy ez a külföldön található szálláshelyek esetén a szálláshely-szolgáltatást saját nevében nyújtó magyar adóalany számára az ingatlan fekvése szerinti országban adóalanykénti bejelentkezési kötelezettséggel járhat (kivéve, ha a külföldön található ingatlanban teljesített szálláshely-szolgáltatás nyújtására az ingatlan fekvésének helye szerint illetőséggel bíró adóalany felé kerül sor, ilyenkor ugyanis a szolgáltatás után a hozzáadott-érték adót annak adóalany megrendelője fizeti).

A személyszállítási szolgáltatás saját név alatt – közvetített szolgáltatásként – történő továbbszámlázása esetén arra kell figyelemmel lenni, hogy a teljesítés helye az áfatörvény 39. §-a alapján a ténylegesen megtett útvonal. Ehhez kapcsolódóan az áfatörvény 105. §-a adómentességet állapít meg azokra a személyszállítási szolgáltatásokra, amelyeknek akár az indulási, akár az érkezési helyük, akár mindkettő nem belföldön van. Mindezek alapján, amennyiben az utazási iroda külföldre irányuló, vagy onnan érkező (legyen az más tagállamba, vagy harmadik országba irányuló, illetőleg ezek valamelyikéből érkező) személyszállítást számláz tovább közvetített szolgáltatásként, akkor annak belföldi útszakasza adómentes, külföldi útszakasza pedig áfatörvény területi hatályán kívüli ügylet.

(PM Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 3383/1/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 4007579457)

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Forrás: APEH