Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 7. § (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyar Köztársaság Alkotmánya által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott, és a létesítő okiratában is megjelölt közhatalmi tevékenysége.

Kevésbé elkötelezettek a dolgozók a válságban, globálisan a vállalatok 31 százalékánál csökkent ez a mutató a Hewitt felmérése szerint. A magyar munkavállalók körében erősödött a munkahelyhez való kötődés, ami nem jár feltétlenül együtt a motiváció növekedésével. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy többen félnek állásuk elvesztésétől és attól, hogy nem találnak könnyen új munkát.

Egy magánszemély illetőségét egy nemzetközi adóügyben a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 3. § 2. és 3. pontja, az érintett másik államban az illetőségre vonatkozó szabályok, és a két állam között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi Egyezmény (amennyiben van ilyen) 4. Cikkének előírásai együttesen határozzák meg.

A munkaadói járulék és a vállalkozói járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2009. július 1-jétől csökken. A járulékalap minimálbér kétszeresét (143 000 forint) meghaladó része után, valamint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-áig hatályos rendelkezéseknek megfelelő járulékmértékek szerint kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni.

Megválik a papíralapú beszámolóktól az állam, azokat ezentúl csak elektronikusan küldhetik el az erre kötelezett vállalkozások. A beszámolót és az ehhez kapcsolódó dokumentumokat a Céginformációs Szolgálatnak kell megküldeni. A hangsúly a „kell” szócskán van, ugyanis azon cégek esetében, amelyek nem tesznek eleget e kötelezettségnek, az adószám 60 napra felfüggesztésre kerülhet, igaz várhatóan csak a jövő évtől.

Több olyan kisebb jelentőségű módosítást tervez a kormány az adótörvények átalakításával kapcsolatban, amivel érezhetően megkönnyítheti a vállalkozások helyzetét. Ezek egy része kifejezetten a válságra hangolt intézkedés, másik részük ettől függetlenül jelent évek óta várt változást.

Az adótörvények utólagos normakontroll vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól Pettkó András független országgyűlési képviselő, aki szerint gond van az szja-val.

Az idén júliustól jól járnak, minden száz forint után majdnem néggyel több marad az evások zsebében az áfaemelés miatt. Jövőre azonban az evakulcs emelésével nemcsak az előny tűnik el, de a mostani alaphelyzetnél is rosszabbul járnak az evások, a "főállású evásoknak" pedig komolyan emelkedik a járulékterhe is. Bár lehetnek olyanok, akik jobban járnak, az adóváltozások eredménye az lesz, hogy az eva előnye a munkaviszonyban szerzett jövedelemhez képest sok esetben eltűnhet, lemorzsolódhat, miután a kötelező járulékszintet úgy szabják át, hogy annak alapja az adott szakterületen elérhető kereset legyen.

Egy cég szempontjából lényegében a három legfontosabb dolgot kell elintézni a társaságoknak keddig. Május 31-én - vasárnap, tehát praktikusan a hosszú hétvége utáni kedden - jár le a társasági adóbevallás és a naptári év szerint működő vállalkozások számára a mérlegbenyújtás határideje.