A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának 2009. július 1-jétől hatályos módosítása szerint

„(1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke:

a) a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék,

b) a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 29 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék.”

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők:

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítási kötelezettségének elbírálásával kapcsolatban a Tbj. 9. §-a  a következő rendelkezést tartalmazza:

„9. § (1) Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.

(2) Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.”

Ez a rendelkezés kizárólag a biztosítási kötelezettség elbírálásánál alkalmazható, vagyis annak eldöntése érdekében, hogy a jövedelem után járulékot, vagy egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Ennek megfelelően, ha pl. egy hónapon belül ugyanaz a foglalkoztató 5 db 2-2 napos megbízási szerződést köt a magánszeméllyel, megbízásonként 100 000 forint járulékalapot képező jövedelemmel, a járulékfizetést külön-külön kell teljesíteni, tehát a megbízások után mindegyik esetben 26 százalék a társadalombiztosítási járulék mértéke.

START-kártyákkal foglalkoztatottak:

A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 4/A. §-ának módosulása következtében a START, START PLUSZ, START EXTRA kártyákkal foglalkoztatottak utáni járulékmértékek is csökkentek.

Ez adott esetben azt jelenti, hogy ha egy felsőfokú végzettséggel és START-kártyával rendelkező pályakezdő havi munkabére 200 000 forint, a minimálbér kétszerese (143 000 forint) után a foglalkoztató a 10, illetve 20 százalékos közterhet fizeti meg, a fennmaradó 57 000 forint után az általános szabályok szerint kell a munkaadói és társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Mivel a Tbj. alapján csak az 57 000 forintos munkabérrész képez járulékalapot, ez után 26 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, vagyis a START-kedvezménnyel érintett jövedelemrészt nem kell figyelembe venni a Tbj. szerinti járulékalapként.

Az Szja-tv. 69. § (1) bekezdés b) pontja szerinti természetbeni juttatás:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvény 69. § (1) bekezdés b) pontja szerint természetbeni juttatás „a kifizető által egyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a juttatás körülményei alapján a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt; e rendelkezést kell különösen alkalmazni a kifizető által több magánszemély számára szervezett rendezvény, esemény keretében nyújtott vendéglátás (étel, ital), a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (pl. utazás, szállás, szabadidőprogram) esetében, ha az nem minősül reprezentációnak…”

A jelenlegi gyakorlat szerint, ha a kifizető az előzőekre tekintettel nem tudja megállapítani az egyes biztosítottnak minősülő magánszemélyek által megszerzett bevételt, akkor a Tbj.) 4. § k) pont szerinti szabály figyelembevételével megállapított járulékalapot képező jövedelem után 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet. Az adóköteles természetbeni juttatás után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a ’08-as bevallásban magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként kell feltüntetni.

A módosítást követően - eltérő rendelkezés hiányában - az általános szabályok alapján a magánszemélyhez nem köthető tárgyhavi összes járulékalapot képező jövedelem után a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, a minimálbér kétszeresét meghaladó rész után pedig 29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell a foglalkoztatónak fizetni.

Kilépő munkavállalók:

Kilépő munkavállaló esetén a Munka Törvénykönyve 97. §-ában foglaltaknak megfelelően a munkaviszony megszűnésekor (megszüntetésekor) ki kell fizetni a munkabért a munkavállaló részére. Ha a kifizetésre 2009. július 10-éig sor kerül, akkor a munkabér (ideértve a felmentési időre járó bért is) utáni társadalombiztosítási járulék mértéke – az átmeneti szabályok szerint – 29 százalék, függetlenül attól, hogy a jövedelem milyen időszakra vonatkozik.

Töredékhónap, részmunkaidő:

Töredékhónap, vagy részmunkaidő esetében a minimálbér kétszeresének megfelelő 143 000 forintos összeget a Tbj. 19. § (1) bekezdésének alkalmazásánál nem kell arányosítani a tényleges munkaidő arányában. Ez azt jelenti, hogy a kisebb járulékmérték részmunkaidő vagy töredékhónap esetén is a minimálbér kétszereséig teljes egészében érvényes.

Ekho: 

A START-kedvezményhez hasonlóan, ekho alkalmazásakor az általános szabályok szerinti közteherviselési kötelezettség alá eső jövedelmet önállóan kell vizsgálni, vagyis az ekho alapját képező jövedelemrészt nem kell figyelembe venni a Tbj. szerinti társadalombiztosítási járulékkötelezettség teljesítésekor.

2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

Munka Törvénykönyve

Forrás: APEH