Az online pénztárgép használatára újonnan kötelezettek köre nem változik, a ruhatisztítókkal, autójavítókkal, pénzváltókkal és a taxisokkal együtt a masszőröknek is be kell szerezni a pénztárgépeket.

Az adózásunk évről-évre folyamatosan változik. Nem tehetjük meg, hogy ne kövessük őket, és ne nézzük meg, mi érint majd bennünket, ezért máris összefoglaltuk azokat a változásokat a 2017-es adózás területén, amelyek a vállalkozásainkat leginkább érintik. A cikk megírásakor az alábbiak még tervezetek voltak, közben elfogadták őket. Persze, 2017-ig még sok idő van hátra, akár még módosíthatják is őket. Arra viszont nagyon jó, hogy gyorsan átnézzük legalább az érintett területeket.

Az egyesületek, alapítványok [civil szervezetek], köztestületek, közalapítványok1 [mind együtt: nonprofit szervezetek] alapítására, működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Ptk2. és az Ectv3. határozza meg. A törvényszéken történő nyilvántartásba vétellel, ezen nyilvántartásba vétel napjával válnak jogi személlyé. E szervezetek is az egyes adókötelezettségekről rendelkező adótörvények hatálya alá tartozó adózók, a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontjában 2016. augusztus 1-jétől módosult a kiküldetés (kirendelés) fogalmi meghatározása az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. június 15-én kihirdetett 2016. évi LXVI. törvény 1. § (1) bekezdése alapján.

Az elektronikus építési napló vezetésének szabályaiban is történt módosítás a Kormány 2013. szeptemberi döntése értelmében. A 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet az e-napló tartalmának és vezetésének egyes szabályait kiegészítette, módosította. Azok, akik 2013. szeptembere előtt tájékozódtak az e-napló szabályairól, vagy vettek részt ezzel kapcsolatos előadásokon, azoknak fontos megismerniük, hogy a ténylegesen alkalmazásra kerülő szabályokban milyen változások történtek.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) egyes ingatlanokkal kapcsolatos ügyleteket érintő, 2016. július 16-ától hatályos módosítása az építésügyi jogszabályok változásán alapul.

Már nem újdonság a 2016. évtől érvényes 15%-os személyi jövedelemadó, de a változás okozhat problémát egyes esetekben. Például az osztalék- és osztalék előleg kifizetéseknél. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha 2015-ben a cég tulajdonosa osztalék előleget vett fel, az osztalék jóváhagyására pedig 2016-ban kerül sor. Az osztalék előleg felvételekor le kellett vonni a személyi jövedelemadót a 16%-os adóval számolva.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. június 15-én kihirdetett 2016. évi LXVI. törvény a mezőgazdasági őstermelőkkel kapcsolatosan számos módosítást tartalmaz, amelyek egy része már év közben, 2016-ban hatályba lép. Ezek a változások nem a jövedelem meghatározásával kapcsolatosak, hanem az őstermelőkkel kapcsolatos meghatározásokat egészítik ki, illetve az őstermelők nyilvántartását és ellenőrzését szabályozzák.

Az önellenőrzésre az adózó önadózás esetén jogosult, de nem kötelezett. Az adózónak saját magának kell megállapítania és bevallania az adóját és költségvetési támogatását, ezért az ezekkel kapcsolatos tévedését is utóbb lehetősége van korrigálni az elévülési időn belül. Az önellenőrzéssel az adózó helyesbíti és bevallja az adó, illetve a költségvetési támogatás alapját, valamint az adó és költségvetési támogatás összegét, megállapítja és bevallja az önellenőrzési pótlékot és ezeket egyidejűleg meg is fizeti.

Ha szabálytalanul végzi a tevékenységét, akkor legyen szíves ezt előre bejelenteni az adóhatóságnak – tartalmilag ezt jelenti a furgonnal fuvarozók számára egy jogszabálymódosítás. Megmutatjuk, mi a valódi értelme ennek. Mennyi árut szállíthat egy 3,5 tonnás megengedett legnagyobb össztömegű furgon? Ha most rávágja, hogy „annyit, hogy a jármű és a rakomány együttes tömege ne haladja meg a 3,5 tonnát”, akkor jól ismeri KRESZ-t. De rosszul ismeri a magyar valóságot. Abban ugyanis a szabályok rugalmasabban érvényesülnek. Egy 3,5 tonnás furgon gyakran visz többet, ezt hívják túlpakolásnak. Néha nem is kicsit játszanak ezzel, nemrég egy román kisteherautót fogtak meg, amely a papír szerinti 3 helyett 7 tonna zöldséggel volt megrakva.