Céginformáció! |
|
|
|
Így úszhatod meg a tranzakciós adótAz adót a banki átutalásokra vetik ki, és mivel a forgalom nagy részét a vállalati fizetések teszik ki, az adó is őket fogja leginkább sújtani. Legalábbis a törvény kiagyalói szerint. A cégek számára már most elérhető több lehetőség is.
 Mit jelent a 0,3 százalékos adó? Már a fizetésünk közel fél százaléka mehet az államhoz Matolcsy által bejelentett tranzakciós adónövelés miatt, ha nem vigyázunk. Az ATM-ből történő készpénzfelvétel tranzakciós illetéke 0,3 százalékra nő, amit a pénzintézet fizet meg, de annak semmilyen akadálya nincs, hogy azt áthárítsa az ügyfelekre. Matolcsy György, Nemzetgazdasági Miniszter szerint is az ügyfelek fizethetik meg a tranzakciós illetéket, hiszen elmondása szerint nincs akadálya, hogy ezt teljes egészében áthárítsák az ügyfelekre. (A bankokkal folytatott előzetes egyeztetések révén viszont csak a tranzakciós adó felének áthárítására számít a miniszter.) Már közel a fizetésünk fél százaléka az államhoz vándorolhat, ha nem vigyázunk. A teljes nettó bérünk 0,1 százalékát fizeti be a munkáltató, amikor bankszámlára érkezik az összeg. A készpénzfelvét további 0,3 százalékot jelenthet és egy esetleges csekkes befizetés is 0,1 százalékot visz el. Ez egy 200 ezer forintos kereset esetén 800-1 000 forint is lehet a csekkbefizetés összegétől függően. Évente tehát egy családnak több ezer, tízezer forintos költséget jelent évente, ha nem állnak át a készpénzes fizetésről kártyás költésre. A bankkártyás és hitelkártyás fizetést továbbra is csak 0,1 százalék a tranzakciós adó. Érdemes tehát még a rezsit is így fizetni, hiszen ezzel felére csökkenthetjük a tranzakciós illeték költségét. A rezsifizetésre is vannak online megoldások, ahol használhatjuk a bankkártyánkat, ilyen például a díjnet.hu rendszere, de a csoportos beszedés és kíméli készpénzünket. További előnyökhöz juthatunk, ha megbarátkozunk a hitelkártyákkal. Az időben kifizetett hitelkártya tartozás költségmentes és a pénzintézetek által kínált jóváírásokkal, akár többszörösen túlszárnyalhatjuk a tranzakciós adó mértékét. Az addig nem használt fizetésünk meg nekünk kamatozik. Erről korábbi cikkeinkben is olvashatsz: Tízezreket is kereshetsz a hitelkártyáddal Bár a kormány elsődleges célja az adóbevétel növelése és a költségvetési lyuk betömködése, a lakosság terheinek növekedése helyett/mellett pénzügyi kultúráját is sikerülhet megváltoztatni a tranzakciós adó növelése révén. A sárga csekkes fizetés és a készpénzhasználat nagy aránya óriási társadalmi költségekkel járnak, visszaszorításával több milliárd forint megtakarításhoz juthat a társadalom, ami persze nem közvetlenül a költségvetést növeli, de hozzájárulhat a gazdasági fejlődéshez. A cégeknek jelent nagyobb terhet A kormány a mengnemszorítás politikáját tovább gondolva, jövőre bevezeti a banki forgalom egy ezrelékes adóját, amiből a legújabb hírek szerint évi 320 milliárd forint bevételt vár. (Hogy tudjuk hová tenni ezt az összeget, idén a kormány például a társasági adóból 356 milliárd forinttal számol.) A lakosság ebből keveset fog észrevenni (egy egymilliós utalás költsége ezer forint lesz), annál inkább a cégek, akik milliárdos tételben utalnak a mindennapi üzletmenetükkel kapcsolatban. Már most is jellemző, hogy az eurós utalásaikat külföldi bankokon keresztül oldják meg (a pénzkímélő megoldásról én is írtam itt ), most várható, hogy az üzleti körök összehangoltan külföldre mennek és az egymás közötti utalásaikat a külföldi számlákon keresztül oldják meg. A magyar bankközi utalási rendszer július másodikai átállása miatt az eddigi egyedi magyar rendszer kompatibilis lesz az európai rendszerekkel, így már semmi technikai akadálya nem lesz, hogy külföldi bankok is csatlakozzanak a magyar rendszerhez, ezt a kormány semmilyen jogi módon nem tudja megakadályozni. Ha egy környező ország bankja kiszimatolja a lehetőséget, hogy egy egyszerű forintos számla létrehozásával több százmilliárdos cégeket szerezhet a portfoliójába, akik rajta keresztül intézik az utalásaikat, hogy elkerüljék az újabb adót, akkor hónapokon belül rengeteg cég pénze távozik külföldre. De nem csak ők, kisvállalkozókkal beszélve ők is ugrásra készen állnak, hogy a havi pármilliós számlaforgalmukat külföldre vigyék. (50 millió forint számlaforgalom ugyanis 50 ezer forint újabb adót jelent. Mivel a befolyt összeg zömét a cégek fizetik és a tranzakciós adó összege közel megegyezik a társasági adó összegével, a kormány tulajdonképpen majdnem megduplázta a társasági adó mértékét.) Elkerülhető a tranzakciós adó a cégek számára Az adót a banki átutalásokra vetik ki, és mivel a forgalom nagy részét a vállalati fizetések teszik ki, az adó is őket fogja leginkább sújtani. Legalábbis a törvény kiagyalói szerint. Csakhogy a közepes és nagyobb cégeknek már készülnek a nem publikus számlacsomagok, hogy ezek a cégek az egymás közötti forgalmukat külföldön bonyolíthassák le. Mivel az új magyar átutalási rendszer már uniós szabvány szerinti, semmi nem akadályozza meg a külföldi bankokat, hogy hozzáférjenek a magyar átutalási rendszerhez. De mi lesz a kisvállalkozásokkal? Egy nagykereskedelemi cég, amelyik 10%-os haszonkulccsal dolgozik, havonta akár százmilliós tételben is utalhat a beszállítóknak, így hónapról-hónapra százezer forintos plusz költséget jelent neki az új adó. Az eurós utalásokat Szlovákián keresztül, interneten lehet lebonyolítani, mert így több százezret spórolhatsz évente a bankköltségen. Ugyanis a nagy megoldás, hogy a partnerek nyissanak forintos vállalkozói számlát Szlovákiában. A magyar K&H Bank szlovák megfelelője a CSOB, havi 3 euróért kínál forintos vállalkozói számlát. Ehhez még jön havi 60 cent bankkártya-díj. Ebben az esetben a szintén a CSOB-bál lévő másik forintos számlára interneten kemény 15 eurócentért utalunk összegtől függetlenül. A számláról pénzt felvenni kártyával a magyar K&H automatáiból lehet, 20 centért, szintén összegtől függetlenül. (Napi limit 2000/5000 euro, sima és dombornyomott kártya.) Magyarországra még kicsit drága az utalás, 0,4%, minimum 10, maximum 40 euró, reméljük, ez tömegigény fellépése esetén még fog finomodni. (Összehasonlításul: nagy magyar banknál ugyanez most 0,16%, felső határ nincs, ez jövőre várhatóan 0,26% lesz majd az adó miatt. Reméljük, a szlovák bankok ez alá fognak menni, így még a Magyarországra történő utalás is olcsóbb lesz, mint itthon két bank közötti utalás.) Összefoglalva: ha sikerül rávenni a partnereidet, hogy ők is nyissanak számlát Szlovákiában, az egymás közötti utalásokat 20 centből (60 forintból) letudjátok, a pénzfelvétel is megvan ugyanennyiből, ennél még Magyarországon is többet fizetsz. Úgyhogy már kisebb havi forgalom mellett is megéri a partnereket megkérni egy szlovák számlanyitásra. Utalni interneten tudsz, az így nyitott számlát nem kell bejelenteni a magyar adóhivatalnál, erről írtam az előző bejegyzésben, ahogy arról is, milyen papírok kellenek és mi a telefonszáma a CSOB-nak, ahol beszélnek magyarul is. (A NAV-ot az euros számla bejelentéséről kérdeztem, gondolom ez igaz a forintos számlára is, de azért kérdezz rá.) A dolgozóknak is nyithatsz forintos számlát, ők 2,6 eurót fizetnek (ebben már benne van a kártya díja is, ami Magyarországon évi 6-6,5 euró) és ők is 60 forint/alkalom vehetnek fel pénzt a kártyájukról. Sajnos magyarországi utalásra drága a csomag, de ha csak pénzfelvételre és vásárlásra használják, megint csak majdnem olcsóbb, mint a hazai ajánlatok és még feltétele sincs a havi díjnak. Mivel az összes nagyvállalat a forgalmát külföldre viszi és a fentiek fényében a kicsiknek is megéri, elég sanszos, hogy töredéke fog csak befolyni a tervezett adónak. 2012.10.11. Forrás: Richpoi >> Jó tudni!
Mi az előnye, ha nálunk könyveltetsz? >>
Magyar Érmebolt Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |
