Az áfa adóalany az Áfa tv. számlaadási kötelezettségre vonatkozó általános szabálya szerint köteles számlát kibocsátani a belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére2 (ha az tőle eltérő más személy, vagy szervezet).

Az ellenőrzésekben jövőre a munkavédelmi szabályokat kiemelten vizsgálják az építőiparban, a kereskedelemben és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásánál. A munkaügyi szabályok vizsgálatánál pedig a megszünő munkaügyi jogviszonyt, a munkavállalói jogviszonyok rendezettségét, az egyszerűsített foglalkoztatási, illetve a személy- és vagyonvédelem területén tevékenykedő munkáltatókat helyezik előtérbe.

A konferencia az adózás, a vám és a végrehajtási eljárás aktualitásai mellett az EKAER jövőjével kapcsolatos témakörök tárgyalásával kezdődik. Az első nap délutáni programjában a NAV és a NÉBIH legkiválóbb szaktekintélyeinek, interaktív beszélgetés keretében tehetik fel kérdéseiket

Azok a plasztikai műtétek, amelyeket kizárólag szépészeti, kozmetikai célból végeznek, nem tartoznak az adómentes kategóriába szemben az egészségügyileg indokolt beavatkozásokkal. Az adóellenőrzéskor az orvosnak kell bizonyítania, hogy az adott műtét célja a gyógyítás volt. Többek között erről szólt a Kúria döntése annak a pernek a végén, amelyikben egy plasztikai sebész megtámadta a NAV határozatát.

Az osztalékfizetés – mint a társasági befektetés hozama – alapvető fontosságú a vállalkozások életében. Éppen ezért kiemelt figyelmet érdemel, hogy ez az esemény milyen jogszabályi környezetben valósul meg.

A Magyar Közlöny 2016. szeptember 27-ei számában megjelent a pénztárgépes rendelet módosítása, mely szerint valamennyi pénztárgép használatára újonnan kötelezettnek január 1-jétől kell online pénztárgépet üzemeltetnie. Tehát az alábbi tevékenységet folytató adóalanyok termékértékesítésükről, illetve szolgáltatásnyújtásukról 2017. január 1-jétől nyugtát kizárólag online pénztárgéppel bocsáthatnak ki.

A lakóingatlanok hosszabb-rövidebb időre történő hasznosításának legelterjedtebb módozatai a tartósabb jellegű bérbeadás, de egyre gyakoribb a lakóingatlanok rövidebb távú, leginkább turisztikai célú hasznosítása, a szálláshely-szolgáltatás (fizető vendéglátás). Ezen hasznosítási formák adózási lehetőségein túl az információs füzet tartalmazza a termőföld bérbeadására vonatkozó szabályokat. A füzet végén a témában leggyakrabban felmerülő kérdések és arra adott válaszok olvashatók.

2016. július 16-ai hatállyal módosultak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] jogdíjra vonatkozó előírásai, az OECD Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás [BEPS] Projektje által megfogalmazott kritériumok figyelembevételével. Az új szabályozás lényege (az adótervezési céllal történő nyereségáthelyezés megelőzése érdekében), hogy egy adott immateriális jószágra tekintettel jogdíj címén realizált nyereség csak olyan arányban jogosítson kedvezményre, amilyen arányban az adózó ezen immateriális jószág előállításához ténylegesen, saját maga hozzájárult.