Céginformáció! |
|
|
|
Aukciós oldalak: rászállt a NAV az interneten eladókraAdóellenőr vásárlóktól hemzsegnek az internetes aukciós oldalak. Legújabban már azt sem teszik meg a revizorok, hogy elmennek a megvásárolt termékért, hanem telefonon felhívják az eladót, hogy próbavásárlást végeztek nála, fáradjon be az adott igazgatóságra.
 Jó tanács: telefonon soha ne nyilatkozz az adóellenőrnek, telefonos hívásra nem kell megjelenned. Nem tudhatod, hogy nem telefonbetyárral van-e dolgod... El sem mennek már az adóellenőrök az internetes aukciós portálokon próbavásárlással megvett holmikért. Leütik a terméket, és utána telefonon felhívják az eladót, hogy fáradjon be az adóigazgatóságra. Ezt történt nemrégiben egy munkanélküli, gyermekét egyedül nevelő anyával is. Adóellenőr ütötte le a termékét, majd felhívta telefonon, hogy próbavásárlást végzett, fáradjon be hozzá az adózó. Ráadásul vigye magával a 2012-2013. években eladott ingóságairól készített nyilvántartást is. Mit tegyünk ilyenkor? Amit először tudni kell: nincs olyan kötelezettségük az adózóknak, hogy telefonos hívásra megjelenjenek az adóigazgatóságon - válaszolta kérdésünkre Angyal József okleveles adószakértő. A revizorok jellemzően számkijelzés nélküli telefonvonalról hívják az adózókat. Nem tudhatja a magánszemély, hogy nem telefonbetyár hívogatja. Alapszabály, hogy az ellenőrzés a megbízólevél átadásával kezdődik, és semmit ne nyilatkozz szóban az adóellenőrnek. Két nagyon fontos jogszabályi rendelkezéssel kell tisztában lenniük az adózóknak. Tudni kell, hogy más adózóra nézve kötelesek nyilatkozatot tenni. Ezt az adózás rendjéről szóló törvény 48. § (1) bekezdése szerint: "Az adóhatóság az adózót, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélyt - a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése, illetve az adóhatóság törvényben meghatározott eljárásának lefolytatása érdekében - felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről". Magukra nézve azonban nyilatkozattételi joguk, nem kötelezettségük van. Ezt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) szóló törvény 51. § (1) bekezdése mondja ki, mely szerint: "Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja". A telefonon jelentkező revizornak bármit mondhatunk, azt is, hogy nem tudhatjuk, nem telefonbetyárral van-e dolgunk, azt is, hogy bemegyünk az ellenőrzésre, majd mégsem megyünk be, vagy azt, hogy küldjön ki levélben értesítést arról, miről szeretne velünk beszélgetni. Ugyanakkor semmiképpen ne mondjuk azt a revizornak adóellenőrzés során, hogy megtagadjuk a nyilatkozattételt, még ha jogunk is van hozzá - tanácsolja az okleveles adószakértő. Helyette a frappáns válasz, hogy nem kívánunk szóban nyilatkozni, kérjük, az adóhatóság írásban tegye fel a kérdéseit. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha az adóellenőr ténylegesen megvásárolja a terméket, személyesen elmegy érte, majd a helyszínen elkezd szóban kérdezősködni az adózótól, jellemzően arról, hogy tavaly és az idei évben mennyi ingóságot értékesített. Ebben az esetben kérjük, hogy a próbavásárlásról készített jegyzőkönyv mellé csatolva juttassa el hozzánk írásban a kérdéseit. Angyal József leszögezi: a próbavásárlást végző adóellenőröknek ahhoz van joguk, hogy jegyzőkönyvben rögzítsék, próbavásárlást végeztek, és arról adott-e bármilyen átvételi elismervényt, vagy számlát-, nyugtát az eladó. Arra viszont nem hatalmazza fel őket a törvény, hogy a próbavásárlás alapján minősítsék az adózó tevékenységét. Arra sincs felhatalmazásuk, hogy az előző évi értékesítésről faggassák a magánszemélyt, arra meg pláne nem, hogy az adóbevallással le nem zárt évi, jelen esetben a 2013-as eladásokról kérdezősködjenek. Mint arra néhány hónappal ezelőtt felhívtuk a figyelmet, a revizorok nem így értelmezik a szabályokat. Tapasztalatok szerint sorra bírságolja az adóhatóság az interneten ingóságokat eladókat arra hivatkozva, hogy nem adnak számlát vagy nyugtát az eladott termék ellenértékéről. Példa erre annak a magánszemélynek az esete, akit egymillió forintos mulasztási bírsággal fenyegettek meg a revizorok azért, mert nem adott számlát, nyugtát, miközben idén egyetlen terméket adott el kevesebb mint 8 ezer forintért, pechjére éppen egy adóellenőrnek. A magánszemély a revizor kérdésére arról is nyilatkozott, hogy a tavalyi évben 300 ezer forint bevételt szerzett ingóságok eladásából. Mindezek után az adóellenőr jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a próbavásárlás során tapasztaltak és a magánszemély által elmondottak alapján megállapítható, a vizsgált adózó üzletszerű tevékenységet folytatott. Az azóta kézbesített határozatban 80 ezer forint bírságot varrtak a magánszemély nyakába, aki - hangsúlyozzuk - ebben az évben egyetlen terméket értékesített 8 ezer forintért. Túllépnek a hatáskörükön a revizorok - szögezi le Angyal József. Véleménye szerint az ellenőrök mindössze annyit rögzíthettek volna a jegyzőkönyvben, hogy próbavásárlást tartottak, és az eladó nem adott számlát, nyugtát az értékesítésről. A próbavásárlást végző ellenőröket nem hatalmazzák fel a törvények arra, hogy minősítsék az adózó tevékenységét, vagyis nem állapíthatják meg a jegyzőkönyvben egy vásárlás alapján például azt, hogy valaki gazdasági tevékenységet folytat-e vagy az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok szerint adja el a holmijait. Adóhatósági vizsgálattal kell kideríteni, hogy az ellenőrzött magánszemélynek kellett-e vagy sem számlát, nyugtát kiállítania. Kell-e számlát, nyugtát adni? Mint arra több korábbi cikkünkben is felhívtuk a figyelmet, a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint évi 600 ezer forint bevételig be sem kell vallani az ingó értékesítésből származó jövedelmet, így adót sem kell utána fizetni. Sőt, akár évi 800 ezer forint bevétel is adómentes lehet abban az esetben, ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg - például a nagyszülők padláson rejtegetett kincseit értékesíti valaki -, s így a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Azokat a jövedelmeket sem kell ugyanis bevallani, amelyek nem haladják meg a 200 ezer forintot, ami pont az egynegyede a 800 ezer forintnak. Ezekből a szabályokból levezethető, hogy évi 600, illetve 800 ezer forint bevételig nem számít üzletszerűnek az ingóságok eladása - véli az okleveles adószakértő. Vagyis a magánszemélynek nem kell adószámot kiváltania. Márpedig ha nincs adószáma, akkor, ha akarna, sem állíthatna ki számlát, illetve nyugtát. Az általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvény szerint ugyanis az eladó adószáma az egyik adat, amelyet kötelező feltüntetni az említett bizonylatokon. Vagyis ha a magánszemély nem váltott ki adószámot az internetes kereskedésre, akkor a számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítését sem lehet nála ellenőrizni, ergo büntetni sem lehet annak elmulasztását - hangsúlyozza Angyal József. Az okleveles adószakértő hozzáteszi: valamilyen elismervényt mindenképpen érdemes kiállítani az átadott termékről. Erre a célra megfelel akár egy kockás papírra kézzel írt adásvételi szerződés is. A vevőknek is érdekük, hogy legyen a kezükben valamilyen igazolás arra az esetre, ha például nem azt a terméket kapták, amit meg kívántak vásárolni. Tudjanak reklamálni, ha egy házőrző kutya nem ugat. 2013.07.26. Forrás: Rich Poi >> Jó tudni!
Mi az előnye, ha nálunk könyveltetsz? >>
Magyar Érmebolt Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |
