Az APEH évente megjelenő bulletinjai, az adóhivatal éves tevékenységét ismertető kiadványa.

Az áfalevonási jog gyakorlása, illetve az áfa-visszaigénylés megítélése az adószám felfüggesztésével összefüggésben.

Abban az esetben, ha az utazási iroda megrendelője nem természetes személy, akkor 2009. február 1-jei hatállyal az utazási iroda szolgáltatása nem adózhat az utazásszervezési árrésadózási szabályok szerint, tekintettel arra, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) jelzett időponttól hatályos 206. § (1) bekezdés c) pontja alapján utasnak kizárólag az minősülhet, aki ténylegesen igénybe veszi a szolgáltatást.

A vállalatok ma már nemcsak egy-egy HR-funkciót vagy feladatot szerveznek ki, hanem átfogó HR-csomagokat is, de van példa az egész HR-feladatkör külső szolgáltatóhoz történő kihelyezésére is. A mai átfogó kiszervezési projektek a korábbiaknál sokkal alaposabb tervezést igényelnek, és nagy jelentősége van az előkészítési és végrehajtási lépések helyes sorrendjének is. Cikkünkben a kiszervezéssel kapcsolatos legfontosabb tanulságokat foglaljuk össze.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 7. § (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyar Köztársaság Alkotmánya által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott, és a létesítő okiratában is megjelölt közhatalmi tevékenysége.

Kevésbé elkötelezettek a dolgozók a válságban, globálisan a vállalatok 31 százalékánál csökkent ez a mutató a Hewitt felmérése szerint. A magyar munkavállalók körében erősödött a munkahelyhez való kötődés, ami nem jár feltétlenül együtt a motiváció növekedésével. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy többen félnek állásuk elvesztésétől és attól, hogy nem találnak könnyen új munkát.

Egy magánszemély illetőségét egy nemzetközi adóügyben a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 3. § 2. és 3. pontja, az érintett másik államban az illetőségre vonatkozó szabályok, és a két állam között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi Egyezmény (amennyiben van ilyen) 4. Cikkének előírásai együttesen határozzák meg.

A munkaadói járulék és a vállalkozói járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2009. július 1-jétől csökken. A járulékalap minimálbér kétszeresét (143 000 forint) meghaladó része után, valamint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-áig hatályos rendelkezéseknek megfelelő járulékmértékek szerint kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni.

Megválik a papíralapú beszámolóktól az állam, azokat ezentúl csak elektronikusan küldhetik el az erre kötelezett vállalkozások. A beszámolót és az ehhez kapcsolódó dokumentumokat a Céginformációs Szolgálatnak kell megküldeni. A hangsúly a „kell” szócskán van, ugyanis azon cégek esetében, amelyek nem tesznek eleget e kötelezettségnek, az adószám 60 napra felfüggesztésre kerülhet, igaz várhatóan csak a jövő évtől.