Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? A személyi jövedelemadóról szóló törvény1 rendelkezése szerint mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

2016. július 1-jétől a közigazgatási perekben a jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet számára kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek a fejlesztésnek azonban az a kellemetlen következménye lett, hogy a számvitellel foglalkozó szakemberek hirtelen több száz felesleges üzenetet kaptak az Ügyfélkapu rendszertől, mely egyik napról a másikra többszörösére növelte adminisztratív teendőiket. A probléma megoldására az érintettek, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének részvételével egyeztetést kezdeményeztek a NISZ-szel, és sikerült megnyugtató megoldást találniuk a problémára.

Módosul a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény. A 2015. december 11-én kihirdetett 2015. évi CXCIV. törvény szerint 2016. január 1-jétől a számviteli beszámoló közzétételéért nem kell díjat fizetni.

Kevéssé ismert tény a Munka Törvénykönyvével kapcsolatban, hogy a munkaszerződést nem csak felmondással vagy közös megegyezéssel lehet megszüntetni, hanem elállással is. Az elállási jog azt jelenti, hogy egy már megkötött szerződés valamelyik fél nyilatkozata alapján a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal megszűnik. A munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozó pontos szabályokat dr. Rátkai Ildikó munkajogász segít megérteni.

A korlátolt felelősségű társaságok (kft.) és a civil szervezetek is egy év haladékot kaptak az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) azon rendelkezéseinek átvételére, amelyek határideje eredetileg idén március 15-én járt volna le.

Az új Polgári törvénykönyv a civil szervezetek, így az alapítványok és egyesületek vonatkozásában is számos új szabályt vezetett be azzal, hogy a törvény hatálybalépésekor, vagyis 2014. március 15. napján a bírósági nyilvántartásba már bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló egyesületek és alapítványok legkésőbb 2016. március 15-ig kötelesek a létesítő okiratuknak mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az új Ptk. előírásainak. A létesítő okirat módosítás elfogadását követően változásbejegyzési eljárás keretében annak bírósági nyilvántartásba vételét is kezdeményezni szükséges. A vészesen közelgő határidőre tekintettel nézzük, mit is kell tennünk!

Azon cégek ellen, amelyek ezt elmulasztják, törvényességi felügyeleti eljárás indítható: a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak a kft-k. Késedelem esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz. Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget.

A tervek szerint idén júliusban áll majd fel az új közfelügyeleti hatóság, amely a könyvelők, az adótanácsadók, az adószakértők és a könyvvizsgálók ellenőrzéséért felelhet, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán egyeztet majd az új hatóság felállításáról az érintett pénzügyi szervezetekkel - közölte az NGM hétfőn. Az adótanácsadók egyesülete továbbra sem ért egyet a közfelügyeleti hatóság létrehozásával.

Minden évben diákok tízezrei fejezik be felsőfokú tanulmányaikat, de hiába a diploma nem mindenkinek sikerül azonnal elhelyezkedni és munkába állni. Nem szabad azonban elfelejteni a frissen végzetteknek, akiknek még nincs munkája, hogy a mai napon lejár a türelmi határidő, ezért már nekik is maguknak kell majd fizetni a társadalombiztosításukat (TB). Itt vannak a legfontosabb tudnivalók.

Az adózatlan pénzek országokon átívelő dugdosása már soha nem lesz olyan, mint amilyennek még az aranykorban ismertük. Akinek most dugipénze van külföldön, arról nemsokára már a NAV is tudni fog.