A kisvállalkozók tételes adója − a törvényjavaslat jelenlegi formájában − rendkívül versenyképes az evával, de főként a nem egyszerűsített adózással szemben. A kisvállalati adó választását azonban többször is alaposan meg kell gondolnia a kkv-nak, ott jóval több a buktató − már ha elfogadja a parlament a nyár elején kapkodva beterjesztett adócsomagot.

Telitalálat a kisadózó vállalkozások tételes adója a jelenlegi adószabályokkal szemben, de még az evával szemben is tisztes adóelőnyt biztosít a mikrovállalkozások számára − mondta Szalai János, a PMX Consulting Group vezetője. A tételes adót egyéni vállalkozók, cégek, kkt.-k, bt.-k választhatják − amennyiben legalább egy alkalmazottat foglalkoztat a cég −, legalábbis a szavazásra váró kormányjavaslat szerint, amit a nyári szünet előtt terjesztettek be. A javaslat szerint a hatmillió forintos éves jövedelemig havi 50 ezer forint tételes adó befizetésével minden korábban fizetett adót és járulékot letudhat a mikrovállalkozás (a helyi iparűzési adót és az áfát nem számítva).

A PMX Consulting számításai szerint a jelenlegi szabályok szerint hatmillió forint alatti éves jövedelem esetén egymillió forintos vállalkozói költséget feltételezve az összes adókötelezettség mintegy kétmillió forintra rúg. Ezzel szemben a tételes adó szabályai alapján az adókötelezettség kimerül a havi 50 ezer forintokban és az az éves 120 ezer forintos iparűzési adóban, vagyis 720 ezer forint az adóteher. Az adótanácsadó számításai szerint így az adóelőny 1,3 millió forint, ám a költségek növekedésével ez értelemszerűen csökken. Még hárommillió forintos költség mellett is 563 ezer forinttal kevesebb éves adót kell fizetni, az 50 százaléknál magasabb költséghányadnál viszont már eltűnik a különbség. Ugyanakkor, ha a vállalkozó saját magán túl további alkalmazottat is bejelent, akkor ezen alkalmazott után már fizetni kell a személyi jövedelemadót, a tb-járulékot, ráadásul ezzel eltűnnek az adminisztrációs előnyök is.

A tételes adó kevés hátrányai között említendő, hogy a tételes adózó által kibocsátott számlát a befogadó (megrendelő) nem számolhatja el költségként − ami 10-15 százalékkal drágább megoldást jelent egy olyan vállalkozóval szemben, amely a jelenlegi szabályok szerint adózik. Az átlépés előtt a kisadózók tételes adóját választó mikrovállalkozásnak a cégben − sokszor csak papíron − felhalmozott, ki nem fizetett jövedelmek után osztalékadót kell fizetnie, ami egyszeri több százezer vagy akár milliós tételt jelent. (Hasonló szabály vonatkozott az evába belépőkre, így ez a megoldás nem meglepetés.) A könyvelést az adózó megússza egy áfaanalitikával, a bevételek, kiadások nyilvántartásával, és mentesül a bérszámfejtéstől is − már ha magán kívül nincs alkalmazottja. Az említett hátrányok ellenére a tételes adózás lényegesen kedvezőbb a jelenlegi adózásnál, illetve az evánál is − elsősorban az alacsony anyagköltséggel dolgozó cégek esetében − vélekedett Szalai.

Nem ilyen egyértelmű a kkv-kat célzó kisvállalati adó (kiva), amelyet a 25 főnél kevesebbet foglalkoztató, legfeljebb 500 millió forint éves árbevételű cégeknek jelenthet alternatívát a jelenlegi adózással szemben. Az adó alapja a cég éves pénzügyi vagyonváltozása, illetve személyi jellegű ráfordítások, ezek után 16 százalékos adót kell fizetni. Az adóval kiváltható társasági adó, a szociális hozzájárulási adó (munkáltatói tb-járulék), a szakképzési hozzájárulás, az osztalék utáni eho. Továbbra is fizetni kell szja-t, az egyéni járulékokat, áfát.

Míg a mikrovállalkozások tételes adójánál akár 25 százalékos adóteher-csökkenés is elérhető, a kiva esetében ez alig két-három százalék. A nagyobb előny szintén az alacsony költségű cégeknél jelentkezik − ez százmillió forintos éves jövedelem esetén hárommillió forintot tesz ki, egy nagyobb, 450 milliós árbevételű cégnél azonban az így elérhető éves adóelőny elérheti a kilencmillió forintot. A hátrányok azonban jóval szembetűnőbbek: a kiva választásakor a társasági adóban a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, vagyis a tartozásokat rendezni kell, ami már önmagában nem egyszerű megoldás a sok esetben a túlélésért küzdő cégek esetében.

A jelenlegi elképzelések szerint az elhatárolt veszteségből évente 20 százalékot elszámoltnak tekintenek a kiva hatálya alatt, vagyis kétszer meg kell gondolnia a cégnek a váltást, ha fel nem használt elhatárolt vesztesége van a könyvekben. Tovább rontja a helyzetet, hogy ez esetben a fejlesztési tartalék teljesen elvész − így ez a szabályozás kifejezetten beruházásellenes, ami újragondolásra késztetheti a kormányt.

A kiva hatálya alól automatikusan kiesik az a cég, amelynek létszáma meghaladja a 26 főt vagy az árbevétele az évi 500 millió forintot, ráadásul a beterjesztett szabályok szerint a kiva hatálya alatt megszerzett tárgyi eszközökre nem érvényesíthető az értékcsökkenés, ha a cég visszatért a társasági adó hatálya alá. Ez a passzus egy újabb olyan tétel, ami gátolja a fejlesztést, a beruházást. Hasonló a helyzet a költségekkel: az adóalanyiság alatt keletkező minden költséget elszámoltnak kell tekinteni.

Nincs fedezet A kormány által javasolt adócsomag összesen 300 milliárd forintnyi bevételcsökkenéssel jár, ebből mintegy százmilliárd forintos kiesést jelent az 55 éven felüliek, a fiatalok, a tartós munkanélküliek, illetve a gyermeknevelésből visszatérők tb-járulékának részleges elengedése , a két vállalkozói adó kétszázmilliárd forintot tesz ki. Tovább rontja a helyzetet, hogy a kormány túlzóan optimista makropályára építette a 2013-as költségvetést, amely újabb százmilliárdos rést üt a szeptember végén elfogadandó büdzsén. Az adóprogram beterjesztésekor a kormány az így keletkező bevételek ellentételezéséről nem gondoskodott.

2012.09.13.

Forrás: Adófórum >>

Jó tudni!

• Akarsz több látogatót a honlapodra?
  Szeretnéd a konkurenciát megelőzni a Google találati listán?
  Tekintsd meg ajánlatunkat! >>

• Gondolj már most az ajándékozásra!
  Születésnapra, névnapra, házasági évfordulóra, karácsonyra az
  érme a legszebb ajándék!
  Tekintsd meg ajánlatunkat! >>

• Téged is súlyt a gazdasági váltság?
  Szeretnéd csökkenteni a költségeidet?
  Tekintsd meg ajánlatunkat! >>

• Társasházak gazdasági ellenőrzése!
  A törvény kötelezővé teszi a társasházak gazdasági ellenőrzését!
  Tekintsd meg ajánlatunkat! >>

• Tudtad, hogy több százezer forint bírságot fizethetsz?
  A vállalkozás vezetője a felelős, a szabályzatok elkészítéséért!
  Készíttesd el szabályzataid, mielőtt százezreket fizetsz az APEH -nek!
  Tekintsd meg ajánlatunkat! >>

Mi az előnye, ha nálunk könyveltetsz? >>
Tekintsd meg a könyvelési árainkat >>