A munkáltató munkavállalók számára történő tájékoztatási, illetve különböző szervekhez történő bejelentési kötelezettségéről sokat olvashatunk. Kevesebb szó esik viszont a munkavállalók munkaadó felé történő ilyen jellegű kötelezettségéről, melyek egy részét az adó jogszabályokban más részét pedig a Munka Törvénykönyvében találhatjuk. Most ez utóbbiakkal foglalkozunk.

A foglalkoztatónak a bejelentési kötelezettségét 2007. január 1-jétől állami adóhatósághoz kell teljesítenie. A bejelentéseket az állami adóhatóság csak feldolgozza, majd az adatokat az egészségbiztosítási szervhez, valamint a munkaügyi hatósághoz továbbítja. A foglalkoztatottaknak lehetőségük van meggyőződni a biztosítási jogviszonyuk bejelentéséről.

Az szja-t fizető több mint kétmillió magyar közül 790 ezren adták adójuk egy százalékát valamelyik egyháznak, további 290 ezren a két kiemelt költségvetési előirányzatot támogatták - derül ki a nemrég megjelent hivatalos összesítésből.

Január elsejétől a vállalkozói járulékalap megállapítása a tevékenységre jellemző kereset alapján történik majd, ami a szakértők szerint komoly bizonytalanságot jelent a jogalkalmazó és az adóhatóság számára egyaránt, hiszen nem lehet tudni, pontosan mi alapján kell majd megállapítani a tevékenység piaci értékét.

A munkaadó és a munkavállaló számára egyaránt az az optimális, ha a dolgozó lakóhelye és a munkavégzés helye ugyanazon azon a településen belül található, ám ez a mai világban nagyon sokszor másként van. Így aztán egy-egy „vidéki” munkavállaló felvétele esetén a munkáltatónak számolnia kell a dolgozó utazásával összefüggő többletköltségekkel.

A Magyar Köztársaság Alkotmányában deklarált jogok és kötelezettségek közé tartozik, hogy „országunk minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni”. Az adózás és adóztatás elsődleges szerepe, hogy érvényt szerezzen az alkotmányban foglaltaknak. Az adójogszabályok általános jellegű szabályozásából adódóan azonban lehetetlen a kivételes, egyedi esetek, körülmények figyelembevétele, így előállhat olyan helyzet, amikor – a jogalkotói szándék ellenére – az arányos adózás alapelve csorbát szenved.

A személyi jövedelemadóból idén érvényesen felajánlott 1+1%-ok összege meghaladja a 16,6 milliárd forintot, amelyen ez évben 29.741 kedvezményezett osztozik. A szja 1+1 %-áról érvényesen rendelkező 1,68 millió magánszemély felajánlásából 29.570 civil szervezetnek, 169 egyháznak és 2 kiemelt költségvetési előirányzatnak jut. Ez évben 4,6 millió adófizető magánszemély 32,8 milliárd forintról rendelkezhetett volna, de mindössze 39%-uk, azaz 1,8 millió ember élt a lehetőséggel.

Egyre több vállalkozás fordul kér felmentést. A vártnál kevesebb áfát és társasági adót fizettek be augusztusban a költségvetésbe, de a PM szerint nem lesz gond, bejön a pénz, amit idén várnak. Mások szerint valós a veszély, hogy nem lesz elég bevétel. Az biztos, hogy egyre több cég fordul adófizetése könnyítéséért az APEH-hez.

A svájci székhelyű Világgazdasági Fórum idei jelentésében elsősorban a magyar adórendszert kritizálja, befektetés- és munkaösztönzésben Brazíliával holtversenyben utolsók vagyunk a vizsgált 133 ország közül. Szintén rosszul állunk a kormány költekezésében: a kormányzati döntéshozás terheit tekintve hazánk a 130. helyen áll a vizsgált 133 ország közül, míg felesleges kormányzati kiadásokban is csak hatan előznek meg. Jók vagyunk viszont innovációban és oktatásban.

Az Adótanácsadók Egyesülete csütörtökön beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben kérik a 2010. január elsején hatályba lépő, a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénycsomag kifogásolt rendelkezéseinek a megsemmisítését.