Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény és a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról" címet viselő javaslat számos adótörvényt módosít. A javaslat szerint megszűnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése, ami kiterjed az egyéni vállalkozókra is. Veszteségelhatárolásra akkor lesz lehetőség, ha a negatív adóalap rendeltetésszerű joggyakorlással keletkezett. Ez az adószakértő szerint nagyobb mozgásteret ad a vállalkozásoknak, és megkönnyíti az adóhatóság dolgát is, amelyhez rengeteg ilyen kérelem érkezett.

Az 52 évnél idősebb magánnyugdíjpénztári tagok az év végéig visszaléphetnek az állami társadalombiztosításba, ezt az alacsonyabb képzettségű és alacsonyabb munkaerőpiaci státuszú tagoknak érdemes megtenniük

Egyelőre nehéz átfogó képet alkotni a parlament honlapjára pénteken feltett „salátatörvényről”, mivel számos területhez nyúlna hozzá a kormány. Már a törvény címét is kritika illette, mivel az csak az egyéni cégek jogállását és a megtakarítások ösztönzését tartalmazza, bár többről van szó.

Papíralapú igazolvány kiváltása nélkül is megkezdheti valaki jövőre vállalkozói tevékenységét a kormány javaslata szerint. Az ügyintézés elektronikusan történik majd az ügyfélkapun keresztül, ráadásul ingyenes is lesz.

Az APEH idén is kiemelten figyel az újonnan alakult társaságokra, a kiválasztott adózóknál az adóhatóság a helyszínen vizsgálja a bejelentett adatok egyezőségét. Ezen vállalkozásoknál a cégek székhelyével, és az ügyvezetők személyével akadt eddig a legtöbb gond. Az APEH minden olyan esetben – ahol a bejelentett adatokkal nem egyezik a valóság – felfüggesztette a társaság adószámát illetve a képviselő ellen büntető feljelentést tett.

A munkáltató munkavállalók számára történő tájékoztatási, illetve különböző szervekhez történő bejelentési kötelezettségéről sokat olvashatunk. Kevesebb szó esik viszont a munkavállalók munkaadó felé történő ilyen jellegű kötelezettségéről, melyek egy részét az adó jogszabályokban más részét pedig a Munka Törvénykönyvében találhatjuk. Most ez utóbbiakkal foglalkozunk.

A foglalkoztatónak a bejelentési kötelezettségét 2007. január 1-jétől állami adóhatósághoz kell teljesítenie. A bejelentéseket az állami adóhatóság csak feldolgozza, majd az adatokat az egészségbiztosítási szervhez, valamint a munkaügyi hatósághoz továbbítja. A foglalkoztatottaknak lehetőségük van meggyőződni a biztosítási jogviszonyuk bejelentéséről.

Az szja-t fizető több mint kétmillió magyar közül 790 ezren adták adójuk egy százalékát valamelyik egyháznak, további 290 ezren a két kiemelt költségvetési előirányzatot támogatták - derül ki a nemrég megjelent hivatalos összesítésből.

Január elsejétől a vállalkozói járulékalap megállapítása a tevékenységre jellemző kereset alapján történik majd, ami a szakértők szerint komoly bizonytalanságot jelent a jogalkalmazó és az adóhatóság számára egyaránt, hiszen nem lehet tudni, pontosan mi alapján kell majd megállapítani a tevékenység piaci értékét.