A személyi jövedelemadóban a béren kívüli juttatások szabályozása az Országgyűlés által 2009. június 29-én elfogadott, a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvényben, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvényben foglalt módosítások következtében 2010. január 1-jétől jelentősen megváltozik. Ezzel összefüggésben a 2009. és 2010. évet érintő áthúzódó juttatások adójogi megítéléséhez a következőket kell figyelembe venni.

Közeledik december 20-a, amely adózási szempontból kiemelt fontossággal bír. Az érintett adózók többségének ugyanis eddig a napig kell eleget tenniük feltöltési kötelezettségüknek, s amennyiben ezen határidőt elmulasztják, mulasztási bírság kiszabásával kell számolniuk.

Növekvő kintlévőségek, apadó árbevétel, átütemezett számlák és elhalasztott beruházások - több fronton támad a válság, az egymást erősítő hatásokat egyidejűleg érzékelik a hazai kisvállalkozások vezetői. A BellResearch friss pénzügyi kutatásában a cégek helyzetét és a válság hatásait vizsgálja.

Bejelentkezés az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá a 2010. évre új adózóként bejelentkezhet.

Több olyan változást is tartalmaz a januártól várhatóan életbe lépő adótörvénycsomag, amely érintheti a finanszírozó társaságok jelenlegi gyakorlatát. A törvénymódosítások következtében megváltozhat a projektfinanszírozási ügyletekben érintett felek adóterhelése, illetve a jövedelemáramlásokhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettségük. Bizonyos esetekben, például kamatok, jogdíjak vagy szolgáltatási díjak kifizetése esetén újra megjelenik Magyarországon a forrásadó, amelynek mértéke 30 százalék.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (köznyelven: súlyadó) tartalmazza a cégautó-adóval kapcsolatos rendelkezéseket is. A hivatkozott törvény szerint nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja és 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti költségtérítést kap.

2010. május 1-jétől a felmondási védelem változatlanul a gyermek 3 éves koráig illeti meg a munkavállalót. A törvény megteremti a lehetőséget arra, hogy részmunkaidőben dolgozzon az a közszférában foglalkoztatott munkavállaló (pl. közalkalmazott, köztisztviselő, igazságügyi alkalmazott, ügyész), aki a gyermek otthoni gondozása miatti fizetés nélküli szabadság igénybevétele után a korábbi munkahelyére tér vissza gyermeke három éves kora előtt. A jogszabály egyértelművé teszi, hogy a munkavállaló számára a munkáltató köteles legalább húsz perc, legfeljebb egy óra munkaközi szünetet biztosítani, melyből legalább húsz percet egybefüggően kell kiadni.

Az Országgyűlés elfogadta az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló T/10676. számú törvényjavaslatot. A benyújtott javaslathoz képest az elfogadott törvény tartalmaz néhány lényeges társasági adót érintő változtatást, melyeket a következőkben foglalunk össze.

November 10-étől az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal központi ügyfélszolgálatain is regisztrálhatnak az adózók az ügyfélkapu rendszerébe, az okmányirodák mellett ugyanis első ügyfélkapus azonosító kiadására már az APEH is jogosult lett.

A jövő évtől a nyugdíjjogosultság alapvető feltétele lesz, hogy az érintett személy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják – függetlenül attól, hogy betöltötte-e már a nyugdíjkorhatárt – biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem állhat.

A cégek könnyen adófizetési kötelezettséggel találhatják szembe magukat, ha nem kellő körültekintéssel járnak el a karácsonyi ajándékozás során. Egy túl nagy értékű ajándékkal azonban akár a megajándékozottnak is lehet kellemetlen perceket szerezni.

Tizenhárom év után először nem csökkentek a vállalatok adóterhei. Az unióban átlagosan 23,3 százalék a cégek adóterhelése - ismerteti a Világgazdaság a KPMG felmérésének eredményét.

Nevében ugyan mást takar a hétfőn megszavazott új törvény, ám tartalmát tekintve döntően adózási szabályokról rendelkezik. Így többek között az szja-törvény módosítását és az illetéktörvény kiegészítését is megtették a honatyák.

Az ÁSZ szerint javítani kell Magyarország versenyképességét.

A munkaadói oldal 73 ezer forintos, a munkavállalói 78 ezer forintos havi minimálbért ajánlott jövőre a jelenlegi 71.500 forint helyett az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésén.

Az országban "cégvándorlás" indult el az iparűzési adó miatt - írta a Magyar Nemzet.

A munkaadók 1 millió helyett 5 millió forintot adhatnak lakástámogatásként az alkalmazottaiknak és kibővül az üdülési csekk felhasználási köre - egyebek mellett ezt is tartalmazza a hétfőn elfogadott, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosítás. Egyéni vállalkozók is figyeljenek - itt az új törvényük!

A Magyar Köztársaság Alkotmányában deklarált jogok és kötelezettségek közé tartozik, hogy „országunk minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni”. Az adózás és adóztatás elsődleges szerepe, hogy érvényt szerezzen az alkotmányban foglaltaknak. Az adójogszabályok általános jellegű szabályozásából adódóan azonban lehetetlen a kivételes, egyedi esetek, körülmények figyelembevétele, így előállhat olyan helyzet, amikor – a jogalkotói szándék ellenére – az arányos adózás alapelve csorbát szenved.

OÉT: A munkaadók 73 ezer, a szakszervezetek 78 ezer forintos minimálbért ajánlottak. A munkaadói oldal 73 ezer forintos, a munkavállalói 78 ezer forintos havi minimálbért ajánlott jövőre a jelenlegi 71.500 forint helyett az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésén.