Céginformáció! |
|
|
|
A kiküldetési rendelvényrőlA gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (köznyelven: súlyadó) tartalmazza a cégautó-adóval kapcsolatos rendelkezéseket is. A hivatkozott törvény szerint nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja és 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti költségtérítést kap.
Az elsőnek hivatkozott rendelkezés szerint, a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében, a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, melyet a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén kap a magánszemély, a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra, valamint élelmezési költségtérítésként kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. Megjegyzem, hogy a cégautó-adó alóli mentesség akkor is fennáll, ha a 78/1993. (V.12.) Korm. rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő költségtérítést kap a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó a saját személygépkocsijával történő munkába járásához. A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha a) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz, b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni. A kiküldetési rendelvény kötelező adattartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény fogalomrendszerében találjuk meg. Eszerint tartalmazza - a magánszemély nevét, - adóazonosító jelét, - a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, - forgalmi rendszámát, - a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, (Ezt sokan elfelejtik!) - időtartamát, - útvonalát, - a futásteljesítményt, - az utazás költségtérítését, - az élelmezési költségtérítést, (napidíjat, ha van), valamint - ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). Ez a felsorolás azonban nem jelenti azt, hogy a kifizető által két példányban kiállított bizonylatnak más adatot nem kell tartalmaznia. Gondoljunk például a következőkre: 1./ A hivatali utazásra kiküldő nevét, címét, adószámát tartalmaznia kell a bizonylatnak. 2./ Tekintettel arra, hogy a kiküldetési rendelvény egy hivatalos utazás elrendelését jelenti, a kiküldő (elrendelő) személy, vezető neve és aláírása is szükséges a nyomtatványon. Remélem, azt már nem kell hangsúlyozni, mert ismert, hogy saját magamnak nem adhatok utasítást (például: egyéni vállalkozó,) hivatali utazásra. Másoknak viszont igen. 2009. február 1-től a kiküldetési költségek megtérítéséhez, elszámolásához a kiküldetést elrendelő alkalmazhatja a kiküldetési rendelvényt bármely foglalkoztatási jogviszonyban (például: munkaviszony, megbízási jogviszony, tagi jogviszony, választott tisztségviselő esetében). Tipikus példa erre, ha a cégnek több telephelye, munkahelye van, akkor a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott munkavédelmi előadó számára kiküldetési rendelvény alapján téríti meg a saját gépkocsijával megtett hivatali utak költségét a telephelyek munkavédelmi bejárása esetén. A saját tulajdonú jármű alatt a magánszemély vagy a házastársa tulajdonában lévő járművet kell érteni. A tulajdonjogot a kötelező felelősségbiztosítás befizetési szelvényével kell igazolni. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezeket a szelvényeket az elévülési idő lejártáig őrizni kell. Jó ötletnek tartom, ha a kifizető a saját tulajdon tényéről nyilatkozatot kér, vagy fénymásolja a kötelező biztosítás befizetési csekket. (Az eredetit a magánszemélynek kell megőriznie.) 3./ A kiküldetési rendelvényt előbb állítjuk ki, mint ahogy az elszámolás megtörténik. Megjegyzem, hogy a napidíj jogossága nem is bírálható el előzetesen a teljes időtartamra. Ezért a hivatali utazás elrendelésének időpontja, és a költségtérítések elszámolásának időpontja két külön dátumot jelent, melyek szerepeltetése indokolt. 4./ Amennyiben a költségtérítés kifizetésének bizonylata is a kiküldetési rendelvény, akkor legalább a kifizetés időpontját és a pénz átvevőjének aláírását is tartalmaznia kell a nyomtatványnak. 5./ Az előző ponthoz kapcsolódóan, ha kifizetési bizonylatként is alkalmazzuk, akkor szigorú számadás alá kell vonni a kiküldetési rendelvényt, és sorszámmal ellátni. Amennyiben a költségtérítés kifizetésére másik bizonylatot alkalmazunk, akkor erre nincs szükség. Nagyon sok olyan önfoglalkoztató kisvállalkozás létezik azonban, ahol egy vagy két fő dolgozik, és csak egyikük kezeli a pénzügyeket, ezért ésszerűtlen egyetlen pénzügyi műveletről több bizonylatot kiállítani. Nincs is erre munkaerő. Természetesen ezt le is kell írni a kötelező szabályzatokban, és olyan egyszerűsítő lehetőségekkel kell élni, mint például egy ilyen esetben, hogy a kiküldetési rendelvény egyúttal pénzforgalmi bizonylatként is szolgál. 6./ Szükség van a hivatali útra küldött magánszemély lakhelyének feltüntetésére is a kiküldetési rendelvényen. Ennek oka az szja-törvény szabályaiban keresendő, hiszen a munkába járás nem jelent hivatali utat. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában hivatali, üzleti utazásnak minősül, a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást. Mindezek a tartalmi kérdések könnyen levezethetők a számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó előírásaiból is. A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát pedig a magánszemély őrzi meg a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával az elévülési időtartam alatt. Gyakran felmerül a kérdés, hogy minden egyes hivatali útról külön kiküldetési rendelvényt szükséges-e kiállítani. Véleményem szerint havonta egyszer előre ki lehet állítani a kiküldetési rendelvényt, csak lehetőséget kell adni a nyomtatványon arra, hogy az adott út tervezett és tényleges megvalósításának időpontja szerepeljen a nyomtatványon. Azért nem célszerű ennél hosszabb időtávra kiküldetési rendelvényt alkalmazni, mert a magánszemélytől nem kívánhatjuk, hogy egy hónapnál hosszabb ideig várjon a költségtérítés kifizetésére. Nem kell adóelőleget levonni a kiküldetésre vonatkozó költségtérítésből, ha a kifizető a a magánszemélynek - a rá vonatkozó jogszabályok szerinti napidíjat, (nem jár minden jogviszonyban!) valamint - a kiküldetési rendelvényben meghatározott km-távolság szerint az üzemanyag fogyasztási normával, - az APEH által közzétett üzemanyagárral, - 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével számított összeget fizeti. A kiküldetési rendelvényt alkalmazók ne feledjék el az üzleti út céljának feltüntetése mellett azt sem, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók munkaidő-nyilvántartása is tükrözze a hivatali út megvalósulását (betegség, szabadság, egyéb távollét)! Forrás: Adófórum 2009.11.27. Fórum - Hozzászólás a fórumban >> Hirdessen itt!
Magyar Érmebolt Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |
