A munkaadók és a munkavállalók is 73 500 forintos minimálbért javasoltak 2010-re a jelenlegi 71 500 forint helyett, ez 3,9 százalékos infláció mellett megőrzi a minimálbér reálértékét, délután megszületett a megállapodás.

Az újonnan bejelentkezők 2009. december 1. és 21. között dönthetnek arról, hogy 2010-ben az egyszerűsített vállalkozói adóval (eva) adóznak. Azoknak, akik 2009-ben eváztak, és 2010-ben is fenn akarják tartani ezt az adózási módot, nem kell újra bejelentkezni. Az eva-jogszabály hatálya alóli kijelentkezést ugyancsak 2009. december 21-ig lehet megtenni.

A személyi jövedelemadóban a béren kívüli juttatások szabályozása az Országgyűlés által 2009. június 29-én elfogadott, a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvényben, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvényben foglalt módosítások következtében 2010. január 1-jétől jelentősen megváltozik. Ezzel összefüggésben a 2009. és 2010. évet érintő áthúzódó juttatások adójogi megítéléséhez a következőket kell figyelembe venni.

Közeledik december 20-a, amely adózási szempontból kiemelt fontossággal bír. Az érintett adózók többségének ugyanis eddig a napig kell eleget tenniük feltöltési kötelezettségüknek, s amennyiben ezen határidőt elmulasztják, mulasztási bírság kiszabásával kell számolniuk.

Növekvő kintlévőségek, apadó árbevétel, átütemezett számlák és elhalasztott beruházások - több fronton támad a válság, az egymást erősítő hatásokat egyidejűleg érzékelik a hazai kisvállalkozások vezetői. A BellResearch friss pénzügyi kutatásában a cégek helyzetét és a válság hatásait vizsgálja.

Bejelentkezés az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá a 2010. évre új adózóként bejelentkezhet.

Több olyan változást is tartalmaz a januártól várhatóan életbe lépő adótörvénycsomag, amely érintheti a finanszírozó társaságok jelenlegi gyakorlatát. A törvénymódosítások következtében megváltozhat a projektfinanszírozási ügyletekben érintett felek adóterhelése, illetve a jövedelemáramlásokhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettségük. Bizonyos esetekben, például kamatok, jogdíjak vagy szolgáltatási díjak kifizetése esetén újra megjelenik Magyarországon a forrásadó, amelynek mértéke 30 százalék.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (köznyelven: súlyadó) tartalmazza a cégautó-adóval kapcsolatos rendelkezéseket is. A hivatkozott törvény szerint nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja és 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti költségtérítést kap.

2010. május 1-jétől a felmondási védelem változatlanul a gyermek 3 éves koráig illeti meg a munkavállalót. A törvény megteremti a lehetőséget arra, hogy részmunkaidőben dolgozzon az a közszférában foglalkoztatott munkavállaló (pl. közalkalmazott, köztisztviselő, igazságügyi alkalmazott, ügyész), aki a gyermek otthoni gondozása miatti fizetés nélküli szabadság igénybevétele után a korábbi munkahelyére tér vissza gyermeke három éves kora előtt. A jogszabály egyértelművé teszi, hogy a munkavállaló számára a munkáltató köteles legalább húsz perc, legfeljebb egy óra munkaközi szünetet biztosítani, melyből legalább húsz percet egybefüggően kell kiadni.

Az Országgyűlés elfogadta az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló T/10676. számú törvényjavaslatot. A benyújtott javaslathoz képest az elfogadott törvény tartalmaz néhány lényeges társasági adót érintő változtatást, melyeket a következőkben foglalunk össze.