|
|
Önkéntes pénztári befizetések adózása
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. §-ának (5) bekezdése értelmében az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba, önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba, önsegélyező pénztárakba a magánszemély javára átutalt munkáltatói hozzájárulás meghatározott havi összege minősül kedvezményes adózású természetbeni juttatásnak, amennyiben a magánszemély nyilatkozik, hogy e jogcímen – tehát az adott hónapra vonatkozó hozzájárulásként – bevétele az adóévben más juttatótól nem volt.
Miért éri meg a munkáltatónak? - Start, Start Plusz és Start Extra kártya
A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a tárca 2007. július 1-től kezdődően elindította a TÁMOP-1.2.1 "Hátrányos helyzetűek foglalkoztatását ösztönző járulékkedvezmények" néven a START-Plusz programot. A program célja, hogy támogassa a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűnek számító kismamákat, a kisgyermeket nevelő szülőket, közeli hozzátartozót ápoló családtagokat és a tartósan munka nélkül lévőket, annak érdekében, hogy a tartós álláskeresők, és a gyermekek, családtagok ellátását, ápolását végzők az ellátást követően munkát vállalhassanak, illetve, hogy a kismamák gyes folyósítása mellett is dolgozhassanak.
Egyszerűsített bevallás
A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a tárca 2007. július 1-től kezdődően elindította a TÁMOP-1.2.1 "Hátrányos helyzetűek foglalkoztatását ösztönző járulékkedvezmények" néven a START-Plusz programot. A program célja, hogy támogassa a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűnek számító kismamákat, a kisgyermeket nevelő szülőket, közeli hozzátartozót ápoló családtagokat és a tartósan munka nélkül lévőket, annak érdekében, hogy a tartós álláskeresők, és a gyermekek, családtagok ellátását, ápolását végzők az ellátást követően munkát vállalhassanak, illetve, hogy a kismamák gyes folyósítása mellett is dolgozhassanak.
Szankciók beszámolót elmulasztó cégeknek
Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles a Számviteli törvény szerint készített beszámolóját – ideértve a kötelező könyvvizsgálat esetén készülő könyvvizsgálói záradékot és a beszámoló elfogadásával egyidejűleg meghozott, az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozatot is – éves, egyszerűsített éves beszámoló esetén az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül, míg éves konszolidált beszámoló esetén az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 180 napon belül letétbe helyezni és közzétenni.
Tíz ember jutna egy állásra
Márciusban 644 ezer álláskereső szerepelt a munkaügyi központok nyilvántartásában, miközben ennek a tizedénél is kevesebb állásajánlatot kínáltak. Csoportos leépítést 26 cég jelentett be. Tavaly óta 14 százalékkal többen veszítették el a munkájukat, a munkanélküliségi ráta megközelíti a 15 százalékot.
Túl bonyolult lett az egyszerűsített foglalkoztatásÁprilis 1-jétől hatályos az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, amelynek egyik legfontosabb eleme, hogy megszüntette a kék könyvet és a dolgozókat elektronikusan kell bejelenteniük a munkáltatóknak. A Magyar Agrárkamara szerint betarthatatlanok a szabályok, a Fidesz új törvényt alkotna. Összefoglaltuk a legfontosabb jogi változásokat.
Felszámolva: egyre jobban tisztul a honi cégvilág
Továbbra is nehéz helyzetben vannak a vállalkozások, igaz, a felszámolások növekedése lassul – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Mind az első negyedév egészében, mind márciusban lassult a felszámolások növekedési üteme az előző évi azonos időszakához képest, de az országos átlagok mögött éles területi egyenlőtlenségek húzódnak meg.
Az adóhatósághoz történő bejelentkezés alapvető szabályai
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adóazonosító szám meghatározása érdekében az adózót bejelentési (bejelentkezési) kötelezettség terheli. Az adóhatóság a bejelentés alapján az adóazonosító számot megképzi és nyilvántartásba veszi az adózót.
Szuperbruttó és adójóváírás: hogyan lehet jól járni?
A 2010-től érvényes adócsökkentéssel kapcsolatosan sem az adóhatóság sem a munkáltatók általában nem tettek eleget maradéktalanul tájékoztatási kötelezettségüknek. Ennek következtében a magánszemélyek jelentős körét kár érte: a várt adócsökkentés helyett a nettó jövedelmük csökkent.
Tájékoztató az adózók és az adóhatóság jogairól és kötelezettségeiről az ellenőrzési eljárásban
Az adóhatóság adóztatási tevékenységének egyik legfontosabb része az ellenőrzés. Az adóhatósági ellenőrzés fő célja az adózással kapcsolatos jogszabályokban előírt kötelezettségek betartásának a vizsgálata, az adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének a megakadályozása.
Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |