Az új szabályozással a legális foglalkoztatást kívánják ösztönözni, többek között úgy, hogy egyszerűbbé teszik a bejelentési és bevallási kötelezettséget, könnyebbé a munkaszerződés megkötését. Az első visszajelzések szerint azonban úgy tűnik, éppen ezeket nem sikerült elérni, ráadásul még nem készültek el az APEH sorszámmal ellátott jelenléti ívek sem, így a munkáltatók most annyi könnyebbséget kaptak, hogy július 1-jéig átmeneti jelleggel a törvény mellékletében lévő jelenléti ívet is használhatják.

Mi változott?

Április 1-jétől megszűnt az alkalmi munkavállalói könyv, vagyis új jogviszonyt a kék könyvvel már nem lehet létesíteni. A könyveket ugyanakkor meg kell őrizni, mert később is igazolják a ledolgozott időt.

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében csak háztartási munkát, mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunkát, valamint kiemelten közhasznú szervezetnél végzett munkát és alkalmi munkát lehet végezni. Az egyszerűsített munkaszerződést a törvény mellékletében szereplő nyomtatvány kitöltésével akkor kell írásban megkötni, ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama eléri az öt napot. Öt napot nem meghaladó foglalkoztatás esetén elég szóban megállapodni a dolgozóval, de elektronikusan ekkor is be kell jelenteni, illetve a jelenléti ívet vezetni kell.

Túlbonyolított az adminisztráció

A munkáltatók első visszajelzései alapján felesleges adminisztrációs terheket ró rájuk a törvény, mivel közvetlenül a munkavégzés előtt kell bediktálniuk vagy elektronikusan bejelenteniük a dolgozók adatait. Összesen 19 adatot kell rögzíteni és a háztartási illetve növénytermesztési idénymunka esetén a 185-ös telefonszámon is lehet bejelentést tenni. Életszerűtlen ugyanakkor a sms-ben történő bejelentés is, amelyre július 1-jétől lesz lehetőség, nehezen képzelhető el ugyanis, hogy egy gazda öt ember adataival ilyen módon fog bíbelődni. Ráadásul a mezőgazdasági munkák esetén az időjárási viszonyok is befolyásolják a munkavégzést, így ha szabályosan akar eljárni egy munkáltató, napi szinten kellene be- és kijelentenie a dolgozókat. Ennél akkor már sokkal egyszerűbb, ha határozott időre köt velük szerződést.

Nettó bér, bruttó bér: nem tisztázza a törvény

Az alkalmi munkavállalók után az általános szabályok szerint kell a munkáltatónak megfizetnie a személyi jövedelemadó és a tb járulékokat, az idénymunkások és meghatározott feltételek esetén a háztartási munkavállalók után pedig a nettó munkabér 30 százalékát kell befizetni közteherként. A közteher megfizetésével a munkáltatót nem terheli a társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint adóelőleg-levonási kötelezettség, a munkavállalót pedig nem terheli nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. Ha azonban ezek nem terhelik, akkor a bruttó bérből nem kell járulékokat vonni, így kérdés, hogy mi is számít nettó bérnek? A jelenlegi törvény nem tisztázza ennek a fogalmát, ugyanakkor a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján erről olvasható egy tájékoztató.

Több juttatásra jogosultak a munkavállalók

Bár a munkavállalókat több szabály is védi - például rendes foglalkoztatás esetén a munkáltató nem módosíthatja a munkaszerződést és nem viheti át a dolgozót az egyszerűsített foglalkoztatás körébe - a 30 százalékos közteherfizetés mellett nem minősülnek társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak, ezért nem jogosultak az egészségbiztosítás valamennyi ellátásaira, azaz ha egyéb jogviszonyuk sem alapozza meg az egészségügyi ellátás igénybevételét, akkor fizetniük kell a havi 4950 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ugyanakkor nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra jogosultak, ezek számításának alapja az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem lesz.

Egyszerűsített foglalkoztatás utáni jövedelem bevallása

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalónak nem kell bevallást benyújtania, kivéve akkor, ha külföldi, vagy ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben meghaladja a 840 ezer forintot, vagy e jövedelme mellett más bevallásra kötelezett jövedelme van.

A munkáltatónak pedig az Adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdése szerint kell benyújtania a bevallást.

Növénytermesztési idénymunka: külön kategória

Az új rendszerben a mezőgazdasági idénymunka mellett külön növénytermesztési idénymunkát is megkülönböztetnek, amelyre speciális szabályok vonatkoznak. Ebben az esetben a foglalkoztatás megkezdését követő hónap 12-ig kell bejelenteni a dolgozókat, szigorú számadású nyomtatványnak minősülő jelenléti ívet kell vezetni, amelyen azonban rögzíteni kell az adott munkanapon foglalkoztatott munkavállalók adatait, a munkaszerződést pedig csak akkor kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama meghaladja a 30 napot. Egyes esetekben közteher előleg fizetést lehet választani, ezt 2010-ben július 12-ig kell az erre a célra rendszeresített bejelentőlapon az adóhatóságnak bejelenteni, az előleget pedig július 12-ig kell egy összegben megfizetnie a munkáltatónak.

Külföldiek is lehetnek idénymunkások

Harmadik ország állampolgárai is végezhetnek hazánkban háztartási munkát valamint mezőgazdasági idénymunkát. A munkaügyi központ ebben az esetben hatósági bizonyítványt állít ki, illetve ugyancsak a munkaügyi központ kéri meg a külföldi számára az adóazonosító jelet és a TAJ-számot.