A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.

Munkaviszony alatt nem csak a Munka Törvénykönyvéről szóló 2002. évi XIX. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó jogviszonyt értjük, hanem az Flt. 58. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott munkaviszonynak minősülő jogviszonyokat is. Az Flt. 58. §-a (9) bekezdésének b) pontja értelmében az Flt. alkalmazásában munkaviszonyon az EGT tagállamaiban hatályos jogszabályok szerinti megfelelő jogviszonyokat is érteni kell.

Munkaviszony:

• a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony,
• közszolgálati jogviszony,
• közalkalmazotti jogviszony,
• bírósági és igazságügyi, valamint az ügyészségi szolgálati viszony,
• a biztosított bedolgozói - és 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony,
• a hivatásos nevelőszülői jogviszony,
• a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját -,
• a fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonya.

A bedolgozók foglalkoztatásáról a 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet rendelkezik.
Bedolgozói jogviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a teljesítménykövetelmény munkanorma formájában, illetőleg más mennyiségi vagy minőségi mutatókkal meghatározható.
A bedolgozói jogviszony a foglalkoztató és a bedolgozó közötti megállapodás alapján jön létre, melyet írásba kell foglalni. A megállapodásban meg kell határozni a bedolgozó által végezhető tevékenységet, a munkavégzés helyét, valamint a költségtérítés módját, illetve mértékét. Eltérő megállapodás hiányában a bedolgozói jogviszony határozatlan időtartamra jön létre. A határozott időtartamú bedolgozói jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni.
A megállapodást legalább olyan mennyiségű munkára kell megkötni, amelynek elvégzése esetén a bedolgozó havi díjazása eléri a minimálbér 30 százalékát. Ha a foglalkoztató a meghatározott mennyiségű munkával nem tudja a bedolgozót ellátni, akkor a megállapodás szerinti fix összeg, de legalább a minimálbér 30 százalékát elérő díjazás jár a bedolgozónak.

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 56. § (2) bekezdése értelmében, amennyiben a tag és a szövetkezet munkaszerződést köt, a munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni.

A munkaviszonnyal esik egy tekintet alá a hivatásos nevelőszülői jogviszony is.
A hivatásos nevelőszülőkre vonatkozó rendelkezéseket egyrészt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint a nevelőszülői jogviszonyt meghatározó 261/2002.(XII. 18.) Korm. rendelet tartalmazza.
A hivatásos nevelőszülői jogviszony a működtető és a hivatásos nevelőszülő, illetve a speciális hivatásos nevelőszülő (a továbbiakban együtt: hivatásos nevelőszülő) között jogokat és kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt megállapodás alapján létrejövő foglalkoztatási jogviszony. A hivatásos nevelőszülőt végkielégítés illetheti meg (illetve betegszabadságra is jogosult lehet).
A hivatásos nevelőszülőt - a megállapodásban meghatározott - díjazás illeti meg.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.

Nem kell munkaadói járulékot fizetnie az egyéni vállalkozónak sem saját maga, sem a segítő családtagként foglalkoztatott közeli hozzátartozója után, de meg kell fizetnie a munkaviszony keretében foglalkoztatottak után.

Nem változott az sem, hogy a nyugellátás folyósítása mellett munkaviszonyban továbbfoglalkoztatott személyekkel összefüggésben a foglalkoztató köteles munkaadói járulékot fizetni. Továbbra is igaz, hogy egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetén a munkaadói járulékot minden jogviszonyban meg kell fizetni.

Társadalombiztosítási járulékalap: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdijra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót.

A hivatkozott rendelkezés szerint járulékalapot képező jövedelem:
1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az Szja tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást], a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hallgatói munkadíj, a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló),
2. az 1. alpont szerinti jövedelem hányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.

A természetbeni juttatások esetében az adóköteles érték 54 százalékos személyi jövedelemadóval terhelt összegét kell a munkaadói járulék alapjának megállapítása során figyelembe venni.
Az érdekképviseleti tagdíj az Szja-tv. szabályai szerint a jövedelem megállapítása során levonható, míg annak teljes összege után a foglalkoztatót és a biztosítottat is járulékfizetési kötelezettség terheli, ezért munkaadói járulék alapjául is szolgál.

A tanulószerződésben meghatározott díj társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem, de a tanuló foglalkoztatását ez esetben tanulószerződés alapozza meg és nem munkaszerződés. A tanulószerződésben meghatározott díj után nincs munkaadói járulékfizetési kötelezettség.

A hallgató munkadíjak

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 46. §-ának (10) bekezdése szerint a hallgató hallgatói munkaviszony keretében akkor végezhet munkát, ha hallgatói munkaszerződést kötöttek vele. A hallgatói munkaszerződéssel munkát végző személy is biztosított a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint.
A hallgatói munkadíj után a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot meg kell fizetni, ebből következően ez a jövedelem munkaadói járulékalapot és szakképzési hozzájárulás alapot is képez.

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 48. §-ának (3) bekezdése szerint, ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet. Ebben az esetben a hallgató szakmai gyakorlaton vesz részt a gazdálkodó szervezetnél, amelyre nézve a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 46. §-ának (10) bekezdésétől eltérően a törvény nem írja elő olyan jogviszony létesítését, amely biztosítással és járulékfizetési kötelezettséggel járna.
Ebből következően a felsőoktatási törvény 48. §-ának (3) bekezdése alapján szakmai gyakorlaton résztvevő hallgatónak járó munkadíj után nem kell társadalombiztosítási járulékokat fizetni, s erre figyelemmel, e jövedelem után sem szakképzési hozzájárulást, sem munkaadói járulékot nem kell fizetni (mint ahogy eddig sem kellett).

Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony a felsőfokú végzettségű személyek gyakorlati tapasztalatsegítését célzott elősegíteni, hasonlít ugyan a munkaviszonyhoz, azonban számos eltérés is tapasztalható. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt nem soroljuk a munkaviszonnyal egy tekintet alá eső jogviszonyok sorába.

A Tbj. szabályai szerint a foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta 29 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet, ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat.

Abban az esetben, ha a foglalkoztató a biztosítottnak más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat járulékalapot képező jövedelmet - a két fél közötti munkaviszony hiánya miatt - nincs munkaadói és munkavállalói járulékfizetési kötelezettség.

A Tbj. 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese - részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.

Speciális szabály rendelkezik arról az esetről, ha a foglalkoztató nem jelenti be a tényleges járulékalapot képező jövedelem összegét, de a minimálbér kétszeresénél kevesebbet juttat jövedelemként a biztosítottjának. Ebben az esetben a foglalkoztatónak kell megfizetni a minimálbér kétszerese és a tényleges jövedelem közötti különbözetet terhelő egyéni járulékokat. A munkaadói járulék alapja ez esetben a minimálbér kétszerese.

Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapját, így a munkaadói és munkavállalói járulék alapját sem:

• a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,
• az Szja tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a tag javára havonta fizetett tagdíjnak, illetve hozzájárulásnak az a része, amelyet az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének k) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [havonta fizetett tagdíjnak minősül az Szja tv. 7. §-a (2) bekezdésénekc) pontja szerint tagdíjként jóváírt összeg is],
• a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék),
• a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj,
• a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.

Munkavállalói járulék

A munkavállaló az egészségbiztosítási járulékalap alapulvételével 1,5 százalék munkavállalói járulékot köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőleg arra jogosulttá vált.

Öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével - elérte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, továbbá az is, aki előrehozott öregségi nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, valamint szolgálati nyugdíjban részesül.

A hivatásos állományú személyekkel összefüggésben fontos, hogy aki rendelkezik 25 év szolgálati idővel, azaz szolgálati nyugdíjra jogosult, az Flt. alkalmazásában csak abban az esetben minősül öregségi nyugdíjra jogosult személynek, és akkor mentesül a munkavállalói járulékfizetés alól, ha a szolgálati nyugdíjat ténylegesen folyósítják részére.

Az Flt. alkalmazásában egészségbiztosítási járulékalap:a munkavállalói járulék tekintetében a Tbj. 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott járulékalap.

A foglalkoztatott a 9,5 százalék nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tagság esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat, valamint 4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási (együtt: egyéni) járulékot fizet.

A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapjával, azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. Az egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettségnek nincs felső határa, ezért a munkavállalói járulékot is jövedelemkorlát nélkül kell megfizetni.

Az egyéni járulékok alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, azzal, hogy azokat a jövedelmeket, amely után nem kell egyéni járulékot fizetni, a törvény taxatív felsorolásban nevesíti.

A foglalkoztatott nem fizet
a) nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot a járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege, a felszolgálási díj és a borravaló után,
b) egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.

A 2004. évi CXXII. törvény rendelkezik a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról.
A prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett a nyugdíjjárulékot is meg kell fizetni. A természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettségre tekintettel a munkavállalói járulékot is meg kell fizetnie a magánszemélynek.

Tartalmi változást jelent, hogy a betegszabadság után járó díjazással összefüggésben a munkavállalói járulékkötelezettséget is teljesíteni kell. Minden olyan juttatás, amelyet a munkaviszonyra tekintettel juttat a munkáltató, és nem tartozik az adómentes, vagy a Tbj. szerint egészségbiztosítási járulékalapként figyelembe nem vehető juttatások körébe, egyben munkavállalói járulékalapként is megjelenik.

A munkavállalói járulékfizetési kötelezettség alakulása abban az esetben, ha a munkáltató társadalombiztosítási járulékalapja a minimálbér kétszerese, de a ténylegesen juttatott jövedelem összege nem éri el a minimálbér kétszeresét:

Az Flt. 42. § (8) bekezdése szerint a munkaadói és munkavállalói járulék befizetésének e törvény által nem szabályozott kérdéseiben a Tbj. és az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A hivatkozott rendelkezés alkalmazása azt is jelenti, hogy a tényleges jövedelem, illetve a minimálbér összegének kétszerese különbözeteként mutatkozó jövedelemre eső munkavállalói járulék a foglalkoztatót terheli, hasonlóan az egyéni járulékok megfizetéséhez.

2002. évi XIX. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

Munka Törvénykönyve

Forrás: APEH

2009.05.14.

Fórum - Hozzászólás a fórumban >>

Tippek!

Tudta Ön, hogy több százezer forint birságot fizethet?
Amennyiben nincs elkészítve, aktualizálva a kötelező szabályzata!
Kötelezően elkészítendő szabályzatok

Gondolt már arra, hogy mennyi látogatót, ügyfelet és bevételt jelent a jó pozíció?
Fontos Önnek a honlapja látogatottsága, cége bevétele?
Vegyen részt a Google hirdetési kampányunkban!
Google kampányok teljes körű lebonyolítása

Tisztelt Cégvezető!
Miért fizetne évente 50-80 ezer forintot, más cégkeresőkbe?
Nálunk, akár ingyen regisztrálhatja cégét!
Magyar Tudakozó - Magyarország Cégkeresője!

Linkweb - Linkgyűjtemény
Mutassa be honlapját, szolgáltatását, tevékenységét portálunkon!
Linkweb