1996. március 19.  

A BIZOTTSÁG 482/96/EK RENDELETE

a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

 

tekintettel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, legutóbb Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási okmánya által módosított 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletre, és különösen annak 249. cikkére,

 

mivel szükséges meghatározni azokat az eseteket, amikor nem kell megkövetelni, hogy a vámáru-nyilatkozatokhoz mellékeljenek bizonyos dokumentumokat;

 

mivel ahol a nyilatkozattevő megtagadja, hogy jelen legyen a mintavételnél, vagy hogy képviselőt jelöljön ki, vagy más módon elmulasztja, hogy megadjon a vámhatóságoknak minden szükséges segítséget, a vámhatóságoknak rendelkezniük kell a nyilatkozat érvénytelenné nyilvánításának lehetőségével;

 

mivel a legutóbb az 1762/95/EK rendelettel módosított 2454/93/EGK bizottsági rendelet 325-340. cikke a tagállamok hajóinak halászzsákmánya és az abból a hajó fedélzetén nyert áruk közösségi helyzetének igazolását célzó igazgatási együttműködéshez külön módszert határoz meg;

 

mivel, tekintettel arra a különleges módra, ahogy a halászzsákmányt kifogják, ahogy a termékeket előállítják, és ahogy ezeket a Közösségbe szállítják, az ilyen termékekre és árukra vonatkozóan az áruk közösségi helyzetének feltételeit meghatározó külön szakaszt kell beilleszteni a 2454/93/EGK rendelet II. része II. címének 3. fejezetébe;

 

mivel az ilyen termékek és áruk közösségi helyzetét függetlenül kell értékelni a rájuk vonatkozó tarifális elbánástól, árubesorolástól, a használt szállítóeszköz nemzetiségétől vagy fajtájától vagy attól a tagállamtól, amelyen keresztül belépnek a Közösségbe;

 

mivel a közösségi halászhajók és a közösségi feldolgozóhajók fogalmát pontosan meg kell határozni;

 

mivel a túl sok papírmunka elkerülése érdekében a vámhatóságok megengedhetnek eltéréseket az ilyen termékeknek és áruknak a halászhajókról történő kirakodásakor;

 

mivel annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegyék az eljárás alkalmazásának ellenőrzését, a T2M okmányt záradékolnia kell annak a hatóságnak, amely azon hajók nyilvántartásba vételéért felelős, amelyek számára az okmányt kiadták; mivel bármely harmadik fél által kiadott igazolásnak szerepelnie kell az okmányokon, és a kibocsátó vámhatóságot tájékoztatni kell arról, hogy hogyan használták fel azokat;

 

mivel a közösségi árutovábbítási eljárás csalárd módon folytatott műveleteinek folytonos problémája miatt olyan rendelkezéseket kell bevezetni, amelyek kötelező útvonalak előírását teszik lehetővé, és megtiltják a rendeltetési állomás megváltoztatását különösen az olyan áruk tekintetében, amelyekre az összkezességet felfüggesztették; mivel szükség van arra, hogy ezeknek a rendelkezéseknek a módosításával megerősítsék az összkezesség használatának rendszerét és rugalmasabbá tegyék az összkezesség felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseket; mivel az áttekinthetőség érdekében át kell rendezni a 2454/93/EGK rendelet 360., 361. és 362. cikkét; mivel szükség van a fent említett rendelet 368. és 376. cikk megfelelő rendelkezéseinek összehangolására;

mivel az alternatív bizonyíték nyújtásában célszerű nagyobb rugalmasságot bevezetni, amely lehetővé teszi a közösségi árutovábbítási eljárás lezárását az egységes vámokmány 5. példányának vissza nem küldése esetén;

mivel a Közösség vámterülete a TIR-igazolvány használatáról rendelkező szabályok alkalmazásában egységes terület;

mivel a TIR-igazolvánnyal szállított árukkal kapcsolatos tisztességtelen eljárások növekvő száma arra ösztönzi az illetékes hatóságokat, hogy kizáró intézkedéseket fogadjanak el a TIR-egyezmény 38. cikke alapján;

mivel a TIR-egyezmény 38. cikkének alkalmazásának szabályait közösségi szinten össze kell hangolni;

mivel az aktív feldolgozási eljárás gazdasági feltételeit az egész Közösségben egyformán kell alkalmazni;

mivel nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok vámhivatalainak nehézségei vannak a 2454/93/EGK rendelet 684. cikkében említett áruk ideiglenes behozatalának engedélyezésével; mivel amikor nagy összegről van szó, írásos nyilatkozatot kell kérniük, kötelezővé téve a vámtartozás pontos összegével egyenlő biztosíték nyújtását; mivel ez számos esetben az utazó nem kívánatos akadályozásához vezet a Közösség határain, vagy biztosíték nélküli ideiglenes behozatal engedélyezéséhez, bár nagy vámösszegről van szó; mivel ezeknek a nehézségeknek a megfelelő megoldása azt kívánja, hogy ilyen esetekben az ideiglenes behozatal engedélyezése és a 684. cikkben említett áruk eljárás alá vonása szóbeli nyilatkozat alapján is végrehajtható legyen; mivel ez megköveteli a vonatkozó szabályok elfogadását;

mivel ha az ideiglenes behozatali eljárás céljából korábban behozott importárukat szabad forgalomba bocsátják, kiegyenlítő kamatot vetnek ki; mivel az egyenlő elbánás érdekében akkor is kiegyenlítő kamatot kell kivetni, amikor a szabad forgalomba bocsátáson kívüli okból keletkezik vámtartozás; mivel ez alól mentesülnie kell a részleges vámmentességgel történő ideiglenes behozatali eljárás alatt álló árukkal kapcsolatban keletkező vámtartozásnak, mert nem jár anyagi előnnyel; mivel ugyanezek az okok érvényesülnek, amikor készpénzes biztosítékot nyújtanak a vámtartozás összegével megegyező mértékben a 2913/93/EGK rendelet 192. cikke (1) bekezdésében meghatározottak szerint; mivel a magasabb szintű jogi biztonság elérése érdekében a kiegyenlítő kamat kivetésére vonatkozó jogi rendelkezések terén maximális következetességre kell törekedni; mivel ez megköveteli a 2454/92/EGK rendelet 709. cikkének módosítását és az 589. cikk rendelkezéseihez történő igazítását; mivel ennek a módosításnak és hozzáigazításnak a során célszerű néhány szerkesztési kiigazítást végezni a 709. cikkben;

mivel az egységes vámokmányt úgy kell módosítani, hogy figyelembe vegyék a Közösségnek és tagállamainak a tagsággal nem rendelkező országokkal folytatott árukereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 1995. május 22-i 1172/95/EK tanácsi rendeletet és annak végrehajtásáról szóló rendelkezéseket;

mivel a T5 ellenőrző példány és a T5 bis példány 33. rovatának, valamint a T5 rakományjegyzék „Vámtarifaszám” oszlopának kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket célszerű összehangolni az egységes vámokmányra vonatkozó rendelkezésekkel;

mivel ki kell bővíteni az aktív feldolgozási eljárás alá vont azon végtermékek listáját, amelyekre külön vámtételek vonatkoznak;

mivel gazdasági okból célszerűnek látszik a 2454/93/EGK rendelet 87. cikkében szereplő listát kibővíteni;

mivel az ebben a rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2454/93/EGK rendelet az alábbiak szerint módosul:

1. A 218. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Amennyiben az árukra a Kombinált Nómenklatúra bevezető rendelkezése II. D) részében említett átalányvámtételt kell alkalmazni, vagy ha az áruk a behozatali vámok alól mentességet élveznek, az 1. bekezdés a), b) és c) pontjában említett okmányokat nem kell megkövetelni, kivéve, ha a vámhatóságok ezt a szóban forgó áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozó rendelkezések alkalmazásához szükségesnek tartják.”

2. A 243. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ha a nyilatkozattevő megtagadja, hogy jelen legyen a mintavételnél jelen legyen, vagy hogy másik személyt jelöljön ki a közreműködésre, vagy ha nem ad meg a vámhatóságoknak az intézkedést elősegítő minden segítséget, a 241. cikk (1) bekezdése második mondatának, valamint a 241. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”

3. A rendelet szövege a II. rész II. címe 3. fejezetében az „Az áruk közösségi helyzete” fejezetcím után a következő szöveggel egészül ki:

„1. szakasz

Általános rendelkezések”

4. A rendelet szövege a 324. cikk után a következő alcímmel egészül ki:

„2. szakasz

Halászati termékekre és hajóval a tengerből kinyert más termékekre vonatkozó különleges rendelkezések”

5. A 325. és 326. cikk helyébe a következő szöveg lépnek:

„325. cikk

(1) Ennek a szakasznak az alkalmazásában:

a) közösségi halászhajó olyan hajó, amelyet a Közösség vámterülete részét képező tagállam valamely részén jegyeztek be és vettek nyilvántartásba, valamelyik tagállam lobogója alatt hajózik, tengeri halászattal és adott esetben, a fedélzetén a termékek feldolgozásával foglalkozik;

 

b) közösségi feldolgozóhajó olyan hajó, amelyet a Közösség vámterülete részét képező tagállam valamely részén jegyeztek be vagy vettek nyilvántartásba, valamelyik tagállam lobogója alatt hajózik, és nem foglalkozik halászattal, hanem kizárólag halászati termékek feldolgozásával.

(2) A közösségi helyzet igazolására, a 327-337. cikkeknek megfelelően elkészített T2M okmányt kell kiállítani

a) a közösségi halászhajók által valamelyik ország területi vizein vagy a közösség vámterületén kívül fogott tengeri halászati termékek vonatkozásában;

és

b) ezen hajónak vagy egy közösségi feldolgozóhajónak a fedélzetén az ilyen termékből nyert áruk vonatkozásában, amelyek előállítása során más, közösségi származó helyzetű termékeket használhattak fel

és amelyeket adott esetben közösségi helyzetű csomagolásban, és várhatóan a 326. cikkben meghatározott körülmények között hozzák be a Közösség vámterületére.

(3) A közösségi származó helyzetet a halászati termékek, és egyéb – a Közösség tagállamának felségvizein kívüli vizekben vagy a Közösség vámterületén kívüli területen, valamely tagállam lobogója alatt hajózó, vagy a közösségi vámterülethez tartozó tagállam valamely részén bejegyzett vagy nyilvántartásba vett hajó által kinyert vagy kifogott, illetve a közösségi vámterületen belüli felségvizeken nem tagállami hajó által kinyert vagy kifogott – termékek esetén a hajónaplóval vagy bármely más olyan eszközzel kell bizonyítani, amely az említett vámjogi helyzetet megállapítja.

326. cikk

(1) A T2M okmányt be kell mutatni azoknak a 325. cikk (2) bekezdésében említett termékeknek és áruknak a vonatkozásában, amelyeket

a) az a közösségi halászhajó, amely kifogta és adott esetben feldolgozta a termékeket; vagy

 

b) olyan másik közösségi halászhajó vagy közösségi feldolgozóhajó, amely az a) pontban említett hajóról való átrakást követően feldolgozta a termékeket; vagy

 

c) bármely más olyan hajó, amelyre az említett termékeket és árukat az a) és b) pontokban említett hajókról minden további változtatás nélkül átrakták; vagy

 

d) más szállítóeszköz, egy nem a Közösség vámterületéhez tartozó olyan országban vagy területen kiállított egyetlen fuvarokmánnyal, ahol az a), b) és c) pontban említett járműből partra tették a termékeket vagy árukat,

szállít közvetlenül a Közösség vámterületére.

Ezt követően a T2M okmány nem használható azon termékek vagy áruk közösségi helyzetének igazolására, amelyekre vonatkozik.

(2) A vámhatóságok, amelyek felelősek azért a kikötőért, ahol az 1. bekezdés a) pontjában említett hajóról partra rakják a termékeket és/vagy árut, lemondhatnak az (1) bekezdés alkalmazásáról, ha nincs kétség a termékek és/vagy áruk származását illetően, vagy ha a 2847/93/EGK tanácsi rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett nyilatkozat alkalmazható.

6. A 328-337. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„328. cikk

A T2M okmányok garnitúráját az érintett személy kérelmére az azon halászhajó hazai kikötőjéért felelős a közösségi vámhivatal állítja ki, amelynek az okmánygarnitúrát szánják.

A T2M okmányok garnitúrája csak akkor állítható ki, ha az érintett személy a nyomtatvány nyelvén kitöltötte a garnitúrában található nyomtatványok minden eredeti és másolati példányának 1. és 2. rovatát. és aláírta a füzetben található valamennyi okmány eredeti és másolati példányának 3. rovatában szereplő nyilatkozatot. A okmánygarnitúra kibocsátásakor a vámhatóság kitölti a garnitúrában található nyomtatványok összes eredeti és másolati példányának B. rovatát.

Az okmánygarnitúra a borító 2. oldalán feltüntetett kibocsátási naptól számított két évig érvényes. Ezenkívül az okmányok érvényességét annak a hatóságnak a minden egyes eredeti és másolati példány A. rovatában található bélyegzője garantálja, amelyik felelős annak a közösségi halászhajónak a nyilvántartásáért, amely számára a füzetet kibocsátották.

329. cikk

A közösségi halászhajó kapitányának minden esetben ki kell töltenie az okmánygarnitúrában lévő egyik nyomtatvány eredeti és másolati példányának 4. rovatát, és ha a halászzsákmányt a hajón dolgozták fel, akkor a 6. rovatot, és köteles kitölteni és aláírni a 9. rovatban szereplő nyilatkozatot, amikor:

a) a termékeket a 326. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett olyan hajóra rakodja át, amelyik feldolgozza azokat;

b) a terméket bármely más olyan hajóra rakodja át, amelyik nem dolgozza fel azokat, de közvetlenül vagy a Közösség vámterületére, vagy egy másik kikötőbe viszi a vámterületre való szállítás céljából;

c) a 326. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a Közösség vámterületén lévő kikötőben kirakodja a termékeket vagy árukat;

 

d) a Közösség vámterületén kívüli kikötőben kirakodja a termékeket vagy az árut a vámterületre való szállítás céljából.

Az ilyen termékek feldolgozását a hajónaplóba kell bejegyezni.

330. cikk

A 326. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hajó kapitánya mindannyiszor köteles kitölteni a 6. rovatot és aláírni a T2M okmány eredetijének 11. rovatában szereplő nyilatkozatot, amikor vagy a Közösség vámterületén lévő kikötőben, vagy az említett területen kívül található kikötőben a vámterületre való szállítás céljából kirakja az árut, vagy amikor ezzel a céllal másik hajóra rakja át az árut.

Az átrakott termékek feldolgozását be kell jegyezni a hajónaplóba.

331. cikk

Amikor a 329. cikk a) és b) pontjában említett termékeket vagy árut először átrakják, ki kell tölteni a T2M okmány eredetijének és másolatának 10. rovatát; ha 330. cikkben említett további átrakásra kerül sor, a T2M okmány eredetijének 12. rovatát is ki kell tölteni. Az átrakási nyilatkozatot mind a két érintett kapitánynak alá kell írnia, és a T2M okmány eredetijét át kell adni annak a hajónak a kapitányának, amelyre a termékeket vagy árut átrakják. Minden átrakási műveletet az abban részt vevő mindkét hajó hajónaplójába be kell jegyezni.

332. cikk

(1) Ha a T2M okmányban szereplő termékek vagy árukat olyan országba vagy területre szállítják, amely nem tartozik a Közösség vámterületéhez, az említett okmány csak akkor érvényes, ha az okmány 13. rovatában található igazolást annak az országnak vagy területnek a vámhatóságai kitöltötték és aláírták.

(2) Ha a termékek vagy áru egy része nem lép be a Közösség vámterületére, annak a részküldeménynek a nevét, jellegét, bruttó tömegét és rendeltetését be kell jegyezni a T2M okmány „Megjegyzés” rovatába.

333. cikk

(1) Ha a T2M okmányban szereplő termékek vagy áruk részszállítmányok formájában a Közösség vámterületéhez nem tartozó országba kerülnek, majd onnan részszállítmányok formájában a Közösségbe továbbszállítják azokat, az érintett személy vagy képviselője köteles:

a) bejegyezni az egyes csomagfajták számát, a bruttó tömeget, a rendeltetést, amelyre a küldeményt szánták és a b) pontban említett „Kivonat” számát a legelső T2M okmány „Megjegyzések” rovatába;

b) kitölteni egy T2M „Kivonatot”, a 328. cikk rendelkezéseinek megfelelően kibocsátott T2M okmánygarnitúrából vett eredeti okmány felhasználásával.

Minden egyes „Kivonat”-nak és annak másolatának, amely a T2M okmánygarnitúrában marad, hivatkozást kell tartalmaznia az a) pontban említett legelső T2M okmányra, és tartalmaznia kell az alábbi bejegyzések egyikét:

• Extracto,

• Udskrift,

• Auszug,

• Απόσπασμα,

• Extract,

• Extrait,

• Estratto,

• Uittreksel,

• Extracto,

• Ote,

• Utdrag.

A részszállítmányt a Közösség vámterületére kísérő T2M „Kivonat”-on a 4., 5., 6., 7., illetve a 8. rovatban fel kell tüntetni a küldeményt alkotó termékek vagy áruk nevét, jellegét, KN-kódját és mennyiségét. Ezenkívül annak az országnak vagy területnek a vámhatósága, ahol a termékek vagy áruk az árutovábbítás ideje alatt megtalálhatók voltak, kitölti és aláírja 13. rovatban szereplő igazolást.

(2) Amikor az (1) bekezdés a) pontjában említett legelső T2M okmányon szereplő valamennyi terméket és árut elküldték a Közösség vámterületére, a hivatkozott bekezdésben említett hatóságok kitöltik és aláírják az okmány 13. rovatában szereplő igazolást. Az okmányt azután megküldik a 328. cikkben említett vámhivatalnak

(3) Ha a termékek vagy áru egy része nem lép be a Közösség vámterületére, ezek nevét, jellegét, bruttó tömegét és a rendeltetésükre vonatkozó információt be kell jegyezni a legelső T2M okmány „Megjegyzés” rovatába.

334. cikk

Valamennyi T2M okmányt, illetve „Kivonat”-ot, be kell mutatni annál a vámhivatalnál, ahol azokat a termékeket vagy árukat, amelyekre vonatkoznak, beléptetik a Közösség vámterületére. Amikor azonban a termékeket vagy árukat a Közösség vámterületén kívül kezdeményezett árutovábbítási eljárás keretében viszik be, az okmányokat a rendeltetési hely szerinti vámhivatalnak kell bemutatni.

A rendeltetési vámhivatal kérheti az okmány fordítását. Ezenkívül a T2M okmányban megadott adatok helyességének ellenőrzéséhez megkövetelheti valamennyi vonatkozó dokumentum, köztük a hajó papírjainak bemutatását is. A vámhivatal minden egyes T2M okmány C. rovatát kitölti, melyek egy példányát el kell küldeni a 328. cikkben említett vámhivatalnak.

335. cikk

A 332., 333. és 334. cikktől eltérve, ha a T2M okmányon szereplő termékeket vagy árukat az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezményt aláíró harmadik országba szállítják, és T2-eljárásban a közösségi vámterületre tervezik továbbszállítani egyetlen szállítmányként vagy részszállítmányok formájában, az említett eljárásra vonatkozó adatokat be kell jegyezni a T2M okmány „Megjegyzések” rovatába.

Ha a T2M okmányban szereplő valamennyi terméket vagy árut bevitték a Közösség vámterületére, a vámhatóságok kitöltik és aláírják az okmány 13. rovatában szereplő igazolást. Az okmány kitöltött másolatát meg kell küldeni a 328. cikkben említett vámhivatalnak.

A 332. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

336. cikk

A T2M okmányokat tartalmazó nyomtatványgarnitúrát a vámhatóságok felszólítására minden esetben be kell mutatni.

Ha egy hajó, amely számára a 327. cikkben említett T2M okmánygarnitúrát kiadták, már nem felel meg ez előírt feltételeknek, vagy ha valamennyi okmányt felhasználták, vagy annak érvényességi ideje lejárt, az okmánygarnitúrát azonnal vissza kell juttatni a kibocsátó vámhivatalnak.

337. cikk

A 324. cikk rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.”

7. A 338., 339. és 340. cikket el kell hagyni.

8. A 348. cikk szövege kiegészül a következő (1a) és (1b) bekezdéssel:

„(1a) Olyan esetekben, ahol a 362. cikk rendelkezéseit alkalmazzák, vagy amikor a vámhatóságok szükségesnek találják, az indító vámhivatal egy adott útvonalat írhat elő a szállítmánynak. Az útvonalat a főkötelezett kérésére csak annak a tagállamnak a vámhatóságai változtathatják meg, amelyben a szállítmány előírt mozgása során tartózkodik. A vámhatóságok bejegyzik a vonatkozó adatokat a T1 okmányba, és haladéktalanul értesítik az indító vámhivatalt.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az esetleges jogsértés vagy szabálytalanságok elleni védekezés és azok elleni hathatós szankciók alkalmazása érdekében.

(1b) Vis maior esetén a fuvarozó eltérhet az előírt útvonaltól. A szállítmányt és a T1 okmányt haladéktalanul be kell mutatni annak a tagállamnak a legközelebbi vámhatóságánál, amelyben a szállítmány tartózkodik. A vámhatóságok haladéktalanul értesítik az indító vámhivatalt az eltérésről, és bejegyzik a megfelelő információkat a T1 okmányba.”

9. A 356. cikkbe a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a vámhatóságok szükségesnek találják, vagy a 362. cikk rendelkezéseinek alkalmazásakor, a rendeltetési vámhivatalt a főkötelezett kérésére azon tagállam vámhatóságai, amelyben a szállítmány tartózkodik, megváltoztathatják az indító vámhivatal egyetértésével. A vámhatóságok értesítik az eredetileg tervezett rendeltetési vámhivatalt, és bejegyzik a megfelelő információkat a T1 okmányba.”

10. A 360., 361. és 362. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„360. cikk

(1) Az összkezesség használatát csak azon személyeknek engedélyezik:

a) akik abban a tagállamban letelepedettek, ahol a kezességet nyújtják;

 

b) akik a közösségi árutovábbítási eljárást a megelőző hat hónap során akár főkötelezettként, akár feladóként rendszeresen igénybe vették, vagy akik a vámhatóságok ismerete szerint megbízható adósnak minősülnek ahhoz, hogy teljesítsék kötelezettségeiket; és

 

c) akik a vám- vagy adójogszabályokat nem sértették meg súlyosan vagy ismétlődően.

(2) Az összkezességet a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalnál kell benyújtani.

(3) A kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal meghatározza a kezesség összegét, elfogadja a kezesi nyilatkozatot, és kiadja az engedélyt, amely megengedi a főkötelezettnek, hogy a kezesség keretében közösségi árutovábbítási műveletet hajtson végre bármely indító vámhivataltól.

(4) Minden személy, akinek az engedélyt megadták, a 363-366. cikkekben meghatározott intézkedések szerint, az 51. mellékletben található mintának megfelelően kiállított egy vagy több kezességi tanúsítványt kap.

(5) Minden egyes T1 okmányon hivatkozni kell a kezességi tanúsítványra.

(6) A kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal visszavonja az összkezességre vonatkozó engedélyt, ha az (1) bekezdésben említett feltételek nem teljesülnek.

361. cikk

(1) Az összkezesség összegét a (2) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően a fizetendő vámok és egyéb díjak összegének legalább 30%-ában kell megállapítani, de az nem lehet kevesebb a minimális 7.000 ECU-s szintnél.

(2) A kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalnak egy hétre vetítve meg kell állapítania a következőket:

a) a végrehajtott szállítások számát;

 

b) az érintett országokban alkalmazott, a legnagyobb tehermegállapítási tételek alapján fizetendő vámok és egyéb díjak.

Ennek a számításnak az érintett személynek a megelőző évben végrehajtott áruszállításokra vonatkozó kereskedelmi és számviteli okmányain kell alapulnia oly módon, hogy az azok alapján kapott eredményt el kell osztani 52-vel.

Az összkezesség alkalmazását kérelmezők esetében a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal az érintett személlyel együttműködve a már rendelkezésre álló adatok alapján megbecsüli az egy adott időszak alatt szállított árukra vonatkozó mennyiséget, értéket és terheket. A kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal kerekítéssel határozza meg azoknak az áruknak a valószínű értékét és az utánuk fizetendő terheket, amelyeket egy hetes időtartam alatt szállítanak.

(3) A kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal évente felülvizsgálja az összkezesség összegét, különösen az indító vámhivatalok által nyújtott tájékoztatás figyelembevételével, és indokolt esetben módosítja az összeget.

362. cikk

(1) A Bizottság kezdeményezésére vagy egy tagállam kérését követően az összkezesség alkalmazását ideiglenesen megtiltják, ha azt külső közösségi árutovábbítás fedezetéül szánják olyan áruk vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatban a Bizottságnak a bizottsági eljárás szerint hozott határozata alapján a visszaélés kockázata fokozott.

(2) A Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C. sorozatában közzéteszi azoknak az áruknak a listáját, amelyekre az (1) bekezdés rendelkezései vonatkoznak.

(3) Rendszeres időszakonként, de legalább évente egyszer a Bizottság a bizottsági eljárásnak megfelelően eldönti, folytatni kell-e az (1) bekezdés alapján hozott intézkedéseket.

362a. cikk

A 362. cikk hatálya alá tartozó árukra vonatkozó közösségi külső árutovábbítási műveletek tekintetében a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) a T1 okmányon a KN-kódot fel kell tüntetni;

b) a T1 okmány valamennyi példányán fel kell tüntetni az alábbi jelölések egyikét pirossal, átlósan írva,, legalább 100mm x 10mm-es méretben:

–– Artículó 362 del Reglamento (CEE) no 2454/93

 

–– Forordning (EØF) nr. 2454/93, artikel 362

 

–– Artikel 362 der Verordnung (EWG) Nr. 2454/93

 

–– ΄Αρδρο 362 του κανονισμού (EOK) αριδ. 2454/93

 

–– Article 362 of Regulation (EEC) No 2454/93

 

–– Article 362 du règlement (CEE) no 2454/93

 

–– Articolo 362 del regolamento (CEE) n. 2454/93

 

–– Artikel 362 van Verordening (EEG) nr. 2454/93

 

–– Artigo 362o. do Regulamento (CEE) no. 2454/93

 

–– Asetuksen (ETY) N:o 2454/93 362 artikla

 

–– Förordning (EEG) nr 2454/93 artikel 362;

c) a T1 okmányoknak ezt a jelölést tartalmazó visszaküldendő példányát legkésőbb a szállítmány és a T1 okmány rendeltetési vámhivatalnak történő bemutatása utáni munkanapon vissza kell küldeni az indító vámhivatalnak.”

11. A 368. cikk (2) bekezdésében a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Különösen akkor kell egy szállítási műveletet nagyobb kockázatúnak tekinteni, amikor olyan az árukra vonatkozik, amelyekre az összkezesség használatát illetően a 362. cikk rendelkezései alkalmazandók.”

12. A 376. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A biztosítéknyújtás alóli mentesség nem vehető figyelembe, ha a 362. cikk rendelkezéseinek megfelelően az összkezesség használatát megtiltották.”

13. A 380. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„380. cikk

A vámhatóság számára az árutovábbítási eljárás szabályos végrehajtását többek között az alábbiak szerint lehet a 378. cikk (1) bekezdésével összhangban hitelt érdemlően bizonyítani:

a) a vámhatóságok által igazolt olyan vám- vagy kereskedelmi okmány bemutatásával, amelyből kitűnik, hogy a kérdéses árukat bemutatták a rendeltetési hely szerinti vámhivatalnál, vagy a 406. cikk alkalmazásakor, az engedélyezett címzettnél. Az okmánynak elegendő információt kell tartalmaznia az áruk azonosításához; vagy

b) olyan vámokmány vagy annak egy példányának vagy fénymásolatának bemutatásával, amely szerint az árukat harmadik országban vámeljárás alá vonták; ezt a példányt vagy fénymásolatot hitelesíttetni kell azzal a szervezettel, amely az eredeti okmányt is hitelesítette, az érintett harmadik ország hatóságával vagy valamelyik tagállam hatóságával. Ennek az okmánynak elegendő adatot kell tartalmaznia az áruk azonosításához.”

14. A 453. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett áruk közösségi helyzetét a 314-324. cikknek megfelelően, illetve adott esetben a 325-334. cikknek megfelelően a 326. cikkben meghatározott keretek között kell megállapítani.”

15. A rendelet szövege a következő 457a. cikkel egészül ki:

„457a. cikk

Ha egy tagállam vámhatóságai úgy határoznak, hogy valamely személyt a TIR-egyezmény 38. cikkének rendelkezései szerint kizárnak a TIR-eljárásból, ezt a határozatot a Közösség teljes vámterületén alkalmazni kell.

Ebből a célból a tagállam ezt a határozatot az alkalmazás idejével együtt közli a többi tagállammal és a Bizottsággal.

Ezt a határozatot a vámhivatalnál elfogadásra benyújtott minden TIR-igazolványra alkalmazni kell.”

16. Az 503. cikk a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) „mezőgazdasági termékek” azon termékek, amelyekre az 565/80/EGK tanácsi rendelet 1. cikkében hivatkozott rendeletek vonatkoznak. A 3448/93/EK tanácsi rendelet és az 1222/94/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó termékeket mezőgazdasági terméknek kell tekinteni;

17. Az 536. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ha a vámhatóság előírja, hogy a Vámkódex 98. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és (3) bekezdésében említett, a vámraktár területén tárolt közösségi árukon kívüli árukat a Vámkódex 106. cikkének (3) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a Vámkódex 105. cikkében említett raktárnyilvántartásban, a bejegyzésből egyértelműen ki kell tűnnie azok vámjogi helyzetének.”

18. Az 552. cikk (1) bekezdése a) pontja v. alpontja első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„olyan műveletek, amelyekben a nyolcjegyű KN-kód alá tartozó áruk értéke kérelmezőnként és évente nem haladja meg a 300 000 ECU-t, függetlenül a feldolgozási műveletet végző feldolgozók számától.”

19. A 696. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az eljárás alá vonásra vonatkozó szóbeli nyilatkozat engedélyezés iránti kérelemnek minősül, és a vámhivatal záradéka a nyilvántartáson engedélynek minősül.”

20. A 698. cikk az alábbiak szerint módosul:

a) Az (1) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 684. cikkben említett, utasok személyes használati tárgyaira és a sportcélokra behozott árukra külön írásbeli kérelem vagy engedély nélkül kell engedélyezni az ideiglenes behozatali eljárást.”

b) A (2) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„Ebben az esetben a 696. cikkben említett egyszerűsített eljárást megfelelően alkalmazni kell.”

21. A 705. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A 695. vagy a 696. cikkek alkalmazásakor, az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot vagy a nyilvántartást, a helyzettől függően, letétbe helyezik az engedélyt kibocsátó vámhivatalnál.”

22. A 709. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„709. cikk

(1) Ha a korábban az ideiglenes behozatali eljárás alá vont áruk vonatkozásában vámtartozás merül fel, az alkalmazandó vámteher teljes összegére kiegyenlítő kamat fizetendő.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni:

a) ha a Vámkódex 201. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmében merül fel vámtartozás;

 

b) ha vámtartozás merül fel és a Vámkódex 192. cikkének (1) bekezdésében meghatározott vámtartozások egyikével egyenlő készpénzletéttel biztosítékot nyújtanak;

 

c) ha vámtartozás merül fel az előzőleg a 673., a 678., a 682., a 684. vagy a 684a. cikk szerinti ideiglenes behozatali eljárás alá vont áruk szabad forgalomba bocsátásakor;

 

d) ha a (3) bekezdésnek megfelelően számított kiegyenlítő kamat esetenként nem haladja meg a 20 ECU-t;

 

e) ha az engedély birtokosa a szabad forgalomba bocsátást kéri, és bizonyítékot szolgáltat, miszerint nem az ő hanyagságából vagy megtévesztéséből eredő különleges körülmények teszik lehetetlenné vagy gazdaságtalanná az újrakiviteli műveletet az engedélyért folyamodás idején általa előre tervezett és megfelelően igazolt feltételek szerint. Az 589. cikk (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) a) Az éves kamatlábak a vámtartozás felmerülésekor érvényben lévő kamatlábak lesznek, és az 589. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerint határozzák meg azokat.

b) A kamatot naptári hónaponként az azt követő hónapnak az első napjától számítják, amelyben az importárukat először eljárás alá vonták annak a hónapnak az utolsó napjáig, amelyben a vámtartozás felmerül. A kiegyenlítő kamat számításának alapjául szolgáló időszak egy hónapnál nem rövidebb.

c) A kamat összegét a vonatkozó behozatali vámok, az a) pontban említett kamatláb és a b) pontban említett időszak alapján számítják.”

23. A 37. melléklet e rendelet I. melléklete szerint módosul.

 

24. A 38. melléklet e rendelet II. melléklete szerint módosul.

 

25. A 43. és 44. mellékletek helyébe e rendelet III. és IV. melléklete lép.

 

26. A 63., 64. és 65. melléklet e rendelet V. melléklete szerint módosul.

 

27. A 79. melléklet e rendelet VI. melléklete szerint módosul.

 

28. A 87. melléklet e rendelet VII. melléklete szerint módosul.

 

29. A 108. melléklet e rendelet VIII. melléklete szerint módosul.

 

30. Mindenütt, ahol előfordul, az „1736/75/EGK tanácsi rendelet” szöveg helyébe az „1172/95/EK tanácsi rendelet” szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Azok az intézkedések, amelyek egyes árukra vonatkozó külső közösségi árutovábbítási műveletekkel összefüggésben vagy a vonatkozó vámok és egyéb díjak teljes összegében vagy azok 50%-ában határozták meg az összkezesség összegét, vagy amelyek vonatkozásában megtiltották az összkezesség használatát, és amelyeket ennek a rendeletnek a hatálybalépése előtt alkalmazandó szabályok alapján fogadtak el, az ezzel a rendelettel módosított 2454/93/EGK rendelet 362. cikke (1) bekezdésének megfelelően hozott első határozat meghozataláig, de legkésőbb 1996. december 31-ig hatályban maradnak.

Az ebben a rendeletben előírt új okmányminták a rendelet hatálybalépésétől kezdődően azonnal alkalmazhatók. Az korábban használt okmányok a készlet erejéig, de legfeljebb 1996. december 31-ig használhatók.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Vámkódex

1996. augusztus 28..

 

A BIZOTTSÁG 1676/96/EK RENDELETE

a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendeletet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel Ausztria, Finnország és Svédország Csatlakozási Okmányával módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletre, különösen annak 249. cikkére,

mivel a 2913/92/EGK rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) 19. cikke rendelkezik a vámjogi szabályozás egyszerűsített alkalmazásával foglalkozó rendelkezések elfogadásáról; mivel ebben az összefüggésben a vámérték-meghatározás területén helyénvaló bizonyos olyan elemek egyszerűsített megállapításáról rendelkezni, amelyeknek a vámértékbe történő beszámítását, illetve be nem számítását a Vámkódex 32. és 33. cikke szabályozza;

mivel a legutóbb a 482/96/EK rendelette módosított 2454/93/EGK bizottsági rendelet 294. cikke helyesbítésre szorul;

mivel vámellenőrzési okokból a vámraktár kijelölt területét mindig egyértelműen kell lehatárolni;

mivel az aktív feldolgozási eljárás keretében, annak biztosítására, hogy a közösségi ipar jogos érdekeit ne érintse hátrányosan a 6303 kódszámú gazdasági feltételek alkalmazása, e kód alkalmazására részletesebb rendelkezések megállapítása szükséges;

mivel különleges rendelkezéseket kívánatos megállapítani az aktív feldolgozási eljárásnak bizonyos melléktermékek tekintetében, illetve bizonyos körülmények között történő lezárására;

mivel kiegészítésre szorulnak a kiegyenlítő kamat alkalmazását aktív feldolgozási eljárás keretében szabályozó rendelkezések;

mivel pontosítani szükséges a vámvisszatérítési rendszer keretében történő aktív feldolgozási eljárás alá vonást szabályozó rendelkezéseket;

mivel a Törökországgal létrejövő vámunió megteremtését követően a vámcélokra szánt áruk vámértékébe beszámítandó légiszállítási költségekről szóló 25. mellékletet részben módosítani kell;

mivel az „Egységes árutovábbítás – Egységes vámokmány” EK-EFTA vegyes bizottság 1995. október 26-i 1/95 határozataiban felkérte a Cseh Köztársaságot, Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát, hogy csatlakozzanak az 1987. május 20-i, az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezményhez és az Árukereskedelem vámalakiságaihoz kapcsolódó egyszerűsítésekről szóló egyezményhez; mivel ezeknek az országoknak a csatlakozását 1996. július 1-jéig végre kell hajtani;

mivel az egységes vámokmányhoz fűzött magyarázatokat módosítani kell a Közösségnek és tagállamainak a tagsággal nem rendelkező országokkal folytatott árukereskedelemére vonatkozó statisztikáról szóló 1995. május 22-i 1172/95/EK tanácsi rendelet figyelembevételével;

mivel kívánatos az aktív feldolgozási eljárás rendelkezéseit az áruk vámtarifa szerinti besorolásában bekövetkezett változások figyelembevételével módosítani;

mivel a 78. melléklet szövegezését össze kell hangolni a Vámkódexben használt terminológiával;

mivel a vámtarifaszámok téves felcserélődésének gazdasági kihatásai miatt helyénvalónak tűnik a 87. mellékletben foglalt felsorolás módosítása;

mivel az ebben a rendeletben meghatározott rendelkezések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

 

1. cikk

A 2454/93/EGK rendelet a következők szerint módosul:

1. A rendelet szövege kiegészül a következő 156a. cikkel:

„156a. cikk

(1) A vámhatóságok az érintett személy kérelmére engedélyezhetik,

 hogy a Vámkódex 32. cikk (2) bekezdésétől eltérve, bizonyos elemeket, amelyek a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árhoz hozzáadandók, bár a vámtartozás keletkezése időpontjában nem számszerűsíthetők,

 a Vámkódex 33. cikkétől eltérve, olyan költségeket, amelyeket a vámértékbe nem kell beszámítani, azokban az esetekben, amikor az ilyen elemekkel kapcsolatos összegek a vámtartozás keletkezésének időpontjában nincsenek elkülönítetten feltüntetve,

megfelelő és konkrét kritériumok alapján állapítsák meg.

Ilyen esetekben a bejelentett vámérték a 254. cikk második francia bekezdése alkalmazásában nem tekinthető ideiglenesnek.

(2) Az engedély a következő feltételek esetén adható meg:

a) a 259. cikk szerinti eljárás végrehajtása az adott körülmények között aránytalan igazgatási költségekkel járna;

b) a Vámkódex 30. és 31. cikkének alkalmazása az adott körülmények között alkalmatlannak tűnik;

c) elfogadható okok szólnak amellett a feltételezés mellett, hogy az engedélyezéssel érintett időszakban kivetendő behozatali vámok összege nem lesz kevesebb, mint amennyi az engedélyezés hiányában kerülne kivetésre;

d) a piaci szereplők közötti versenyfeltételek nem torzulnak.”

2. A 294. cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 40. mellékletben felsorolt áruk esetében az (1) bekezdésben hivatkozott időtartam öt év.”

3. Az 504. cikk (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ugyanabban az időpontban egy helyszínt nem lehet egynél több vámraktárként jóváhagyni.”

4. 
   

   Az 552. cikk (1) bekezdésének a) pontja a következő vii. alponttal egészül ki:

„vii. a i – vi. alpontban fel nem sorolt, az 557. cikkben említett további feldolgozási műveletek. (kód: 6303)”

4. az 557. cikk második mondatát el kell hagyni

4. az 577. cikk (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

„f) a vámjogi sors rendezése olyan melléktermékek esetén, amelyek vámfelügyelet mellett környezetvédelmi okokból nem semmisíthetőek meg.

Ilyenkor bizonyítani kell, hogy az eljárásnak a rendes szabályok szerinti végrehajtása lehetetlen vagy gazdaságtalan.”

4. Az 589. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdésben az első francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„ ha a vámtartozás a Közösség és egy harmadik ország között az adott országba történő behozatalról szóló szerződés keretében kedvezményes tarifális elbánás alkalmazásának lehetővé tétele érdekében merül fel;”

b) a (4) bekezdés b) pontja a következőképpen módosul:

 az első francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A kamatot naptári hónaponként kell számítani arra az időszakra, amely az azt a hónapot követő hónap első napján kezdődik, amelyben először vonták az eljárás alá azt az importárut, amelynek vonatkozásában az eljárás lezárult, és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a vámtartozás keletkezett. Ha a Vámkódex 128. cikke (4) bekezdésének értelmében a szabad forgalomba bocsátást kérik, a számításba veendő időszak az azt a hónapot követő hónap első napján kezdődik, amelyben a vonatkozó vámok visszafizetésre, illetve elengedésre kerültek, és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a vámtartozás keletkezett.”

 az ötödik francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A fent említett egyszerűsítés, amelyhez a vámhatóságok csak akkor járulhatnak hozzá, ha a készlet forgási sebessége ellenőrizhető, adott esetben azon időszak hosszán is alapulhat, amely alatt a szóban forgó végtermékek vámraktározás alatt állnak.”

4. A 624. cikk helyébe a következő lép:

„624. cikk

A vámvisszatérítési rendszer keretében történő szabad forgalomba bocsátásra megállapított eljárásokat kell alkalmazni az importárukra, tekintet nélkül arra, hogy az egyenértékű árukkal történő helyettesítést alkalmazzák-e vagy sem.”

4. a 648. cikk (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

„d) azoknak az eseteknek az adatait, amelyekben az 577. cikk (f) pontja alkalmazásra kerül, és amelyek ismertetik azokat a körülményeket, amelyek gátolják az érintett termékekre vonatkozó rendes eljárást és feltételeket.”

4. A 25. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul;

4. A 37. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul;

4. A 38. melléklet e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul;

4. A 77. melléklet helyébe e rendelet IV. melléklete lép;

4. A 78. melléklet e rendelet V. mellékletének megfelelően módosul;

4. A 79. melléklet helyébe e rendelet VI. melléklete lép;

4. A 87. melléklet e rendelet VII. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

 

Vámkódex

1996. október 25.

 

A TANÁCS 2153/96/EK RENDELETE

a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletre, és különösen annak 249. cikkére ,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel a közösségi külső árutovábbítási eljárásban az összkezesség összege, amelyet a 361. cikk a vámok és egyéb díjak legalább 30%-ában rögzít, nem minden esetben biztosítja azt, hogy visszaélések esetén a saját források biztosítottak legyenek; mivel következésképpen célszerű ezt a szintet, bizonyos esetek kivételével, 100%-ra növelni;

mivel a 2454/93/EGK bizottsági rendeletet módosítani szükséges;

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2454/93/EGK rendelet 361. cikke a következőképpen módosul:

(1) az 1. bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(1) Az összkezesség összegét a (4) bekezdésben leírt eljárása alapján a fizetendő vámok és egyéb díjak 100%-ában, de legalább 7 000 ECU-ben kel meghatározni, kivéve a (2) bekezdésben említett eseteket.

(2) A vámhatóság az összkezesség összegét, a (4) bekezdés rendelkezései alapján, legalább a fizetendő vámok és egyéb díjak 30%-ában, de legalább 7 000 ECU-ben állapíthatja meg, amennyiben:

— az érintett személy két éven keresztül rendszeresen végzett közösségi árutovábbítást az összkezesség keretében;

— ez alatt az időszak alatt kötelezettségeinek teljes mértékben eleget tett;

 

— a csökkentett kezesség legalább a vámtartozás összegét fedezi;

— az áruk nem szerepelnek az 52. mellékletben megadott listán, és nincsenek kizárva az összkezességi rendszerből.

(3) A (2) bekezdésben említett kivétel nem alkalmazható, ha az abban hivatkozott feltételek már nem teljesülnek.”

(2) A (2) és (3) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Vámkódex