Az Országgyűlés az Európai Közösség belső piacának működése és a közösségi vámjog maradéktalan érvényesülése, valamint a bevételek biztosítása érdekében, figyelembe véve a közösségi vívmányokat, a következő törvényt alkotja:

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az Európai Közösség vámjogát (a továbbiakban: közösségi vámjog) - annak elsőbbsége mellett - az e törvény hatálya alá tartozó területen a jelen törvényt is figyelembe véve kell végrehajtani.

(2) E törvény alkalmazásában közösségi vámjog:

a) a Tanács 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (a továbbiakban: vámkódex),

b) a Bizottság 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK számú Tanácsi Rendelet végrehajtásáról (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet),

c) a Tanács 918/83/EGK rendelete a vámkönnyítések közösségi rendszerének felállításáról (a továbbiakban: vámmentességi rendelet),

d) a Tanács 2658/87/EGK rendelete a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról a módosításaikkal együtt.

(3) E törvény alkalmazásában

1. fővámhivatal: a megyeszékhelyen működő - Budapesten és Pest megyében a budapesti 17. számú Vámhivatal -, kiemelt feladatot, így különösen az engedélyezést, a vámok könyvelését, a végrehajtással kapcsolatos feladatokat, elszámolásokat ellátó vámhivatal;

2. vámigazgatási eljárás: a vámhatóság által a vám- és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése érdekében végzett cselekmények összessége;

3. megbízható vámadós: az a személy, aki, illetve amelynek vezetője három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, valamint

a) akinek/amelynek a kérelem elbírálása, vagy a vámhatóság ellenőrzése időpontjában nincs a magyar állami adóhatóságnál (a továbbiakban: állami adóhatóság), illetve vámhatóságnál - engedély nélkül - az előírt, vagy a fizetési felszólításban meghatározott időtartamon túl meg nem fizetett tartozása (a továbbiakban: kintlévőség), továbbá valamely tagállam vámhatósága által végrehajtani kért vámtartozása, és

b) aki nyilatkozik arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.

Az a) pontban meghatározott, az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás adatait a vámhatóság közvetlenül kéri meg az állami adóhatóságtól, amennyiben a megbízható vámadós feltételeinek igazolása során ezen adótitoknak minősülő adatai kezelésére az ügyfél a vámhatóságot írásban felhatalmazza. A felsorolt feltételek fennállását a vámhatóság folyamatosan, illetve bármikor vizsgálhatja. Közhivatalok esetén az a) pontban meghatározott erkölcsi bizonyítvány helyett a munkáltató igazolása is elfogadható, amennyiben a munkakör betöltésének feltétele a büntetlen előélet;

4. integrált posta: olyan postai szolgáltatás, amely a postai küldeménynek a feladó által is nyomon követhető kezelése és - a címzett ellenkező rendelkezése hiányában - személyes kézbesítése mellett kiegészül az igénybevevő választása esetén és választása szerint a következő postai különszolgáltatások legalább egyikével: a küldemények a feladó által megjelölt helyen történő felvétele; garantált kézbesítési idejű szolgáltatás; a címzett megváltoztatása esetén a küldemény új címre történő kézbesítése; a kézbesítés igazolása; személyre szabott szolgáltatás. A szolgáltató biztosítja a küldemény vámkezelését, továbbá azt, hogy tevékenysége alatt az mindvégig a felügyelete alatt marad, és a küldeménnyel kapcsolatos információk és a kézbesítés igazolása bármikor visszakereshető;

5. vámút: olyan földrajzi pont vagy terület, amelyen árut - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - külön engedély nélkül lehet a vámhatáron átszállítani;

6. a vámfelügyelet módjai:

a) közvetlen vámfelügyelet: az áru őrzése - ideértve a vámhivatal által üzemeltetett közvámraktárat, és a hivatalból történő raktározást - vagy hivatalos kísérése,

b) közvetett vámfelügyelet: a vámszervezet által gyakorolt minden egyéb felügyeleti forma;

7. utólagos ellenőrzés: az ügyfél nem közösségi termékekkel, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi termékekkel folytatott külkereskedelmi - ideértve az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról és a 77/435/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 1989. december 21-i 4045/89/EGK rendelet szerinti - tevékenységére irányuló felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az ügyfél a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek eleget tett-e. Az utólagos ellenőrzés során a vámhatóság vizsgálja különösen: az áru vámellenőrzés alá helyezésének megtörténtét, a vámérték kimunkálásának, az áru tarifális besorolásának, valamint a vámkedvezmények vagy vámmentességek igénybevételének jogszerűségét, és az ezek alkalmazásához előírt feltételek kedvezményezett által történő betartását, a vámtartozás rendezésének megtörténtét, valamint a kötelező felvilágosítás vámkezelések, vámeljárások során történt felhasználásának jogszerűségét.  A 2003. évi CXXVI. törvény 1. § 3. bekezdésének 7. pontja a 2005.évi LXXXII. törvény 20. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 11. 01.

8. jövedéki termék: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: jövedéki törvény) hatálya alá tartozó áru, ha annak a jövedéki törvény szerinti kereskedelméhez engedély szükséges és/vagy azt jövedéki adófizetési kötelezettség terheli;

9. ügyfél: akit a közösségi vámjog és/vagy e törvény alapján jogok illetnek meg, és/vagy kötelezettségek terhelnek. Ügyfélnek kell tekinteni továbbá e feladata ellátása során a vagyonfelügyelőt, a felszámolót és a végelszámolót is;

10. a vámhivatal hivatalos helyének minősül:

a) a vámudvar, ahol a vámhatóság által előzetesen egységesen meghatározott valamennyi szükséges feltétel biztosított a vámigazgatási eljárások lefolytatására, amely lehet:

I. típusú, ahol vámigazgatási eljárás lefolytatását bárki kérheti a vámhivataltól, vagy

II. típusú, ahol a vámigazgatási eljárás lefolytatását csak az üzemeltető kérheti;

b) a házi szemle helye, ahol a vámhivatal a házi szemlét kérő írásbeli kérelmére mindazokat az eljárási mozzanatokat végzi el, amelyek az adott vámeljárás tekintetében a vámellenőrzés sérelme nélkül elvégezhetők. Ez lehet:

1. eseti jellegű (eseti házi szemle), vagy

2. rendszeres jellegű (rendszeres házi szemle);

11. közhivatal: a közhatalmi feladatokat ellátó, valamint a központi és helyi közigazgatási szervek;

12. nem közösségi adók és díjak: valamennyi, a vámigazgatási eljárás során megállapított olyan fizetési kötelezettség, amelynek kiszabását és beszedését külön jogszabályok a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe utalják, így különösen a jövedéki adó, az általános forgalmi adó, a regisztrációs adó, a környezetvédelmi termékdíj.

13. A 2003. évi CXXVI. törvény 1. § 3. bekezdésének 13. pontját a 2004. évi CI. törvény 311. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2005. 01. 01.

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA

2. § (1) E törvényt, valamint a Magyar Köztársaságban alkalmazásra kerülő - behozatali vagy kiviteli eljárásra vonatkozó - nemzetközi szerződések rendelkezéseit kell alkalmazni az európai közösségi jog által nem szabályozott kérdésekben az e törvény hatálya alá tartozó területen folytatott nemzetközi áruforgalommal kapcsolatos ügyekben, ha az a vámhatóság - külön jogszabályban meghatározott - hatáskörébe tartozik.

(2) E törvény területi hatálya - a (3) bekezdésben említett kivételekkel - a Magyar Köztársaság államterületére terjed ki.

(3) Nemzetközi szerződés alapján

a) a külföldön létesített magyar vámhivatalt e törvény hatálya szempontjából a Magyar Köztársaság államterületén működőnek,

b) a Magyar Köztársaság államterületén létesített külföldi vámhivatalt pedig az államterületen kívül működőnek kell tekinteni.

(4) E törvény személyi hatálya a vámszervezetre és a vámkódex hatálya alá tartozó személyre terjed ki, ideértve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott valamennyi szervezeti formát is.

(5) Ha a közösségi vámjog, valamint e törvény - figyelembe véve az (1) bekezdésben foglaltakat - valamely kérdésben nem rendelkezik, vámigazgatási ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A 2003. évi CXXVI. törvény 2. § 5. bekezdése a 2005.évi LXXXII. törvény 21. §-ának megfelelően módosított szöveg, egyidejűleg a § új, 6. bekezdéssel egészült ki. Hatályos: 2005. 11. 01.

(6) A Ket. 8. §-ának (1) bekezdésében foglalt elektronikus ügyintézés az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban nem alkalmazható.

3. § A nem közösségi adókra és díjakra a vámigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha azoknak kiszabását és/vagy beszedését a külön jogszabályok a vámhatóság hatáskörébe utalják. A 2003. évi CXXVI. törvény 3. §-a a 2005.évi LXXXII. törvény 22. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 11. 01.

II. Fejezet

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG VÁMJOGÁNAK VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A vámkódex 5. cikkéhez

4. § (1) Közvetett képviselőként árunyilatkozatot vámügynök vagy közhivatal adhat.

(2) Természetes személy a Ptk.-ban foglaltak alapján képviselheti azt a személyt, amelynek alkalmazásában áll.

A vámkódex 6. cikkéhez

5. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntéséhez külföldi vámhatóság megkeresése szükséges, az eljárást legfeljebb 12 hónapra fel lehet függeszteni. A felfüggesztés tartama az elintézési határidőbe nem számít be.

(2) Amennyiben a hatályos vámjogszabályok az ügyfél kérelméhez kötötten lehetőséget biztosítanak összevont árunyilatkozat benyújtására, úgy a hivatalból indított eljárásokban is mód van olyan döntés meghozatalára, amely az összevont árunyilatkozaton alapul.

(3) A kérelemre indított eljárásban az árutovábbítás, a vámraktározás, a kiviteli ellenőrzés, a passzív feldolgozás, a vámszabadterületi betárolás, valamint a NATO okmánnyal történő vámeljárás esetén a vámhatóság a döntését igazolás (záradék) formájában az adott eljárásban előírt okmányon rögzíti. A 2003. évi CXXVI. törvény 5. § 3. bekezdését a 2004. évi CI. törvény 142. §-a iktatta be. Hatályos: 2005. 01. 01.

A vámkódex 13. cikkéhez

Vámellenőrzés

6. § A vámellenőrzésre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell, ha külön jogszabály a vámhatóság vámigazgatási hatáskörébe utal árura vonatkozóan ellenőrzési feladatokat.

Utólagos ellenőrzés

7. § (1) A vámhatóság - külön jogszabályban meghatározott - hatáskörrel rendelkező szervei jogosultak a jogszabályok alapján utólagos ellenőrzést végezni. A 2003. évi CXXVI. törvény 7. §-a a 2005.évi LXXXII. törvény 23. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 11. 01.

(2) Nem minősül utólagos ellenőrzésnek, ha a vámhatóság a Tanácsnak a Közösség Vámkódexének létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelete (a továbbiakban: vámkódex) 78. cikkében meghatározott árunyilatkozat utólagos ellenőrzését folytatja le, továbbá a Ket. alapján hatósági ellenőrzést végez, illetve a külön jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatát látja el.

7/A. § Kötelező az utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél (A 2003. évi CXXVI. törvény 7/A-7/Q. §-ait a 2005.évi LXXXII. törvény 24. §-a iktatta be. Hatályos: 2005. 11. 01.):

a) ha vámtartozása áll fenn és felszámolását, végelszámolását rendelték el,

b) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,

c) a pénzügyminiszter utasítására,

d) az eljáró vámhatóság felettes szervének vagy a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának (a továbbiakban: országos parancsnok) rendelkezése alapján,

e) ha azt a külföldi vámhatóság nemzetközi megállapodáson alapuló megkeresésének teljesítése teszi szükségessé.

7/B. § (1) A 7/A. §-ban foglaltak kivételével az utólagos ellenőrzés lefolytatásának szükségességét, gyakoriságát a célszerűség, a költségkímélés és az ellenőrzött működőképességére tekintettel évente az országos parancsnok által jóváhagyott ellenőrzési tervben kell meghatározni.

(2) Az ellenőrzési terv az aktuális gazdasági folyamatokra, a vámpolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a költségvetési bevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg a vámbevételi szempontból legnagyobb kockázatot jelentő vámeljárásokra kiemelt figyelemmel rögzíti a vámhatóság ellenőrzési kapacitásának felhasználását.

(3) Az ellenőrzési terv tartalmazza:

a) az adott év kiemelt vizsgálati céljait,

b) az ellenőrizni tervezett főbb tevékenységi köröket.

Ismételt ellenőrzés

7/C. § (1) Az ellenőrzéssel lezárt időszakra végzett ellenőrzést (ismételt ellenőrzés) kell lefolytatni:

a) ha a vámhatóság a korábban lefolytatott, utólagos ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja,

b) az ellenőrzött ügyfél kérelmére, ha az általa feltárt új tény, körülmény tisztázása vélelmezhetően a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné,

c) ha azt a külföldi vámhatóság nemzetközi megállapodáson alapuló megkeresésének teljesítése teszi szükségessé,

d) felülellenőrzés keretében.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján ismételt ellenőrzésnek az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv vezetőjének, vagy ha az utólagos ellenőrzés eredményeként hozott határozatot a külön jogszabályban kijelölt szerv felülvizsgálta, a másodfokon eljáró szerv vezetőjének rendelkezésére van helye. Az ellenőrzés elrendeléséről a vámhatóság végzéssel dönt.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ismételt ellenőrzést az utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le, míg a felülellenőrzésre a külön jogszabályban meghatározott vámszerv jogosult.

Felülellenőrzés

7/D. § (1) Ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében felülellenőrzésre kerül sor, ha

a) azt a pénzügyminiszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke rendelte el,

b) az országos parancsnok erre utasítást ad, amelynek alapján a felettes szerv ellenőrzi az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét,

c) a vámhatóságnak olyan, a vámtartozást befolyásoló új tény, adat, bizonyíték jut a tudomására, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására a országos parancsnok utasítást ad.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felülellenőrzés nem indítható, ha az elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt.

Az eljárás lefolytatása

7/E. § (1) A vámhatóság köteles az utólagos ellenőrzés lefolytatásáról annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal az ügyfelet írásban értesíteni.

(2) A vámhatóság mellőzheti az ügyfél előzetes értesítését, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vizsgálat alá kerülő bizonylatokat, könyvviteli és egyéb nyilvántartásokat, iratokat, megsemmisítik, meghamisítják. Ha a vámhatóság az előzetes értesítést mellőzi, az ellenőrzés a megbízólevélnek az ügyfél részére történő átadásával kezdődik.

(3) Az utólagos ellenőrzésről szóló értesítésnek tartalmaznia kell:

a) az ellenőrzést végző vámhatóság megnevezését, az értesítés iktatószámát,

b) az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, adóazonosító számát,

c) a vizsgálat célját, témakörét és azt az időszakot, amelyre a vizsgálat irányul,

d) azokat a jogszabályokat, amelyeken az ellenőrzés alapul,

e) az ellenőrzés megkezdésének, tervezett befejezésének időpontját,

f) felhívást az ellenőrzést végző tevékenységének elősegítésére, támogatására, a vele való együttműködésre,

g) az ellenőrzést lefolytató szerv vezetőjének aláírását, a szerv bélyegzőlenyomatát és a keltezést.

(4) Az utólagos ellenőrzést végző ezirányú jogosultságát szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel köteles igazolni.

(5) A megbízólevélnek tartalmaznia kell:

a) az ellenőrzést lefolytató vámhatóság megnevezését, vezetőjének aláírását, valamint a vámhatóság adatait, bélyegzőlenyomatát,

b) az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, adóazonosító számát,

c) az ellenőrzés alapját képező jogszabályok megnevezését,

d) a vizsgálatot végzők nevét, megbízásuk tartalmát,

e) az ellenőrzés megkezdésének, tervezett befejezésének időpontját,

f) a megbízó levél keltét.

7/F. § (1) Az ügyfél vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységével kapcsolatos bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat, adathordozókat, más tárgyi bizonyítékokat átvételi elismervény ellenében a vámhatóság bevonhatja. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat, adathordozókat részletezni kell. Az iratok, adathordozók, bizonyítékok a hivatali helyiségben történő tanulmányozás céljából is bevonhatók, ilyen esetben 60 napon túl, de legfeljebb az utólagos ellenőrzés lezárásáig csak az illetékes vámszerv vezetőjének engedélyével és az ellenőrzött ügyfél egyidejű értesítésével tarthatók a vámhatóságnál.

(2) Az iratokról bevonásuk előtt az ügyfél saját költségére másolatot készíthet. Ha az ügyfél kéri, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ügyfél által készített és az ügyfél által eredetivel egyezőként elismert másolatot vonja be.

(3) A vámhatóság utólagos ellenőrzést végző tagja az ellenőrzés lefolytatásához - az ellenőrzött ügyfél működési rendjét figyelembe véve - üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségekbe beléphet, iratokat, adathordozókat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatokat kérhet, leltárfelvételt végezhet, vagy egyéb bizonyítást folytathat le.

(4) Ha az ellenőrzött ügyfél vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ellenőrzés megkezdésekor tisztázni kell, hogy az ügyfél tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az ellenőrzést csak az ügyfél által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, a helyiség használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött ügyfél között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.

(5) A nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a honvédelmi szervek területére történő belépés szabályait külön jogszabályok tartalmazzák.

7/G. § (1) Az utólagos ellenőrzésről szóló értesítésben megjelölt vizsgálati időtartamra vonatkozóan az ellenőrzött ügyfél az értesítés átvételének időpontjától az ellenőrzés lezárásának napjáig az ellenőrzés tárgyát képező üggyel kapcsolatban módosítást, vámvisszatérítést, vámelengedést, mérséklést vagy más olyan eljárást kezdeményezhet, amely a vámtartozással és a nem közösségi adókkal és díjakkal kapcsolatos fizetési kötelezettségét, helyzetét megváltoztatja. A kérelem érdemi elbírálását az illetékes vámhatóság az utólagos ellenőrzés lezárásáig felfüggeszti, és egyidejűleg a kérelem benyújtásáról az utólagos ellenőrzést végző szervet értesíti.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet a vámhatóság elbírálja, annak eredményét az utólagos ellenőrzés megállapításainál nem lehet figyelembe venni.

7/H. § (1) A helyszínen tartott utólagos ellenőrzést az ellenőrzött ügyfélnél a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni. Ettől az ellenőrzött ügyfél kérelmére el lehet térni.

(2) A vámhatóság hivatali helyiségében az utólagos ellenőrzést lehetőleg a hivatali időben kell megtartani. A hivatali időt úgy kell megállapítani, hogy az az érdekelt meghallgatását annak munkaidején kívül is lehetővé tegye.

7/I. § (1) Az utólagos ellenőrzés során az ügyfél köteles különösen: a bizonyítékokat - ideértve szükség esetén azok hitelesített magyar nyelvű fordítását is - a vámhatóság által meghatározott időpontra az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani, illetve az utólagos ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített kötelezettségek megszegése esetén a vámhatóság végzéssel, határidő megjelölésével kötelezheti az utólagos ellenőrzés alá vont ügyfelet kötelezettségei teljesítésére. Amennyiben az ellenőrzés alá vont ügyfél a kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, az utólagos ellenőrzést végző vámszerv intézkedik a Ket.-ben meghatározott eljárási bírság (a továbbiakban: eljárási bírság) kiszabása iránt, illetve az eljárási bírság kiszabásával egyidejűleg az utólagos ellenőrzést felfüggesztheti és - az ellenőrzött ügyfél költségére - a nyilvántartásokat, elszámolásokat szakértővel elkészíttetheti.

(3) A vámhatóság az utólagos ellenőrzést a bizonyítékok beszerzéséig - a külföldi megkeresések kivételével - legfeljebb 90 napra felfüggesztheti, ha az ellenőrzött szervezet, illetve személy javára vagy terhére történő megállapítások alapjául szolgáló bizonyíték beszerzése előreláthatólag a vizsgálatra rendelkezésre álló időn belül nem lehetséges.

7/J. § (1) Az utólagos ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, melynek tartalmaznia kell:

a) az ellenőrzést végző vámszerv megnevezését, a jegyzőkönyv iktatószámát, az ellenőrzést végzők nevét,

b) az ügyfél nevét, székhelyét, adóigazgatási számát,

c) az ellenőrzés kezdő időpontját,

d) az ellenőrzés tárgyát, az annak alapját képező jogszabályok felsorolását, az ellenőrzéssel érintett időszakot,

e) az ellenőrzést végzők megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével, és annak bizonyítékait, az ügyfél által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását, annak indokait,

f) az esetlegesen tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó javaslatokat,

g) utalást arra, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakra az ellenőrzött a törvényben meghatározott határidőn belül észrevételeket tehet,

h) az ellenőrzést végzők aláírását.

(2) Az utólagos ellenőrzés megállapításai alapján részjegyzőkönyv készül, ha az utólagos ellenőrzéssel érintett vámkezelések, vámeljárások, és az ügyfél külkereskedelmi tevékenysége egy részével kapcsolatban a tényállás megfelelően tisztázásra került. A részjegyzőkönyvre a jegyzőkönyv szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) Az utólagos ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az ellenőrzött ügyfél részére az ellenőrzés megkezdésétől számított 60 napon belül át kell adni. Indokolt esetben az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv vezetője - az ügyfél értesítésével - a határidőt egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbíthatja.

(4) Az ellenőrzésre előírt határidőt, ha a tényállás további tisztázása szükségessé teszi, a felettes szerv egyszer, legfeljebb további 30 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.

(5) Az ügyfél kérésére a tényállás tisztázása érdekében zárótárgyalást kell tartani.

7/K. § Az utólagos ellenőrzés eredményéről az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv, figyelemmel a vámkódex 8-9. cikkére, határozatot hoz.

7/L. § Az ügyfél kérelmére, az utólagos ellenőrzések eredményeképp jogerősen kiszabott vámtartozásra - a nem közösségi adók és díjak kivételével -, illetve kamatára az azt kiszabó vámhatóság legfeljebb 12 hónapra részletfizetést, fizetéshalasztást engedélyezhet biztosíték követelés mellett vagy anélkül, amennyiben az ügyfél fizetési nehézsége átmeneti jellegű, ezért a vámteher későbbi megfizetése valószínűsíthető és az egy összegben vagy az azonnal történő megfizetés tevékenységének folyamatosságát súlyosan veszélyeztetné. Az ügyfél gazdasági tevékenysége súlyos veszélyeztetése fennállásának megállapításához szükséges adatok, dokumentumok körét e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

A vámhatóság jogai és kötelezettségei

7/M. § A vámjogszabályokban a vámhivatal részére megállapított jogokat, kötelezettségeket az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzést végző vámhatóság tekintetében értelemszerűen alkalmazni kell.

7/N. § (1) Az ellenőrzést végző az ellenőrzés megkezdését megelőzően köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát megbízólevéllel igazolni, az ellenőrzött ügyfelet az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.

(2) Az ellenőrzést végző vámszerv az ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az ellenőrzött ügyfél gazdasági tevékenységét ne, vagy a lehető legkisebb mértékben korlátozza.

(3) Az ellenőrzést végző vámszerv köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az ellenőrzött ügyfelet, képviselőjét, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Az ellenőrzést végző vámhatóság köteles az ellenőrzött ügyfél által felajánlott bizonyíték visszautasítását előzetesen szóban, majd az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni.

(4) Az ellenőrzést végző vámszerv a tényállás tisztázása során az ellenőrzött ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény az ellenőrzött ügyfél terhére nem értékelhető.

Az ellenőrzött ügyfél jogai és kötelezettségei

7/O. § (1) Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.

(2) Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles a vámkódex 14. cikkében meghatározott kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tenni. Az ellenőrzött kötelezettségének megszegése miatt eljárási bírsággal sújtható.

7/P. § (1) Az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.

(2) Az ellenőrzött ügyfél jogosult:

a) az ellenőrzést végző személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni,

b) az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni,

c) megfelelő képviseletről gondoskodni.

(3) Az ellenőrzött ügyfélnek joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyv tartalmát megismerni, és arra a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni.

(4) Az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vétele napjától számított 15 napig lehet folytatni, ha az ellenőrzött ügyfél észrevételei indokolják, vagy a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. A kiegészítő ellenőrzésre nyitva álló határidőt a felettes szerv az ellenőrzést végző vámszerv indokolt kérelmére egyszer, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) Ha a vámhatóság a vizsgálat megállapításait más személynél végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatának az ellenőrzött ügyfelet érintő részét az ellenőrzött ügyféllel részletesen ismertetni kell.

7/Q. § Az ellenőrzött ügyfél, ha megítélése szerint az ellenőrzés határidejének túllépése a vámhatóságnak felróható okból történik, a határidő lejártát követően panasszal fordulhat az utólagos ellenőrzést végző vámhatóság felettes szervéhez, amely az ellenőrzött észrevételeinek figyelembevételével dönt az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy az eljáró vámhatóságot az ellenőrzés azonnali lezárására utasítja.

Vámút

8. § (1) Árut a vámhatáron átszállítani - a mellékút használatára vonatkozó eseti engedélyezés és a határmenti gazdálkodás keretében történő áruszállítás kivételével - csak vámúton lehet.

(2) Vámutak a vámhatárt átszelő közforgalmú vasúti pályák, a nemzetközi vízi utak, a határvízi kikötők, a vámúttá nyilvánított közutak, valamint a nemzetközi forgalom számára megnyitott közforgalmú repülőterek. Vámútnak minősül továbbá a nemzetközi áruszállításra megnyitott csővezeték és elektromos vezeték.

(3) A vámutak megnyitása vagy megszüntetése a kormány hatáskörébe tartozik.

(4) A vámhatárt átszelő új vasúti pálya létesítésénél - a pálya vonalának kijelölése és határállomás létesítése tekintetében - a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság) előzetes véleményét figyelembe kell venni.

Mellékút

9. § (1) A 8. § (2) bekezdésében nem említett, a vámhatárt átszelő út, illetve az ideiglenes vagy eseti jelleggel a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér mellékútnak minősül. Mellékúton külön engedély nélkül az alábbi áruk szállíthatók:

a) a határmenti gazdálkodás keretében vám- és engedélymentesen behozható és kivihető áruk,

b) a tűzoltók és/vagy a mentők vagy más segélyalakulatok feladatai teljesítésére szükséges járművek, eszközök, ha azok elemi csapás elhárítására vagy segítségnyújtás céljából nemzetközi szerződésben foglaltaknak megfelelően lépik át a vámhatárt.

(2) Abban az esetben, ha az áru szállítása vámúton - gazdasági vagy egyéb okok miatt - nem lehetséges, a szállítást az országos parancsnokság a Határőrség Országos Parancsnokságával, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal egyetértésben engedélyezi.

(3) A mellékúton történő áruszállításra adott engedély tartalmazza a határátlépés engedélyezett helyét és időpontját, a behozni vagy kivinni szándékozott áru megnevezését, mennyiségét, szállítójának, címzettjének adatait, a szállítás módját, továbbá azt, hogy a mellékúton átszállított árut melyik vámhivatalnál és hogyan kell vámvizsgálat alá vonni. Folyamatos áruszállítás engedélyezése esetén a vámhivatal előírhatja olyan nyilvántartás vezetését, amelyből a szállított áruk mennyisége, azonossága utólag is ellenőrizhető.

(4) Ha a vámutat csak meghatározott forgalom számára nyitották meg, vagy azon meghatározott áruk nem szállíthatók, a nem engedélyezett forgalom és áru tekintetében a vámút mellékútnak minősül.

(5) Ha nemzetközi egyezmény lehetővé teszi, áruszállítási engedély nélkül léptethető át a kizárólag személyforgalomra megnyitott határátkelőhelyen az áru- és személyszállításra is alkalmas, 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó közösségi honosságú gépjármű, amennyiben áruszállítást nem végez.

Azonossági jel, vámzár

10. § (1) Az áru azonosságát biztosítani kell. Az azonosság biztosítása vámzár vagy más azonossági jel alkalmazásával történhet, amelyet úgy kell alkalmazni, hogy annak felirata, jele, számjele jól olvasható legyen. A vámzár vagy az azonossági jel használata által az áru nem sérülhet és a megengedett használata nem csorbulhat.

(2) Az áru azonosságának a biztosítására szolgáló zárat vagy jelet úgy kell elhelyezni, hogy az árut tartalmazó csomagot, tartályt vagy szállítóeszközt észrevehető nyom hátrahagyása nélkül felnyitni, tartalmukat megváltoztatni vagy kicserélni ne lehessen.

(3) Az azonosság biztosítására elfogadható a külföldi vámhivatal, az engedélyezett feladó/címzett vagy a vasúti fuvarozó által alkalmazott zárjel. Az engedélyezett feladó/címzett - tevékenységének gyakorlása során - az illetékes vámhivatal által jóváhagyott típusú zárakat használhatja.

(4) A vámkódex 72. cikkében foglaltak figyelembevételével, ha felmerül lezárt szállítóeszközzel kapcsolatban bűncselekmény elkövetésének gyanúja és a szállítóeszköz kinyitása a hivatalos eljárás lefolytatásához szükséges, továbbá a késedelem veszélye miatt a vámhivatal intézkedését nem lehet megvárni, a vámhivatal engedélye nélkül más rendvédelmi szerv is jogosult eltávolítani a vámzárat vagy más azonossági jelet.

(5) A (4) bekezdés szerinti hivatalos eljárás lezárását követően az intézkedő szerv köteles gondoskodni arról, hogy a szállított áruknak a vámhivatali ellenőrzése biztosított legyen.

A vámkódex 14. cikkéhez

A határátkelőhely tulajdonosa, üzemeltetője, valamint a fuvarozó, szállítmányozó és a postai szolgáltató együttműködési kötelezettsége

11. § (1) A határátkelőhely tulajdonosa, üzemeltetője, valamint a fuvarozó, szállítmányozó és a postai szolgáltató köteles:

a) az állomásán, kikötőjében vagy repülőterén létesített vámhivatal részére - térítés nélkül - megfelelő iroda- és - szükség esetén - raktárhelyiséget biztosítani, azok fenntartásáról és karbantartásáról gondoskodni, a kommunális szolgáltatásokat pedig térítés ellenében biztosítani,

b) a nemzetközi forgalomban közlekedő járművek vámhatáron való tartózkodási idejének menetrendjét a vámellenőrzéshez szükséges idő figyelembevételével megállapítani.

(2) A határátkelőhely tulajdonosa, üzemeltetője, valamint a fuvarozó, szállítmányozó és a postai szolgáltató köteles a vámhivatal részére a vámszolgálat ellátásához szükséges minden felvilágosítást megadni, valamint gondoskodni arról, hogy alkalmazottai végrehajtsák a vámjogszabályok rájuk vonatkozó rendelkezéseit. Az alkalmazottak kötelesek a szolgálatuk közben tudomásukra jutott vámjogszabályokat megsértő cselekményeket a vámhivatalnak bejelenteni. A határátkelőhely tulajdonosa, üzemeltetője, valamint a fuvarozó, a szállítmányozó és a postai szolgáltató köteles azt az alkalmazottját, aki az e bekezdésben említett kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegi, a vámhivatal javaslatára a nemzetközi forgalmat ellátó szolgálatból kizárni. A vámhivatal a kötelezettség súlyos megszegésének megítélése során értelemszerűen alkalmazza az e törvény 68. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat.

(3) A fuvarozott áru azonosítására alkalmazott vámzár vagy más azonossági jel megsérüléséről, továbbá a fuvarozott áru bármilyen ok miatt szükséges kirakásáról, illetőleg más járműbe történő átrakásáról a területileg illetékes vámhivatalt haladéktalanul értesíteni kell.

12. § (1) A vámterületre be-, vagy onnan kilépő valamennyi vasúti jármű érkezéséről és indulásáról a vasúti társaság köteles a vámhatóságot értesíteni.

(2) A vasúton közlekedő utasok menet közben történő vámellenőrzése esetén a vasút köteles a vizsgálatot végzők részére szolgálati fülkét, továbbá díjtalan utazást biztosítani.

13. § (1) A harmadik országos határvízen közlekedő vízi jármű - a kényszerkikötés, valamint természeti katasztrófák, illetve balesetek esetén történő segítségnyújtás esetét kivéve - csak olyan helyen köthet ki, ahol vámhivatal működik, illetőleg csak ilyen helyen rakhat ki vagy be árut, valamint ilyen helyen hajózhat ki vagy be személyeket. A vízi jármű parancsnoka erről az eseményről köteles a legközelebbi vámhivatalt értesíteni.

(2) A harmadik országos határvízen közlekedő vízi jármű és annak személyzete sem menet közben, sem állomásozása alkalmával a belföldi parttal nem érintkezhet.

(3) Ha a vízi jármű olyan helyen kíván kikötni, ahol vámhivatal nem működik, a jármű parancsnoka köteles ezt a körülményt az ellenőrző vizsgálat alkalmával bejelenteni.

(4) Ha a vízi jármű üzemanyag felvétele, élelmiszerkészletének kiegészítése céljából köt ki a harmadik országos határvízi és határkikötőben, a vámhatóság eltekinthet a vízi jármű vámvizsgálatától, a kikötőben tartózkodó vízi jármű azonban vámhivatali felügyelet alatt áll.

(5) A vízi jármű készletkönyvében feltüntetett fogyasztási készletet - a (6) bekezdésben meghatározott eset kivételével - csak a vízi jármű fedélzetén lehet felhasználni.

(6) A vízi járműnek a vámterületen való indokolt tartózkodása esetén - a vízi jármű parancsnoka kérésére - a vámhivatal a fedélzeti felhasználással azonos módon engedélyezheti a fogyasztási készlet időarányos részének a vámterületen történő felhasználását.

(7) A vámhatóság a nem közösségi árut szállító, illetve a vámterületről kiléptetés céljából továbbított vízi jármű parancsnokát megkülönböztetett lobogó használatára kötelezheti.

14. § (1) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a vámterületre érkező vagy onnan távozó légi járműnek - a kényszerleszállás esetét kivéve - csak olyan repülőtéren lehet le-, illetőleg felszállnia, ahol vámhivatal működik, vagy ahol a mellékúton való közlekedés szabályai szerint az illetékes belföldi szervek a légi jármű le-, illetőleg felszállását engedélyezték.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a fel- és leszállás természeti katasztrófák és balesetek esetén segítségnyújtás céljából a szükséges helyen történhet meg.

(3) A vámterületre érkező vagy onnan távozó valamennyi légi jármű érkezéséről és indulásáról a nemzetközi közforgalmú repülőtér üzemeltetője köteles a vámhivatalt értesíteni.

(4) A légi jármű parancsnokának gondoskodnia kell arról, hogy a vámhivatal engedélye nélkül a légi járműből ne rakjanak ki árut, és az utasok ne távozzanak el, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot. A légi jármű csak a vámellenőrzés megtörténte után folytathatja útját.

(5) Nemzetközi légi forgalomban közlekedő légi jármű kényszerleszállása esetén az azt észlelő szerv vagy személy köteles értesíteni a legközelebbi vámhatóságot.

(6) A nemzetközi közforgalmú repülőtér üzemeltetőjének az erre vonatkozó közösségi jog betartása mellett gondoskodnia kell olyan terület létrehozásáról (a továbbiakban: tranzitterület), ahol a harmadik országokból megérkezés alkalmával az áruk bejelentése előtt, vagy a harmadik országokba induláskor az áruknak a felszállás alkalmával történő bejelentése után az áruk, illetve az érkezés vagy elindulás közötti időszakban az utasok (a továbbiakban: tranzitutasok) tartózkodhatnak.

(7) A nemzetközi közforgalmú repülőtéren az országos parancsnokság által engedélyezett tranzitterületen, az üzemidő alatt biztosítani kell a személy- és áruforgalom folyamatos vámellenőrzését a harmadik országba történő kilépés és kivitel, illetőleg a harmadik országból történő belépés és behozatal szabályai szerint. A tranzitterületen az ott dolgozók az üzemeltető által kiállított, és a tranzitterület felügyeletét ellátó vámhivatal által érvényesített belépési engedéllyel tartózkodhatnak. A tranzitterületen dolgozó személyekre nem vonatkoznak a harmadik országból belépő személyekre megállapított vámkedvezmények.

(8) Aki a tranzitterületen a tranzitutasok számára kiskereskedelmi értékesítési tevékenységet folytat, köteles azt a vámhivatalnak bejelenteni. A tranzitterületre vámhivatali ellenőrzés mellett értékesítés céljából kiszállított áru vámfelügyelet alatt áll. A kiskereskedelmi értékesítés csak akkor engedélyezhető, ha az árut értékesítő személy garanciát vállal a vámelőírások betartására és biztosítja, hogy ezeket az árukat csak olyan személyeknek értékesíti, akik közvetlenül ezt követően légi úton harmadik országba utaznak és nincs lehetőségük arra, hogy az árukat a Közösség vámterületén hagyják. A vámhivatal felhívására a kiskereskedelmi értékesítést végző a vámelőírásoknak megfelelően a számviteli szabályok figyelembevételével köteles elszámolni.

(9) A nemzetközi közforgalmú repülőtér üzemeltetője a vámellenőrzés ellátásának biztosítása érdekében a repülőtéren működő vámhatóság elhelyezését, továbbá az elhelyezésére szolgáló épületek fenntartását és karbantartását térítésmentesen, a kommunális szolgáltatásokat térítés ellenében biztosítja.

Hatóságok, fegyveres erők és szervek együttműködési kötelezettsége

15. § (1) A közösségi vámjogba, illetve az e törvénybe ütköző cselekmény észlelése, gyanúja esetén minden hatóság köteles azt a legközelebbi vámhivatalnak bejelenteni. A vámhatóság a tudomására jutott, a Közösség pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságokról vagy csalásokról haladéktalanul tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot.

(2) Ha közigazgatási szerv alkalmazásában álló személy hivatalos eljárása során vámjogszabályt sértő cselekményről szerez tudomást, köteles azt a legközelebbi vámhivatalnál vagy rendőri szervnél bejelenteni. A rendőri szervek a bejelentésről kötelesek a legközelebbi vámhivatalt tájékoztatni.

(3) A vámszervezet szervei és más, a nemzetközi áruforgalom szabályozásának ellenőrzésében illetékes hatóságok, intézmények, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása érdekében az adatkezelési, adatvédelmi szabályok betartásával kötelesek hivatalos eljárásuk során együttműködni.

(4) Az együttműködési kötelezettség más hatóságokat és szerveket a vámellenőrzés végzésére nem jogosít fel, vámellenőrzést kizárólag a vámszervezet szervei végezhetnek.

(5) A Határőrség a beutazási és tartózkodási tilalom megszegése miatt elfogott személyeknél talált árut - a vámhatóság nyomozati hatáskörébe nem tartozók kivételével - köteles átadni a Vám- és Pénzügyőrség illetékes szervének további vizsgálat végett.

(6) A Vám- és Pénzügyőrség nyomozati hatáskörébe nem tartozó áruk vámjogi sorsát a büntetőeljárás jogerős befejezése után a közösségi vámjog és e törvény és végrehajtási rendeletének előírásai szerint kell rendezni.

A vámkódex 15-16. cikkéhez

Vámtitok

16. § (1) Vámtitok minden, a vámigazgatási eljárással kapcsolatos tény, adat, körülmény, igazolás vagy információ.

(2) A vámhatóság az eljárása során birtokába kerülő adatokat - a személyes adatok, a vámtitok és adótitok védelmére vonatkozó szabályokat betartva - kezeli és az elévülési idő elteltéig megőrzi. A vámhatóság alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek feladataival összefüggésben vámtitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. A vámhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(3) A vámeljárással összefüggő tényt, adatot, iratot a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és - amennyiben a statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik - azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik.

(4) A vámhatóság tájékoztatja a vámtitokról

a) megkeresésre a bíróságot,

b) az ügyészt, valamint általa jóváhagyott megkeresésre a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges,

c) a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot,

d) az állami adóhatóságot, az adózási, ellenőrzési, visszatartási és végrehajtási feladatok ellátása céljából,

e) az Állami Számvevőszéket, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, továbbá az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), ha a tájékoztatás az általuk végzett ellenőrzéshez szükséges, A 2003. évi CXXVI. törvény 16. § 4. bekezdésének e) pontja a 2004. évi XXIX. törvény 137. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2004. 05. 01.

f) a közös agrárpolitika végrehajtásából adódó ellenőrzési és nyilvántartási feladok ellátása céljából a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt,

g) a piacfelügyeleti/fogyasztóvédelmi feladatok ellátása érdekében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget és annak útján a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségeket,

h) az agrárrendtartással és a piacvédelmi elemzéssel összefüggő feladatok ellátásához a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot,

i) a piaci árinformációs rendszer működtetése céljából az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetet,

j) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokat a feladataik ellátásához szükséges adatok vonatkozásában,

k) felügyeleti tevékenysége ellátása érdekében, nemzetgazdasági, adó- és vámpolitikai, továbbá piacvédelmi elemzési célból, valamint a Közösség költségvetésébe történő befizetések teljesítésével kapcsolatos feladatok ellátása céljából a Pénzügyminisztériumot,

l) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatalt,

m) külön jogszabályban meghatározott ellenőrzési célra az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumot, illetve a Külügyminisztériumot,

n) a kőolaj és kőolajtermék biztonsági készletezésével összefüggő feladatok ellátásához a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetséget,

o) a fizetési mérleg összeállításához a Magyar Nemzeti Bankot,

p) az e célra nyilvántartásba vett közös jogkezelést végző szervezeteket, a szerzői jogi törvényben meghatározott igény érvényesítésével összefüggő feladatok ellátásához,

q) a vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása céljából a körzetközponti jegyzőt,

r) megkeresésre a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyzőt,

s) vámpolitikai, kereskedelempolitikai elemzési célokból összesített adatokról a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, A 2003. évi CXXVI. törvény 16. § 4. bekezdésének s) pontja a 2005.évi LXXXII. törvény 25. §-ának megfelelően módosított szöveg, egyidejűleg a bekezdés új, t) ponttal egészült ki. Hatályos: 2005. 11. 01.

t) dömping- és szubvencióellenes, piacvédelmi elemzési célokból adatokról a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot.

(5) A vámhatóság és

a) a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala megfigyelési és/vagy engedélyezési,

b) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az engedélyezési, a bizonylatolási és export-visszatérítési,

c) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az adózási, ellenőrzési, visszatartási és végrehajtási feladataik teljesítése érdekében - ha az adatvédelem feltételei biztosítottak - rendszereiket összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhetnek.

(6) A vámtitok körébe tartozó adatok a Közösség és a tagállamok szervei részére a vonatkozó jogszabályok, valamint az e törvényben foglaltak alapján adhatók át.

(7) A vámhatóságok együttműködésére vonatkozó nemzetközi szerződések alapján a vámhatóság harmadik országba is továbbíthat személyes és egyedi adatot, amennyiben az adatkérő vámszerv az adatvédelem feltételeinek eleget tesz.

(8) Az adatok átadásáról az érintettet kérelmére az adatvédelmi törvény szabályai szerint tájékoztatni kell.

(9) A személy jogosult a saját forgalmára vonatkozó adatok lekérésére.

(10) Piackutatásra vagy egyéb célra díjfizetés ellenében adható át olyan forgalmi adat, amely személlyel nem azonosítható, azonban nem adható át adat stratégiai termékekről, így különösen az állami tartalék célú áruforgalomról, a nemzetbiztonsági és honvédelmi célú áruforgalomról, továbbá ha a forgalmazásban az exportőr, importőr vagy gyártó száma háromnál kevesebb. A fizetendő díj mértékének meghatározó szempontjait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

17. § (1) A vámhatóság a Vám- és Pénzügyőrség törvényben meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó eljárás során az általa adott vámazonosító szám (a továbbiakban: VPID szám) alapján az ügyfelet nyilvántartásba veszi és nyilvántartja.

(2) A vámhatóság

a) a nem természetes személy adatai közül annak nevét, rövidített nevét, székhelyének, központjának vagy állandó üzleti vállalkozásának címét, levelezési címét, továbbá a Közösség területén letelepedett személy esetén közösségi adószámát és pénzforgalmi számlájának jelzőszámait,

b) a természetes személyeket a személyazonosításra alkalmas adatok (név, lakóhely, születési év, hó, nap, anyja neve, valamint az adóazonosító jel), vagy a fenti adatok hiányában az útlevél adatai (név, születési hely és idő, útlevélszám) alapján nyilvántartja.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott adatok a vámeljárás megkezdésekor a vámhatóság nyilvántartásában nem szerepelnek, akkor azokról az ügyfélnek a vámeljárást lefolytató vámhivatalnál írásban nyilatkoznia kell az adatok hitelességét bizonyító okiratok bemutatása mellett.

(4) Amennyiben az adós más szervezettel jogelődi vagy jogutódi viszonyban van, akkor a (2) bekezdésben felsorolt adatokról valamennyi jogelőd, illetve jogutód tekintetében is nyilatkoznia kell.

(5) Az ügyfél - a természetes személy kivételével - a (2) és (4) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változásokat a változást követő 15 napon belül a vámhatóságnál köteles írásban bejelenteni.

(6) A vámhatóság feladatának ellátásához, valamint a birtokába került adatok ellenőrzéséhez, a személy és az áru azonosítása érdekében a következő nyilvántartásokból igényelhet adatot:

a) a személy azonosítása érdekében a természetes személy adatainak és lakcímének nyilvántartásából, útlevélszám alapján az útlevél-nyilvántartásból, valamint a cégbírósági nyilvántartásból,

b) az áru és gépjármű azonosításához a gépjármű-nyilvántartásból,

c) a megbízható vámadós feltételeként előírt büntetlen előélet vizsgálata céljából a bűnügyi nyilvántartásból,

d) az állami adóhatóság adósnyilvántartásából,

e) törvényi felhatalmazás alapján az abban meghatározott nyilvántartásokból.

(7) A vámhatóság megkeresésére a hitelintézet a vámérték meghatározása jogszerűségének, a vámtartozás, valamint a nem közösségi adók és díjak befizetésének ellenőrzéséhez pénzforgalmi adatokat térítésmentesen szolgáltat.

(8) A vámhatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervétől természetes személyazonosító adatokkal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve által képzett kapcsolati kóddal vehet át adatokat.

(9) A vámkódex 16. cikkében foglaltak az egyéb jogszabályokból - így különösen az adózás rendjéről, valamint a számvitelről szóló törvény rendelkezéseiből - eredő megőrzési kötelezettséget nem érintik.

A vámkódex 20. cikkéhez

18. § Az Európai Bizottság által nemzeti hatáskörbe utalt feladatok - a kedvezményre vonatkozó kérelmek összegyűjtése, ellenőrzése és továbbítása az Európai Bizottsághoz - végrehajtásáról a Vámtarifa Bizottság gondoskodik.

A vámkódex 22. cikkéhez

19. § (1) Az exportszállításokhoz igényelt származási bizonyítványok kiállítása és igazolása - a nem preferenciális származás és a (2) bekezdés kivételével - az illetékes vámhatóság feladata.

(2) A közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek esetében az (1) bekezdésben meghatározott származási bizonyítványok kiállítása és igazolása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kijelölt intézmény feladata.

(3) A származás meghatározására vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

A vámkódex 27. cikkéhez

20. § A kedvezményes vámra vonatkozó, meghatározott nyomtatványokat a Vám- és Pénzügyőrség által kiírt közbeszerzési pályázaton nyertes nyomda állíthatja elő. Ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, e szabályt kell alkalmazni a vámigazgatási eljárás során használatos egyéb nyomtatvány előállítására is.

A vámkódex 35. cikkéhez

21. § Az árfolyamot a Magyar Nemzeti Bank hivatalos közleményben teszi közzé.

A vámkódex 51. cikkéhez

22. § Átmeneti megőrzési raktárként üzemeltethető:

a) a fuvarozó, a szállítmányozó, továbbá az engedélyezett címzett, valamint a vámudvart üzemeltető - rendszeres tevékenysége keretében - telephelyére érkező, átmeneti megőrzés alá vont vámáru vámhatóság által engedélyezett tárolási helye (helyiség, terület),

b) az a) pontban foglaltakon kívül bármely - a vámérdek biztosításának szem előtt tartásával és az árunyilatkozatot adó kérésének figyelembevételével megállapított - a vámhatóság által kijelölt tárolási hely.

A vámkódex 53. cikkéhez

23. § (1) A vámkódex 49. cikkének (1) bekezdésében meghatározott - ugyanezen cikk (2) bekezdése alapján meghosszabbított vagy csökkentett - határidő letelte után a vámhivatal a hatályos jogszabályok alapján intézkedik a vámtartozás és a nem közösségi adók és díjak kiszabása és a beszedés eredménytelensége esetén

a) az áru értékesítése, vagy

b) megsemmisítése, illetve alaktalanítása

érdekében.

(2) Abban az esetben, ha az áru értékesítése nem lehetséges, de az forgalomképes, megsemmisítés helyett - a jövedéki termék kivételével - karitatív célra felhasználható.

(3) Nem lehet értékesíteni vagy karitatív célra felhasználni, hanem meg kell semmisíteni azt a nem közösségi árut, amely az emberi, állati életre vagy növényre, testi épségre, egészségre veszélyes vagy az a külön jogszabályban meghatározott engedélyekkel nem rendelkezik.

A vámkódex 56. cikkéhez

24. § A megsemmisítést a 23. §-ban foglaltakra figyelemmel kell végrehajtani.

A vámkódex 57. cikkéhez

25. § Amennyiben az árut jogosulatlanul vitték a vámterületre vagy elvonták a vámfelügyelet alól, illetve gazdátlan dolog, a 23. §-ban, illetve a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni.

A vámkódex 58. cikkéhe

26. § A vámkódex 58. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel törvény, kormányrendelet vagy a pénzügyminiszterrel egyeztetve az érdekelt miniszterek rendelete egyes áruk forgalmát engedélyhez kötheti vagy más módon korlátozhatja.

A vámkódex 60. cikkéhez

A vámeljárásra vonatkozó hatásköri és illetékességi szabályok

27. § Az áruk vámeljárás alá vonására, a vámtartozás kiszabására, beszedésére - ideértve a visszatérítést is - és könyvelésére a vámhivatal (fővámhivatal) jogosult.

28. § (1) Az áru vámeljárás alá vonására - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az a vámhivatal illetékes, amelynek illetékességi területén az árut vámeljárás alá bejelentik.

(2) A pénzügyminiszter az (1) bekezdéstől eltérő illetékességi szabályt is megállapíthat.

Engedélyezésre vonatkozó hatásköri és illetékességi szabályok

29. § (1) Az engedélyezési eljárásra - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az a fővámhivatal rendelkezik hatáskörrel, amelynek illetékességi területén a kérelmezett tevékenységet gyakorolni kívánják.

(2) A pénzügyminiszter külön rendeletben az (1) bekezdéstől eltérő hatásköri és/vagy illetékességi szabályt is megállapíthat.

A vámkódex 61. cikkéhez

30. § A vámhatóság a vámkódex 61. cikkének b) pontja alapján annak engedélyezi az adatfeldolgozási technika alkalmazását, aki árunyilatkozat benyújtására jogosult, és teljesíti a vámhatóság által közzétett technikai feltételeket.

A vámkódex 63. cikkéhez

31. § Az Egységes Vámárunyilatkozat (a továbbiakban: EV) nem formanyomtatványon történő kitöltésének és benyújtásának feltételeit e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

A vámkódex 75. cikkéhez

32. § Az értékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a vámkódex 75. cikkének a) pontjában foglalt okok miatt a bejelentő részére az áru nem adható ki, és azzal kapcsolatban más vámjogi intézkedés sem hozható.

A vámkódex 76. cikkéhez

33. § Ha a közösségi vámjog eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a kiegészítő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó határidőket a fővámhivatal a kérelmezett vámtartozás fizetési móddal összhangban állapítja meg.

A vámkódex 77. cikkéhez

34. § (1) Amennyiben a szóban bejelentett árura behozatali vagy kiviteli vámtartozás keletkezik, a vámtartozás megfizetéséről a vámhivatal az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott mintájú elismervényt - Vámjegyet - ad ki.

(2) Amennyiben a vámhatóság elektronikus árunyilatkozat adásra adott engedélyt, úgy az elektronikus árunyilatkozat adással együtt a vámkódex 62. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott kísérőokmányokat nem kell benyújtani.

A vámkódex 86. cikkéhez

35. § Az engedély megadásához az alábbi garanciális feltételekkel kell a kérelmezőnek rendelkeznie:

a) amennyiben a vámjogszabályok szerint szükséges, az e törvény 44. §-ában meghatározott összegű biztosítékot nyújt, és

b) igazolja, hogy megbízható vámadós.

A vámkódex 89. cikkéhez

36. § Az áru helyzetének rendezése érdekében a vámhivatal az e törvény 23. §-a szerint jár el.

A vámkódex 90. cikkéhez

37. § Annak, akire az engedélyes jogai és kötelezettségei a vámhatóság engedélyével átszállnak, mindazon engedélyezési és egyéb feltételeknek meg kell felelnie, amelyek az engedély megadásához szükségesek.

A vámkódex 97. cikkéhez

38. § A vámkódex 97. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében csak a Magyar Köztársaság államterületén történő árutovábbítási eljárásban:

a) a magyar vámhivatal által engedélyezett, az államterületen végzett árutovábbítási eljárásokhoz elegendő egy olyan személy, aki jogosult árukat nyilvántartásba vétellel vámeljárásra bocsátani. A becsatolt kísérő okmánynak tartalmaznia kell az áru mennyiségét és fajtáját, és hivatkoznia kell az egyszerűsített eljárásra. Ebben az esetben az egyszerűsített eljárás engedélyese főkötelezettnek minősül, és az árutovábbítás során esetleg felmerülő vámtartozás, valamint a nem közösségi adók és díjak fedezetéül az engedélyéhez nyújtott biztosíték szolgál,

b) azoknak a személyeknek, akik az árutovábbítási eljárás során a biztosíték nyújtása alól mentességet kaptak vagy összkezességet biztosítottak, a lakóhelyük vagy a székhelyük szerint illetékes fővámhivatal olyan könnyítéseket engedélyezhet, amelyek mentesítik őket az írásos árunyilatkozat benyújtási kötelezettség alól. Ebben az esetben az engedélyes főkötelezettnek minősül,

c) a hivatalos vizsgálat alatt a kísérettel továbbított áruk árutovábbítási eljárásra bocsátottnak tekintendők akkor, ha a vámhivatal az eljárás egyszerűsítése vagy különleges közérdek céljából lemond a bemutatás, a bejelentés és az árutovábbítási okmány kiállításának kötelezettségéről,

d) az indító vámhivatal hivatalos helyén kívül végzett vámkezelésre nyújtott biztosíték, vagy az ilyen biztosítékról való lemondás is az indulás helyétől a vámkezelés helyéig történő árutovábbítási eljárásnak minősül,

e) a természeti katasztrófák vagy egyéb rendkívüli események bekövetkeztekor, illetve rendkívüli helyzetekben nyújtandó segítség céljából történő árutovábbítási eljárás során a vámhivatal a bejelentés egyszerűsítését engedélyezheti, ha az eset körülményei alapján feltételezhető, hogy a vámelőírásokat nem sértik meg,

f) a 170/2002. (VIII. 7.) Korm. rendelettel kihirdetett, a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SZMGSZ) II. Rész 7. Cikke szerinti fuvarlevéllel (a továbbiakban: SZMGSZ fuvarlevél) történő árutovábbítási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtási rendelete állapítja meg.

A vámkódex 100-113. cikkéhez

39. § A vámraktározásra vonatkozó végrehajtási szabályokat e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

A vámkódex 166-181. cikkéhez

40. § (1) A vámterület egyes részei vámszabad területté nyilváníthatók, ha

a) az nemzetgazdasági okokból indokolt,

b) az a nemzetközi áruforgalmat elősegíti, és

c) a gazdasági igények és az igazgatási költségek ésszerű arányát eredményezi.

(2) A vámszabad területeket a pénzügyminiszter a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben jelöli ki és jelenti be az Európai Bizottságnak.

(3) Az (1) bekezdés alapján vámszabad területté nyilvánított területen az egyes üzemeltetők részére vámszabad területi vagy vámszabad raktári engedélyt, valamint a vámszabad területen történő építkezésre vonatkozó előzetes jóváhagyást az illetékes vámhivatal adja ki.

(4) A vámszabad területen történő ellenőrzéseket az a vámhivatal látja el, amelynek illetékességi területén a vámszabad terület található.

A vámkódex 182. cikkéhez

41. § (1) A vámkódex 182. cikke (1) bekezdésének harmadik francia bekezdése alapján a nem közösségi áru a magyar állam részére felajánlható. A vámhivatal a felajánlást ellenszolgáltatás nélkül és csak akkor fogadhatja el, ha az áru előreláthatóan értékesíthető.

(2) Az értékesítés meghiúsulása esetén a 23. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

A vámkódex 189. cikkéhez

Biztosíték a vámtartozás fedezetére

42. § A vámkódex 189. cikk (4) bekezdésében említett hatóság alatt a tagállamok közhivatalait, azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyeknek legalább egy tagállam a tagja, valamint a tagállamok állami vasúttársaságainak és postáinak működését biztosító szerveit kell érteni.

A vámkódex 192. cikkéhez

43. § (1)  Biztosítékot kell nyújtani a közösségi vámjogban előírtakon kívül - a közhivatalok és a (2) bekezdésben foglalt eset, továbbá a regisztrációs adó kivételével - a szabad forgalomba kerülés esetén felszámítható vám és nem közösségi adók és díjak összegének erejéig, A 2003. évi CXXVI. törvény 43. § 1. bekezdése a 2004. évi LXXIII. törvény 1. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2004. 07. 02.

a) az átmeneti megőrzés alatt lévő árura az (5) bekezdésben foglalt kivétellel, A 2003. évi CXXVI. törvény 43. § 1. bekezdésének a) pontja a 2004. évi CI. törvény 143. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01. 01.

b) a vámraktár üzemeltetéséhez, ideértve a Vámkódex 168. a. cikk (1) bekezdését is.

(2) Az EK végrehajtási rendelet 248. cikkében foglalt különbözeti biztosítékot nem kell külön biztosíték formájában nyújtani, ha arra az e törvény 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vámeljáráshoz nyújtott biztosíték fedezetet nyújt.

(3) A vámkódex 97. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak alkalmazása során nem kell külön biztosítékot nyújtani, ha a halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkező az engedélyéhez nyújtott biztosítéka terhére kéri az árutovábbítást, és az fedezetet nyújt a szabad forgalomba kerülés esetén felszámítható vám és nem közösségi adók és díjak összegére.

(4) Az e törvény 38. §-ának e) pontjában foglaltak alkalmazásakor a vámhivatal eltekinthet a biztosíték nyújtásától.

(5) Mentes a biztosítéknyújtási kötelezettség alól - a jövedéki termék kivételével - a vámhatóság által megbízhatónak minősített fuvarozó és szállítmányozó, továbbá az engedélyezett címzett, valamint a vámudvart üzemeltető vámügynöknek a rendszeres tevékenysége keretében telephelyére érkező átmeneti megőrzés alá vont áru. A 2003. évi CXXVI. törvény 43. § 5. bekezdését a 2004. évi CI. törvény 143. § 2. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2005. 01. 01.

44. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott engedélyekhez nyújtandó biztosíték összegét, de legalább ezer eurónak megfelelő, a vámkódexben a vámokra meghatározott átváltási árfolyammal átszámított forintban meghatározott összeget a kérelmező a forgalmi adatai vagy üzleti terve alapján állapítja meg.

(2) Átmeneti megőrzés, gazdasági vámeljárások, egyszerűsített eljárások és halasztott fizetési engedély esetében - amennyiben nemzetközi szerződés, a közösségi vámjog vagy e törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosíték mértéke az adott vámeljárásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadásának időpontjában a szabad forgalomba kerülés során felszámítható vám és nem közösségi adók és díjak együttes összege.

A vámkódex 193. cikkéhez

45. § (1) A vámbiztosíték - a készpénz letétbe helyezésén vagy a kezességvállaláson túl - az annak nyújtására kötelezett választása szerint lehet (A 2003. évi CXXVI. törvény 45. § 1-3. bekezdései a 2004. évi CI. törvény 144. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01. 01.):

a) hitelintézet által vállalt bankgarancia, vagy

b) banki fedezetigazolás, vagy

c) biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény (a továbbiakban: biztosítói kötelezvény).

(2) A vámbiztosítékként elfogadható bankgarancia meghatározott összegre szól, melynek lejárata az okmányon megjelölt végső időpontot követő hatvan nap, kedvezményes elbánás igénye esetén a fizetett vám és nem közösségi adók és díjak különbözetének biztosítása esetén tíz hónap, a vámérték vizsgálatánál a vám és nem közösségi adók és díjak biztosítása esetén tizenkét hónap. A garanciát vállaló a lejáraton belül benyújtott és a garancia kezdő és végső időpontja között keletkezett fizetési kötelezettségekről szóló igénybejelentéseket fogadja el.

(3) Vámbiztosítékként azt az eredeti bankgaranciát kell elfogadni, amely tartalmazza:

a) a garanciát nyújtó hitelintézet megnevezését, bankszámlaszámát,

b) a megbízó nevét, címét, bankszámlaszámát és adószámát,

c) annak a tevékenységnek (célnak) a megnevezését, amelynek alkalmazásával kapcsolatban a garancianyilatkozatot kiadták,

d) a garancia összegét számmal és betűvel,

e) a kedvezményezett vámhatóság megnevezését,

f) a garanciavállaló feltétel nélküli kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett első írásbeli felszólítására - az alapjogviszony vizsgálata nélkül - a kézhezvételtől számított három banki munkanapon belül az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlára megfizeti megbízója lejárt tartozását. Az írásbeli felszólításnak, igénybejelentésnek tartalmaznia kell az ügyfél azonosító adatait - név, cím, adószám, a jogutódlással kapcsolatos adatok - a kiszabott tartozás összegét, az előírt és nem teljesített fizetési határidőt, a tevékenységi engedély típusát és a határozat számát,

g) külföldi hitelintézet által kibocsátott garancia esetében a jogvita felmerülésekor alkalmazandó joggal, illetve a joghatósággal kapcsolatos kikötést.

(4) A hitelintézet garanciavállalási kötelezettségének határidő előtti visszavonásáról hitelt érdemlő módon, tértivevényes levélpostai küldeményben köteles értesíteni a kedvezményezett vámhatóságot. A visszavonás az arról szóló értesítés átvételétől számított 16. napon lép hatályba. A hitelintézet a garanciavállalási kötelezettség alól akkor mentesül, ha megszűnik a biztosítéknyújtás indokoltsága.

(5) A vámhatóság vámbiztosítékként olyan eredeti fedezetigazolást fogadhat el, amely szerint elkülönített számlán meghatározott összeg a vámtartozás kiegyenlítésére rendelkezésére áll és a vámhatóság az igényét a számlával szemben benyújtott, a fedezetigazolásra hivatkozó azonnali beszedési megbízással érvényesítheti.

(6) Vámbiztosítékként azt az eredeti biztosítói kötelezvényt kell elfogadni, amely a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen tartalmazza. A 2003. évi CXXVI. törvény 45. § 6. bekezdése a 2004. évi XXVII. törvény 64. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2004. 05. 01.

(7) A biztosító a kötelezettségének határidő előtti visszavonási szándékáról tértivevényes levélpostai küldeményben köteles értesíteni a kedvezményezett vámhatóságot. A visszavonás az arról szóló értesítés átvételétől számított 16. napon lép hatályba. A biztosító kötelezettségvállalása alól akkor mentesül, ha megszűnik a biztosítéknyújtás indokoltsága.

(8) Ha a vámhivatal bankgaranciát, fedezetigazolást, biztosítói kötelezvényt vámbiztosítékként elfogad, az arról szóló okmányok eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát bevonja, és nyilvántartása mellékleteként kezeli. A 2003. évi CXXVI. törvény 45. § 8. bekezdése a 2004. évi XXVII. törvény 64. § 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2004. 05. 01.

(9) A kezességvállaló mentesül a fizetési kötelezettség alól, amennyiben annak a vámeljárásnak a lezárásától számított 60 napon belül, amelyre a kezességi nyilatkozat biztosítékként szolgál, azt a vámhatóság nem érvényesíti. A 2003. évi CXXVI. törvény 45. § 9-10. bekezdései a 2004. évi CI. törvény 144. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01. 01.

(10) Amennyiben a hitelintézet és a vámhatóság között kötött megállapodásban a hitelintézet az ügyfél által a nála visszavonhatatlanul befizetett összegről valós idejű elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít a vámhatóság számára, a hitelintézet által a befizetésről kiállított bizonylat alapján a közölt vámot és nem közösségi adókat és díjakat biztosítottnak kell tekinteni, és az áru kiadható.

46. § A vámhatóság vámbiztosítékként azt a készpénz letétbe helyezést fogadja el, amely a Vám- és Pénzügyőrség kezelésében lévő központi vámletét számlán a vámhatóság által meghatározott egyedi azonosítással rendelkezése alá került. Az egyedi azonosítás részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

A vámkódex 195. cikkéhez

47. § A vámhatóság azt az írásban vállalt kezességet hagyja jóvá, amely esetében az e törvény 45. §-ában meghatározott formában nyújtott biztosíték a kezes kötelezettségének azonnali és maradéktalan teljesítését biztosítja. A kezességvállalás részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

48. § (1) A nem közösségi adókat és díjakat a vám biztosítására vonatkozó szabályok szerint, a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell biztosítani.

(2) Mentes az általános forgalmi adó biztosítása alól a vámigazgatási eljárásban az az adóalany, A 2003. évi CXXVI. törvény 48. § 2-3. bekezdése a 2005.évi LXXXII. törvény 26. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 11. 01.

a) akinek folyamatos működés mellett a tárgyévet megelőző kettő egymást követő naptári éven belül nem keletkezett

aa) az állami adóhatóságnál általános forgalmi adó jogcímen kintlévősége, illetőleg

ab) a vámhatóságnál kintlévősége; valamint

b) aki hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság az aa) alpontban említett, adótitoknak minősülő adatot a vámhatóságnak átadja.

(3) A (2) bekezdés b) pontjának sérelme nélkül az általános forgalmi adó összegének ötven százalékát kell biztosítania a vámigazgatási eljárásban annak az adóalanynak, akire folyamatos működés mellett csak a tárgyévet megelőző naptári évre teljesül a (2) bekezdés aa) és ab) alpontjaiban előírt feltétel.

A vámkódex 201. cikkéhez

49. § A vámkódex 201. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában az a személy is adós, aki a bejelentőnek olyan valótlan adatot, illetve hamis okmányt bocsát rendelkezésre, amely a bejelentés alapjául szolgál. Ebben az esetben a tartozás keletkezésének időpontja az árunyilatkozat elfogadásának időpontja.

A vámkódex 217-224. cikkéhez

50. § A vámösszegek megállapítása, valamint azok beszedése, könyvelése annak a vámhivatalnak a feladata, amelynek illetékességi területén a vámtartozás keletkezett vagy a vámkódex 215. cikke alapján keletkezettnek kell tekinteni.

51. § (1) A vámkódex 217. cikke (2) bekezdésének végrehajtásakor a Közösségek saját erőforrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, a Tanács 1150/2000/EK rendelete előírásait kell alkalmazni. Az erre vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

(2) Ha a vámkódex 221. cikke szerint a vámösszeget az adóssal nem kell közölni, akkor ezt az összeget a könyvszerinti nyilvántartásba sem kell felvenni.

(3) A könyvszerinti nyilvántartásba vett vámösszegről és nem közösségi adókról és díjakról szóló, a kérelemnek helyt adó döntés egyszerűsített határozatba foglalható. A 2003. évi CXXVI. törvény 51. § 3. bekezdése a 2005.évi LXXXII. törvény 27. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 11. 01.

(4) A vámkódex 224. cikkében említett halasztott fizetés szabályait kell alkalmazni a vámmal együtt fizetendő nem közösségi adókra és díjakra is.

(5) A beszedésre illetékes vámhivatal évente, november 1-jéig köteles határozattal közölni az adóssal a vámösszegre, valamint az egyéb adójellegű kötelezettségre és díjakra vonatkozó jogcímenkénti egyenleget.

52. § (1) A vámkódex 223. cikke alkalmazásában a vámot az adós a letétbe helyezett vámbiztosíték elszámolásával, banki átutalással vagy - kettőmillió forint összeg erejéig - készpénzben fizetheti meg. A 2003. évi CXXVI. törvény 52. § 1. bekezdése a 2004. évi CI. törvény 145. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01. 01.

(2) Megfizetésnek minősül - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az adós vámfizetéssel kapcsolatosan fennálló követelésének az adós vámfizetéssel kapcsolatos kötelezettségeibe történő átkönyvelése vagy beszámítása. Ebben az esetben a vámtartozás megfizetésének napja az adós kérelme elfogadásának napja.

(3) A 2003. évi CXXVI. törvény 52. § 3. bekezdését a 2004. évi CI. törvény 311. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2005. 01. 01.

A vámkódex 225. cikkéhez

53. § A halasztott fizetés engedélyezésének - az e törvény 44. §-ában meghatározottakon túl - feltétele, hogy a kérelmező megbízható vámadós legyen.

A vámkódex 226-227. cikkéhez

54. § (1) A vámhatóság kérelem alapján engedélyezheti, hogy az adós a közölt vámtartozást

a) minden egyes közölt vámtartozás vonatkozásában külön-külön, vagy

b) a vámkódex 227. cikkének (3) bekezdése szerint

1. ha az időtartam egy naptári hét, az e naptári hetet követő negyedik hét péntekéig,

2. ha az időtartam egy naptári hónap, az e naptári hónapot követő 16. napig

a halasztott vámfizetés szabályai szerint fizesse meg.

(2) A vámhatóság az egyszerűsített eljárásra vagy a gazdasági vámeljárásra vonatkozó engedélyben - amennyiben az adott eljárásban vámtartozás keletkezik - meghatározhat halasztott fizetési módot a vámkódex 226. cikk c) pontja alapján.

A vámkódex 229. cikkéhez

55. § (1) Hitelkamatként az engedélyezett fizetési kedvezmény időtartamára az engedély megadásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett jegybanki alapkamat 365-öd részét kell naponta megfizetni. A kamatot a vámtartozás, és a nem közösségi adók és díjak közlésének napjától az engedélyezett fizetési határidő lejártának napjáig kell felszámítani. A 2003. évi CXXVI. törvény 55. § 1. bekezdése a 2005.évi LXXXII. törvény 28. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 11. 01.

(2) A vámhatóság akkor tekinthet el a hitelkamat felszámításától, ha a kérelmező az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott feltételeket teljesíti, továbbá a hitelkamat megfizetése az adós számára súlyos gazdasági vagy szociális nehézséget okozna.

A vámkódex 232. cikkéhez

56. § (1) Ha az esedékes vámösszeget és/vagy a nem közösségi adók és díjak összegét az előírt időtartamon belül nem fizették meg, illetve bármely tagállam vámhatósága a tartozás végrehajtása érdekében megkeresést küld, a vámhatóság haladéktalanul intézkedik az alábbiak szerint:

a) amennyiben a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték

1. teljes egészében fedezi, a vámhatóság azt érvényesíti, vagy

2. teljes összegében nem fedezi, a rendelkezésre álló biztosítékot elszámolja, és a fennmaradó összeg vonatkozásában, továbbá, ha biztosítékot nyújtani nem kellett, a b)-c) pontban meghatározott intézkedéseket megteszi,

b) bankszámlával rendelkező adós bármely bankszámlája ellen azonnali beszedési megbízást nyújt be, vagy bankszámlával nem rendelkező adós esetében intézkedik a munkabérből vagy egyéb járandóságból történő letiltás iránt,

c) ha a b) pontban meghatározott végrehajtás nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, az adós követelését, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyait kell végrehajtás alá vonni. A vámhatóság az ingó és ingatlan vagyontárgyak végrehajtása érdekében az állami adóhatóság illetékes szervét keresi meg.

(2) A tartozást a vámhivatal megkeresésére az állami adóhatóság az adók módjára behajtandó köztartozások beszedésére vonatkozó szabályok szerint hajtja be. Az állami adóhatóság a végrehajtás helyzetéről havonta, illetve a végrehajtás meghiúsulásáról hitelt érdemlő módon tájékoztatja a vámhatóságot.

(3) A végrehajtással kapcsolatban felmerült költség - így különösen az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, tárolási, értékesítési költség - az adóst terheli, melyről a vámhivatal, a végrehajtás lefolytatása után határozattal dönt.

(4) A fővámhivatal az adós kérelmére felfüggesztheti - felettes szerve rendelkezésére felfüggeszti - a végrehajtást, ha a tartozást előíró határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, továbbá ha az adós kérelmére a vámhatóság fizetési halasztást engedélyezett, illetőleg az erre, vagy a tartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában jogerős döntést még nem hoztak.

(5) A vámhatóság az adós számára visszatéríthető vámot, és nem közösségi adót és díjat az adós vámtartozása és nem közösségi adó és díj tartozása, vagy az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása összegéig visszatarthatja. A 2003. évi CXXVI. törvény 56. § 5. bekezdése a 2005.évi LXXXII. törvény 29. §-ának megfelelően módosított szöveg, egyidejűleg a § új, 6-13. bekezdésekkel egészült ki. Hatályos: 2005. 11. 01.

(6) A nem közösségi adó és díj beszedéséhez való jog a közlés napjától számított 5 év elteltével évül el.

(7) A túlfizetés, illetve a tartozatlanul megfizetett vám és nem közösségi adó és díj visszaigényléséhez való jog a befizetés napjától számított 5 év elteltével évül el.

(8) Ha a vámhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a másodfokú vámhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig a nem közösségi adó és díj beszedéséhez való jog elévülése nyugszik.

(9) A nem közösségi adó és díj tartozás végrehajtásához való jog az esedékesség napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben a vámhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Ha a vám- és a nem közösségi adó és díj tartozás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő kamatot is elévültnek kell tekintetni.

(10) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, az adós vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlat, továbbá jogszabályban biztosított fizetési kedvezmény időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.

(11) Nyugszik az elévülés továbbá, a vámmal és nem közösségi adóval és díjjal kapcsolatban indult büntetőeljárás esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

(12) A (6) bekezdés szerint elévült, valamint az eredménytelen végrehajtási eljárás miatt behajthatatlan nem közösségi adót és díjat, továbbá a (7) bekezdés szerinti vámot és nem közösségi adót és díjat törölni kell.

(13) A behajthatatlanság címén törölt nem közösségi adó és díj tartozást újból elő kell írni, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás behajthatóvá válik.

57. § A vámkódex 232. cikkében meghatározott kamat mértéke az esedékes vám és nem közösségi adók és díjak összege után minden megkezdett napra a fizetési határidő lejártát követő naptól a tartozás megfizetése napjáig

a) a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része, de legalább kettőezer forint,

b) ötven százalékos éves kamat 365-öd része, de legalább tizenötezer forint, amennyiben a késedelmes fizetésre a vámkódex 202-205. és 211-212. cikkeiben meghatározott magatartás következtében került sor.

A vámkódex 235. cikkéhez

58. § A visszatérítendő összeg jóváírása, átkönyvelése vagy beszámítása a visszafizetéssel egyenértékű.

A vámkódex 236-241. cikkéhez

59. § (1) A vámkódex 236-239. cikke értelmében a visszatérítésre vagy a tartozás elengedésére illetékes szerv az a vámhivatal, amelynek területén a visszatérítendő vagy elengedésre kerülő összeg könyvszerinti nyilvántartásba vétele történt. Amennyiben a visszafizetésre vagy a tartozás elengedésére a könyvszerinti utólagos nyilvántartásba vétellel összhangban kerül sor, a visszafizetésre vagy az elengedésre az a vámhatóság illetékes, amely a könyvszerinti utólagos nyilvántartásba vételt végzi.

(2) A vámkódex 241. cikke szerinti kamatot e törvény 57. §-ának a) pontja szerint kell megállapítani.

A vámkódex 243. cikkéhez

Jogorvoslat

60. § (1) A vámhatóság a jogszabálysértő határozatát - amennyiben azt felettes szerv vagy bíróság nem bírálta el - a vám- és adójogszabályokban meghatározott elévülési időn belül az ügyfél terhére a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül módosíthatja vagy visszavonhatja. A 2003. évi CXXVI. törvény 60. § 1. bekezdése a 2005.évi LXXXII. törvény 30. §-ának megfelelően módosított szöveg, egyidejűleg a § új, 2-4. bekezdésekkel egészült ki, míg az eredeti 2-3. bekezdések számozása 5-6. bekezdésekre módosult. Hatályos: 2005. 11. 01.

(2) A határozat módosítása vagy visszavonása esetén a vámtartozás tekintetében a jóhiszeműség megítélésében a vámkódex rendelkezései az irányadók.

(3) Az (l) bekezdésben foglalt, az ügyfél terhére történő módosítás korlátozása nem érvényesül, ha

a) a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az ügyfél csempészet, vámorgazdaság, adó- és társadalombiztosítási csalás, visszaélés jövedékkel, jövedéki orgazdaság, visszaélés jövedékkel elősegítése vagy az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megsértése bűncselekményt követett el,

b) a határozatot hozó vámhatóság dolgozója a kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a határozat meghozatalát befolyásolta és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete megállapította,

c) az ügyfél rosszhiszemű volt.

(4) A rosszhiszeműséget a vámhatóságnak kell bizonyítani.

(5) A módosítás és visszavonás esetén a jóhiszeműség megítélésében a vámkódex rendelkezései az irányadók.

(6) Ha a személyi, tárgyi vagy a tényállásbeli elemek bármelyike megváltozik az alapeljáráshoz képest, a vámhivatal által hozott határozat nem módosításnak, hanem új határozatnak minősül.

61. § A 2003. évi CXXVI. törvény 61. §-át a 2005.évi LXXXII. törvény 48. § 3. bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2005. 11. 01.

III. Fejezet

VÁMJOGI VÁMKEDVEZMÉNYEK, VÁMMENTESSÉGEK

62. § (1) A nem tarifális behozatali és kiviteli vámmentességeket a közösségi vámjog és a Magyar Köztársaságban érvényes nemzetközi szerződések, valamint e törvény határozza meg.

(2) E törvény 63-64. §-ai értelemszerűen vonatkoznak a kiviteli vámköteles áruk exportjára. Ezekben az esetekben elegendő a szóbeli bejelentés.

A vámmentesség megállapítása

63. § Ha az árukat az EK végrehajtási rendelet 233. cikke szerinti jognyilatkozattal jelentik be, ez egyidejűleg a vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Amennyiben a vámhatóság az árunyilatkozat adásának tekintendő magatartást elfogadja, a megállapítást a nyilatkozat elfogadásának kell tekinteni.

64. § Amennyiben a közösségi vámjog a nem tarifális vámmentességek alkalmazása vonatkozásában különleges felhatalmazást vagy engedélyt ír elő, az engedélyt vagy a felhatalmazást a meghatározott feltételeket teljesítő személy részére lehet megadni.

Vámmentességek

65. §  A 2003. évi CXXVI. törvény 65. §-át a 2004. évi CI. törvény 311. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2005. 01. 01.

66. § A vámmentességi rendelet 112. cikke alapján a magán- és kereskedelmi gépjárművek és motorkerékpárok szabványos tartályaiban vámmentesen vámkezelt üzemanyag a Magyar Köztársaság területén a vám és nem közösségi adók és díjak megfizetése nélkül nem idegeníthető el. A 2003. évi CXXVI. törvény 66. §-a a 2004. évi CI. törvény 146. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01. 01.

IV. Fejezet

VÁMÜGYNÖKSÉGEK

67. § (1) A vámhatóság a vámügynöki engedélyt akkor adja ki, ha a kérelmező megfelel az alábbi feltételeknek:

a) magyar adószámmal rendelkező személy,

b) a létesítendő vámügynökség vezetője vagy - több tevékenység folytatása esetén - a vámkérdésekkel foglalkozó szakág vezetője vámszakértői engedéllyel vagy vámügyintézői képesítéssel, a szakalkalmazottak pedig legalább vámkezelői képesítéssel rendelkeznek,

c) határátkelőhelyre kért tevékenységi engedély esetében a vámügynökség elhelyezése és tevékenysége a határforgalom lebonyolítását nem zavarja,

d) a létesítendő vámügynökség vezetője vagy - több tevékenység folytatása esetén - a vámkérdésekkel foglalkozó szakág felelős vezetője legalább háromévi vámszakmai gyakorlattal rendelkezik,

e) megbízható vámadós, valamint

f) Magyarországon a cégbíróság bejegyezte vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik.

(2) A vámhatóság az engedélyt három naptári évre adja meg, és az e törvényben előírt feltételek fennállása esetén kérelemre meghosszabbítja.

68. § (1) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, vagy

b) az engedélyes a vámjogszabályban előírt kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi.

(2) Az engedélyes, akitől a vámhatóság súlyos vagy ismételt kötelezettségszegés miatt vonta vissza az engedélyt, az engedély visszavonásától számított hat hónapon belül újabb engedélyt nem kaphat.

(3) A vámügynöki tevékenység szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül különösen, ha

a) tevékenysége és/vagy mulasztása eredményeként kintlévőség keletkezik,

b) a tevékenysége gyakorlásához szükséges nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti,

c) a vámügynök az általa lebonyolított vámkezelések, vámeljárások okmányait, adatait az előírt határidőig nem őrzi meg.

(4) A működési engedély visszavonása esetén a vámügynök vámközvetítésre vonatkozó új megbízást nem fogadhat el, a folyamatban levő vámkezeléseit és ezekkel összefüggő ügyeit pedig a szükséges időn, de legfeljebb harminc napon belül köteles véglegesen rendezni.

V. Fejezet

NEMZETKÖZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

69. § (1) Az egyes tagállamok, továbbá a tagállamok és a Bizottság közötti hivatalos segítségre a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és a mezőgazdasági szabályozás helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 515/97/EK rendeletnek

a) a behozatali és kiviteli vámok beszedésére,

b) az áruk kivitelekor beszedett vámok és más jogcímen beszedett összegek visszatérítésére vagy megtérítésére, valamint

c) az áruforgalom tilalmára és korlátozásaira

vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(2) Amennyiben a segítségnyújtáshoz szükséges intézkedésekre nem a vámjog szabályait kell alkalmazni, a behozatali és kiviteli vámok és adók beszedésére vonatkozó eljárások előírásai az irányadók.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség és az EU tagállamai illetékes hatóságainak együttműködésére a hatósági jogkörükbe tartozó feladatok ellátása során az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján létrejött, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló egyezmény rendelkezései az irányadók. Az egyezmény alapján történő kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés koordinátora a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága.

(4) A más tagállamokkal közösen létrehozott közigazgatási segítségnyújtásról szóló sokoldalú nemzetközi megállapodások egyéb rendelkezései érintetlenek maradnak.

70. § (1) A vámhatóság jogosult harmadik államok vámhatósága részére hivatalos segítséget nyújtani és a hatáskörébe utalt feladatok végrehajtásához segítséget kérni a vámjogi és az agrárpiaci szabályozás kérdéseiben.

(2) A vámhatóságok közigazgatási segítségnyújtása nem terjedhet ki a bűnügyi jogsegélynyújtásra.

(3) Harmadik államok vámhatóságától csak akkor lehet segítséget kérni, ha a Közösségben megengedett intézkedések a tényállás tisztázásához nem elegendőek.

(4) Amennyiben a harmadik államok vámhatóságától olyan tartalmú segítség kérése szükséges, amelyet a megkereső hatóság a maga részéről hasonló esetben teljesíteni nem tudna, a megkeresésben erre a körülményre utalni kell.

(5) Segítségnyújtás igénybevétele esetén a másik állam hatósága által támasztott feltételeket be kell tartani.

(6) A segítségnyújtáshoz kapcsolódó adatok, információk - abban az esetben is, ha azok vám-, illetve adótitkot képeznek - adatfeldolgozási technikával kezelhetők és továbbíthatók, amennyiben az adatvédelem feltételei a fogadó államban biztosítottak.

(7) A harmadik államokkal kötött, a kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló nemzetközi szerződésekben foglaltak nem korlátozhatják a közösségi tagságból eredő jogokat és kötelezettségeket.

(8) Külön megkeresés nélkül tájékoztatás adható harmadik államok vámhatóságának az alábbi esetekben:

a) a vámjogszabályok megsértése elkövetésének új vagy különösen veszélyes módszereiről,

b) a szállítóeszközökben, tartályokban elrejtett árukról,

c) a vámeljárásban alkalmazott iratok, bélyegzők, azonossági jelek hamisításáról és utánzásáról,

d) olyan esetekről, amelyek gazdasági, humanitárius, szociális vagy politikai jelentőségükre való tekintettel az állam érdekeit veszélyeztetik, így különösen a kábítószerekkel, a fegyverekkel, a lőszerekkel, a robbanószerekkel, a védett kulturális javakkal kapcsolatos jogszabálysértésekről.

71. § A behozatali vagy kiviteli vámok beszedésére és végrehajtására vonatkozó eljárásra csak

a) nemzetközi megállapodás alapján, vagy

b) az egyes lefölözésekből, vámokból, adókból és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, külön jogszabályban meghatározottak szerin
kerülhet sor.

VI. Fejezet

SZEMLEDÍJ ÉS EGYÉB DÍJAK

72. § (1) A kérelemre vagy hivatalból indult eljárásban felmerült szakértői és más vizsgálati díjat, továbbá a fuvarozási, kiszállási és más díjat (a továbbiakban: díj) - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - a vámmal együtt, vagy a vámhatóság eljárása során kell határozattal kiszabni és beszedni. A díjat a készpénzben történő befizetésnél felmerülő, valamint a laboratóriumi vizsgálati díj kivételével a vámhatóság külön határozattal szabja ki. A díj beszedése az eljáró vámhatóság feladata. A díjat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a határozat kézhezvételétől számított 10 napon belül kell megfizetni, melynek tényét a díjat kiszabó vámhatóságnál igazolni kell legkésőbb a fizetési határidőt követő munkanapig.

(2) Az eljárást végző vámhatóság annak, aki átlagosan havonta legalább tíz alkalommal kér díj megfizetésével járó eljárást, külön határozattal engedélyezheti, hogy a díjat hónaponként összesítve fizesse meg. Ebben az esetben a vámhatóság a tárgyhónapban végzett eljárásai után fizetendő díjról szóló határozatát a tárgyhónapot követő 3 munkanapon belül közli a fizetésre kötelezettel. A vámhatóság visszavonhatja a havi fizetésre vonatkozó engedélyét, ha az engedélyes a fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.

73. § (1) A felmerült szakértői és más vizsgálati díjat - ha nemzetközi szerződés vagy a közösségi vámjog másként nem rendelkezik - a kérelmezőnek kell megfizetnie. A vámhatóság által üzemeltetett vámraktárban raktározott áruk raktározásáért raktározási díjat kell fizetni.

(2) Az e törvény 1. §-ának (3) bekezdése 10. pontjának a) alpontjában meghatározott, a II. típusú vámudvaron és a b) alpontjában meghatározott helyeken és/vagy hivatalos idején kívül az ügyfél kérelmére végzett vámigazgatási eljárás esetén szemledíjat kell fizetni. A szemledíj kiszabásáról szóló határozat ellen fellebbezésnek van helye.

(3) A díjak késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától e törvény 57. §-ának a) pontjában meghatározott mértékű késedelmi kamatot kell fizetni.

(4) A díjak meg nem fizetése esetén az e törvény 56. §-ában foglaltak szerint jár el a vámhivatal.

(5) A díjakra vonatkozó részletes szabályokat - ideértve azok mértékét is - e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

74. § (1) E törvény - a (2)-(5) bekezdés kivételével - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) E törvény 77. §-a és a 79. §-ának (1) és (2) bekezdése a kihirdetés napját követő 8. napon lép hatályba.

(3) E törvény 75. §-a (1) bekezdésének l) pontja és a 79. §-ának (3) bekezdése 2004. január 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 17. §-ának (1)-(8) bekezdése és a 78. §-a 2004. február 1-jén lép hatályba.

(5) E törvény 79. §-a (3) bekezdésének hatálybalépésével egyidejűleg - az ott megjelölt feladatok tekintetében - a budapesti 17. számú Vámhivatalt a vámszervezet központi szerve jogutódjának kell tekinteni.

Átmeneti rendelkezések

75. § (1) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés (a továbbiakban: Csatlakozási Szerződés) IV. Melléklete 5. Vámunió pontjának sérelme nélkül - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) a csatlakozás időpontja előtt kiadott kötelező felvilágosítások a csatlakozás időpontjában hatályukat vesztik. A csatlakozást követően a vámhatóság az EK végrehajtási rendelet 11. cikkében foglaltak alapján, a korábbi vizsgálatok eredményét figyelembe véve ad ki kötelező felvilágosításokat;

b) az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőző időszakra vonatkozóan végzett ellenőrzéseknél - ideértve az utólagos ellenőrzéseket is - a jelen törvénnyel hatályon kívül helyezett vámjogszabályok rendelkezései alkalmazandók a vámterhet, kamatot, késedelmi pótlékot, bírságot és az elévülést illetően. A keletkező bevételeket a Magyar Köztársaság javára kell érvényesíteni;

c) az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőzően kiadott kezességvállalási tevékenységi engedéllyel vállalt kötelezettségvállalás a csatlakozást megelőzően hatályos jogszabályban meghatározott elévülési időig érvényesíthető. Az így keletkezett vámtartozást a Magyar Köztársaság javára kell végrehajtani;

d) az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontja előtt használt halasztott vámfizetési engedélyek esetében, amennyiben a fizetés határideje a csatlakozás időpontját követően jár le, a keletkezett vámtartozást a Magyar Köztársaság javára - a csatlakozás előtt hatályos jogszabályok alapján - kell megfizetni;

e) a vámhatóság által az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontját megelőzően engedélyezett fizetési halasztást, illetve részletfizetést a csatlakozás időpontja előtt hatályos jogszabály alapján a Magyar Köztársaság javára kell teljesíteni;

f) ha a Csatlakozási Szerződés alapján az áru vám és vámintézkedések alól mentesül, a nem közösségi adókat és díjakat a külön jogszabályokban meghatározottak szerint kell megfizetni. A mentesítésről a vámhatóság az állami adóhatóságot haladéktalanul értesíti;

g) ha a nem közösségi adók és díjak vonatkozásában, a csatlakozás előtti időpontban keletkezik az áru után fizetési kötelezettség, akkor azt a csatlakozás időpontja előtt hatályban lévő jogszabályok szerint kell megfizetni;

h) ha a Csatlakozási Szerződés hatálya alá nem tartozó áruk a csatlakozás időpontjában vámeljárás alatt állnak és az eljárás lezárását követően velük kapcsolatban nem közösségi adó és díjfizetési kötelezettség keletkezik, azt a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell teljesíteni;

i) a vámhatóság számlavezető parancsnoksága az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontját követően hivatalból, haladéktalanul köteles az általa nyilvántartott ügyfelek részére a csatlakozás időpontját megelőzően kezelt folyószámlák állapotáról részletes tájékoztatást adni. A tájékoztatás kézhezvételét követően az ügyfél köteles a folyószámlán esetlegesen található függő tételek haladéktalan rendezésére;

j) az i) pontban meghatározott vámbevételek elszámolására és kezelésére az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontja előtt hatályos jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni a záró rendelkezésekben foglaltak figyelembevételével. A keletkező bevételeket a Magyar Köztársaság javára kell érvényesíteni;

k) az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontja előtt kiadott, a vámmentes vámkezelésekre vonatkozó általános engedélyek a csatlakozás időpontjában hatályukat vesztik;

l) 2004. január 1-je előtt a vámszabad területre bevitt és vámmentesen vámkezelt termelőeszközökre, felszerelési és berendezési tárgyakra az új eszközök behozatalával egyidejűleg az elidegenítési korlátozást törölni kell, ha azok elidegenítésére a korábban vámkezelt termelőeszköz, felszerelési és berendezési tárgy technológiai cseréje miatt kerül sor;

m) törli a vámhatóság - ide nem értve az l) pontban foglaltakat - az elidegenítési korlátozást az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt elidegenítési korlátozással vámkezelt árukra, ha azokra vonatkozólag a Csatlakozási Szerződés szerinti származást igazolják.

(2) A csatlakozás időpontjában azok az áruk, amelyek átmeneti megőrzésben vagy vámszabad területen találhatók, árutovábbítási, aktív feldolgozási, vámraktározási, vámfelügyelet melletti feldolgozás, ideiglenes behozatal vagy passzív feldolgozási eljárás, illetve kiviteli ellenőrzést követően szállítás alatt állnak, a szabad forgalomba bocsátásukkor mentesülnek a vámok és egyéb vámintézkedések alól, ha az áru közösségi helyzetét e törvény mellékletében felsorolt okmány valamelyikével igazolják. A vámok és egyéb vámintézkedések nélkül történő szabadforgalomba bocsátást EV és a közösségi státuszt igazoló okmányok benyújtásával kell kérni az áru felügyeletét ellátó vámhivataltól.

76. § A Csatlakozási Szerződés X. Mellékletének 9. pontjában foglaltak alapján a Magyar Köztársaság részére biztosított kedvezményes vámkontingens igénybevételéhez engedély szükséges. A kedvezmény igénybevételére jogosító engedélyt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala adja ki.

77. § (1) A Csatlakozási Szerződésben említett (aktív és passzív feldolgozási vámeljárás, vámfelügyelet melletti feldolgozás, továbbá az elfogadott exportőri, amennyiben a harmadik ország által az Unióval a csatlakozás időpontját megelőzően kötött megállapodás is tartalmaz ilyen rendelkezést, és az engedélyes a közösségi származási szabályokat alkalmazza) engedélyek kivételével a pénzügyminiszter és a vámhatóság által kiadott engedélyek a csatlakozás napján hatályukat vesztik. Az engedélyhez nyújtott vámbiztosítékkal az engedélyesnek harminc napon belül el kell számolnia. Az elszámolásra, a vámbiztosíték felszabadítására a vámbiztosíték nyújtásakor hatályban lévő szabályokat kell alkalmazni.

(2) Annak a kérelmezőnek, aki a csatlakozás napján hatályos rendelkezéseknek megfelelő engedély kérelmet 2004. március 1-jétől legkésőbb 2004. április 1. napjáig benyújtja a vámhatósághoz, a vámhatóság a csatlakozás napjától hatályos vámjogszabályok alapján - legkésőbb 2004. április 30-ig - adja ki az engedélyt.

78. § (1) Az az ügyfél, aki a csatlakozást követően is a vámhatóság ügyfele kíván maradni, 2004. február 1-jétől kérheti a VPID szám kiadását a vámhatóságtól.

(2) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 2. számú mellékletében jogosultként meghatározott személyek az ott biztosított kedvezményeiket 2004. május 1. napjáig vehetik igénybe.

Módosuló jogszabályok

79. § (1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a belföldi forgalom számára történő vámkezelés e törvény 123/C. §-a alapján történik, és a termelőeszközök különböző vámtarifaszámok alá osztályozhatók, a vámhatóság az árunyilatkozatot adó kérésére a vámkezelésre kerülő valamennyi vámárut annak a vámárunak a vámtarifaszáma alá osztályozza, amelyre a legmagasabb vámtétel vonatkozik."

(2) A Vámtv. 123/C. §-a a következők szerint módosul:

"123/C. § Vámmentesen vámkezelhetők belföldi forgalom számára a 90. § (5) bekezdése szerinti feldolgozási tevékenységet végző gazdálkodók számára a feldolgozási tevékenységhez szükséges, leltárba vett és igazoltan a termelési tevékenységbe bevont, külföldről behozott termelőeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak, az ezekhez tartozó pótalkatrészek, ide nem értve az építési anyagokat, épületgépészeti és épületfenntartási tárgyakat. Az e jogcímen történő vámmentes vámkezelés további feltétele, hogy - a külföldre történő szállítás esetét kivéve - a termelőeszköz, felszerelési és berendezési tárgy a csatlakozásig nem idegeníthető el. Vámmentesen vámkezelhető továbbá a belföldi forgalom számára az adókról, a járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2003. évi XCI. törvény 213. §-ában meghatározott vámáru."

(3) A Vámtv. 38. §-a (5) bekezdésének b) pontjában, 52. §-ának (1) bekezdésében, 55. §-ának (5) bekezdésében, 90. §-ának (3) bekezdésében, 116. §-ának (3) bekezdésében, 120. §-ának (2) bekezdésében, 132. §-ának (5) bekezdésében a "vámszervezet központi szerve" szöveg helyébe a "17. számú Vámhivatal" szöveg lép.

(4) Ahol jogszabály Vámtv.-t említ, az alatt értelemszerűen a közösségi vámjogot, illetve e törvényt vagy e törvény végrehajtási rendeletét kell érteni.

80. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következő k) ponttal:

(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult:)

"k) a Vám- és Pénzügyőrség törvényben meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a természetes személyek azonosításával összefüggésben.

81. § A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 18. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

[A 10. § (1) bekezdésében meghatározott adatok szolgáltatásának igénylésére jogosult]

"e) a Vám- és Pénzügyőrség a megbízható vámadós feltételeként előírt büntetlen előélet vizsgálata céljából."

Felhatalmazások

82. § (1) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza:

a) A 2003. évi CXXVI. törvény 82. § 1. bekezdésének a) pontját a 2005.évi LXXXII. törvény 48. § 3. bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2005. 11. 01.

b) a származásra, beleértve a magyar származás meghatározására vonatkozó részletes szabályokat,

c) az árunyilatkozat nem formanyomtatványon történő kitöltésének és benyújtásának feltételeit,

d) a Vámjegy mintáját,

e) az SZMGSZ fuvarlevéllel történő árutovábbítás szabályait,

f) a vámraktározásra vonatkozó részletes szabályokat,

g) a készpénz letét egyedi azonosításának, továbbá a kezességvállalás részletes szabályait,

h) a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó közvetlen közösségi bevételi számla nyilvántartás vezetésének részletes szabályait,

i) a hitelkamat felszámításának részletes szabályait,

j) a szemledíjra és egyéb díjakra vonatkozó részletes - ideértve annak mértékét is - szabályokat,

k) az egyszerűsített vámeljárásokra vonatkozó részletes szabályokat,

l) az adatfeldolgozási technika alkalmazásához szükséges feltételeket,

m) az integrált postaforgalomra vonatkozó részletes vámszabályokat,

n) a Vámtarifa Magyarázat részszabályait.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a vámkódex 97. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott nemzetközi szerződéseket megkösse.

(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az illetékes miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza:

a) az 1979. évi 12. tvr.-rel kihirdetett, az oktatási, tudományos és kulturális jellegű tárgyak behozataláról szóló, Lake Success-ben, 1950. november 22-én kelt megállapodás alapján vámmentes vámkezelésre jogosultak körét,

b) a szövettipizáló reagensek vámmentes vámkezelésére jogosult laboratóriumokat,

c) az alapfeladatoktól eltérő külön feladatokat és ellenőrzési kötelezettségeket,

d) a katonai csapat- és árumozgásra vonatkozó vámeljárás különös szabályait,

e) a nemzetközi posta- és gyorspostaforgalomra vonatkozó részletes vámeljárási szabályokat.

(4) Felhatalmazást kap a külügyminiszter és a pénzügyminiszter, hogy együttes rendeletben szabályozza a Vámtarifa Bizottság összetételét és ügyrendjét.

(5) Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy a külügyminiszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza az e törvény 76. §-ában meghatározott engedélyezés eljárási rendjét.

Hatályukat vesztő rendelkezések

83. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény, az azt módosító, a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 7. §-ának (3) bekezdése és a II. rész 103. §-a, az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi LXVI. törvény 6. §-a, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 221. §-a (2) bekezdésének k) pontja, a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény II. rész 83. §-a, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 119. §-a c) pontjának a "továbbá a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 211. §-ának (7) bekezdése" szövegrésze, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 1997. évi L. törvény, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CX. törvény 26. §-ának (2) bekezdése, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 105. §-a, a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény II. rész 80. §-a, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXII. törvény 28. §-ának (2) bekezdése, a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény II. rész 99. §-a és a 120. §-a (2) bekezdésének b) pontja, az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 18. §-a, a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 77. §-a, az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény X. fejezete, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény 8. §-a és a 103. §-ának a) pontja, a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 63. §-a és a 87. §-a (6) bekezdésének a) pontja, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 95. §-a, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló 2000. évi XXXII. törvény, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló 2000. évi CIII. törvény, az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 272-276. §-a, a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény 108. §-ának (8) bekezdése, a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény Második rész I. fejezete és a 158. §-a, továbbá a 4-5. számú melléklete, a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 18. §-a, az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény VI. fejezete és a 308. §-a, az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 33. §-a, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint azzal összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2003. évi LIII. törvény 22. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló 2003. évi XCVI. törvény, az e törvény 79. §-ának (1)-(3) bekezdése, a vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvény, valamint a vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvény módosításáról szóló 2001. évi VIII. törvény.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2003. évi CXXVI. törvényhez

Közösségi helyzet igazolására szolgáló okmányok

- "T2L" vagy "T2LF" okmány vagy egy ennek megfelelő kereskedelmi okmány;

- "T2L" vagy "T2LF" jelzéssel ellátott TIR vagy ATA carnet;

- motoros közúti járművek rendszámtáblái vagy adatai, melyeket egy tagállamban vettek nyilvántartásba;

- valamely tagállam vasúti társaságának tulajdonában lévő tehervagonok azonosító száma és tulajdonosi megjelölése;

- olyan csomagolóanyag, amely valamely tagállamban letelepedett személyhez tartozóként azonosítható;

- útipoggyász, amennyiben az áruk közösségi helyzetét bejelentik, és nem fér kétség a nyilatkozat hitelességéhez;

- jövedéki termékek Termékkísérő Okmánya (TKO);

- tengeri halászati termékekre és más tengeri halászatból nyert termékekre vonatkozó "T2M" nyomtatvány;

- az EK végrehajtási rendelet 462.a cikkében és a 42.b Mellékletében meghatározott címke;

- I. ellenőrzési típusú vámszabad területen vagy vámszabad raktárban lévő közösségi áruk nyomtatványa;

- "T5" ellenőrző példány.

A "közösségi áru" fogalma az olyan árukra is vonatkozik, amelyeket:

- a vámkódex 23. cikkében meghatározott feltételek szerint teljesen az új tagállam területén nyertek ki és nem tartalmaznak más országokból vagy területről importált árukat, vagy

- a szóban forgó új tagállamtól eltérő országokból vagy területekről importáltak és szabad forgalomba bocsátottak abban a tagállamban. 

Vámkódex