Mi alapján számoljuk ki a vállalkozói járulékot?

Sokaknak nem egyértelmű, hogy a társas vállalkozások tagjait és az egyéni vállalkozókat egyaránt terhelő vállalkozói járuléknak mi az alapja, másként kell-e azt számolni az evásoknál, elszámolható-e költségként. Mit mondanak a jogszabályok és hogyan alakul a gyakorlat?

Nem csoda, hiszen a minimum-járulék bevezetése óta akad néhány bizonytalanság. Ráadásul tavaly ősszel, már a szeptembertől hatályba lépett szigorítások után megjelent egy APEH-tájékoztatás, amely szerint az evás egyéni vállalkozók vállalkozói járulékalapja továbbra is a minimálbér és nem a minimum-járulékalap.

Járulékalap

A vállalkozói járulékot a foglalkoztatási törvény alapján kell fizetniük az egyéni és társas vállalkozóknak, cserébe majd vállalkozói járadékot remélhetnek, ha megszűnik a vállalkozás vagy a tagsági viszonyuk. A vállalkozói járulékra vonatkozó szabályok nem változtak 2006. szeptember 1-től. Az egyéni és a társas vállalkozókat az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmük, azaz főszabályként a minimum-járulékalap után terheli a 4 százalékos járulékfizetési kötelezettség. Ha azonban a tényleges jövedelem a 131 ezer forintnál kevesebb, úgy az APEH-nak történt bejelentést követően, a vállalkozói járulékot is a bejelentés szerinti összeg alapján kell megfizetni, úgy, hogy a járulékalap éves szinten elérje a minimálbér adott évre számított összegét.

Az egyéni és társas vállalkozó utáni vállalkozói járulékot éves szinten a minimálbér után akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozónak nem fizettek jövedelmet és a megfizetett járulék nem éri el a minimálbér alapulvételével számított járulék adott évre eső összegét.

Ha az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított, a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie. Mentesül a vállalkozói járulék megfizetése alól az az egyéni vagy társas vállalkozó, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. Náluk ugyanis a munkabért munkaadói és munkavállalói járulékkötelezettség is terheli. A nyugdíjasoknak szintén nem kell vállalkozói járulékot fizetniük, mivel ők a vállalkozó járulék alapján járó munkanélküli-ellátásra nem lehetnek jogosultak.

A fentiek következnek a társadalombiztosítási jogszabályokból és a vállalkozói járulékot szabályozó foglalkoztatási törvényből is. Ezek a jogszabályok és az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény sem fogalmaz meg kivételt az evásokra vonatkozóan. Így a jogszabályok megfogalmazásából nem vezethető le az APEH ősszel képviselt álláspontja. Ez a tájékoztató már nem is található meg az adóhatóság honlapján.

Mi következik ebből? Értelmezésem szerint a jogszabályokból az vezethető le, hogy legyen szó akár egyéni akár társas vállalkozóról, és adózzon akár az eva-szabályai szerint:

• ha nem tesz bejelentést arról, hogy a minimum-járulékalapnál kevesebb jövedelme van, a vállalkozói járulékot is a minimum-járulékalap, azaz havi 131.000 forint alapulvételével kell fizetnie.
• ha bejelenti a tényleges jövedelmét, akkor a bejelentett jövedelem lesz az alapja a vállalkozói járuléknak is,
• ha nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásából – és ezért nem is ad be havi bevallást -, akkor a vállalkozói járulék alapja a minimálbér.

Ez egyféle értelmezés. Sokan sokféleképpen csinálják, az egységes gyakorlat kialakítása érdekében jónéhány vállalkozás örömmel venné, ha az APEH is részletes tájékoztatót tenne közzé arról, hogyan számolják az evás vállalkozások a vállalkozói járulék alapját.

Jogszabályok:

• 1991. évi IV. törvény 46/B §-a
• 1997. évi LXXX. tv. 27., 28., 29., 29/A §

Költségelszámolás

Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozóknál az szja-törvény (3. számú melléklet V. pont) nem zárja ki a költségként elszámolható tételek közül a vállalkozói járulékot, azt el lehet számolni az egyéb költségek között. Más a helyzet a társas vállalkozásoknál, hiszen a vállalkozói járulék nem a vállalkozás költsége, hanem a magánszemély tagé (tőle kell levonni), azaz a társas vállalkozás költségként nem számolhatja el.

A téma aktualitását jelzi, hogy időközben felkerült az APEH honlapjára az a tájékoztató, ami a vállalkozói járulék alapjának meghatározásáról szól, és a szerkesztőség fenti álláspontjával megegyező.