A számvitel (könyvvitel) gyűjti, rögzíti, rendszerezi és bemutatja egy gazdasági egység (vállalat, szövetkezet, egyesület, közintézmény stb.) vagyonára és eredményességére vonatkozó adatokat. Az adatgyűjtés célja: az érdekelt döntéshozók (vezetők, tulajdonosok, hitelezők, befektetők) és ellenőrző szervek (pl. adóhivatal) számára megfelelő információ biztosítása.
A számviteli tevékenységet rendszerint jogszabály írja elő a gazdaság szereplői számára (Magyarországon a 2000. évi C. törvény a számvitelről). A jogszabály rendszerint tartalmazza
- a számviteli alapelveket,
- a legfontosabb számviteli kategóriák meghatározását,
- az adatrögzítési, beszámolási és adatmegőrzési kötelezettség szabályait.
Számviteli alapelvek
- A vállalkozás folytatásának elve = a könyvvezetés és a beszámolókészítés folyamán azt kell feltételezni, hogy belátható időn belül nem várható a vállalkozás megszüntetése vagy a tevékenység jelentős csökkenése
- teljesség elve = minden olyan eseményt rögzíteni kell, amely a vállalkozás vagyonára vagy eredményére nézve változást jelent
- valódiság elve = a számvitelben rögzített adatok legyenek megtalálhatók a valóságban, bizonyíthatók és (szakképzett) kívülálló által ellenőrizhetők
- világosság elve = a könyvvezetés és beszámoló formája legyen áttekinthető, érthető és rendezett
- következetesség elve = a könyvvezetési módszer és forma biztosítsa az állandóságot és összehasonlíthatóságot
- folytonosság elve = az egymást követő üzleti évek adatainak következniük kell egymásból
- összemérés elve = egy adott időszak bevételeit és ráfordításait azonos időszakban kell elszámolni, függetlenül a pénzügyi teljesítés (vagyis kifizetés) időpontjától
- óvatosság elve = a beszámoló készítésekor a bizonytalan bevételeket nem szabad, a bizonytalan ráfordításokat (egyes feltételek fennállásától függően) kötelező vagy lehetséges elszámolni
- bruttó elszámolás elve = (néhány speciális esetet kivéve) a bevételeket és a ráfordításokat, illetve a követeléseket és kötelezettségeket nem szabad egymással szemben elszámolni (nettósítani, vagyis csak a különbözetüket jelezni)
- egyedi értékelés elve = (néhány speciális esetet kivéve) az eszközök és kötelezettségek értékét egyenként kell megállapítani
- időbeli elhatárolás elve = a több évet értintő gazdasági események hatását a könyvvitelben szét kell bontani a megfelelő időszakokra
- tartalom elsődlegessége a formával szemben = a könyvelés során nem a gazdasági esemény címkéje (megnevezése) a döntő, hanem a lényege
- lényegesség elve = az olyan információt kell lényegesnek tekinteni, amely befolyásolja az adatokat felhasználó személy döntését
- költség-haszon összevetésének elve = arányosság az információ hasznossága és előállításának költsége között
Számviteli fogalmak
- kettős könyvelés
- éves beszámoló
- mérleg
- eszközök
- befektetett eszközök
- forgóeszközök
- aktív időbeli elhatárolások
- források
- saját tőke
- céltartalékok
- kötelezettségek
- passzív időbeli elhatárolások
- eredménykimutatás
- árbevétel
- aktivált saját teljesítmény
- egyéb bevételek
- költségek
- ráfordítások
- kiegészítő melléklet