1. Általános szabályok [1]

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény [2] (a továbbiakban: Itv.) alapján az államigazgatási és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy – az Itv.-ben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított – igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért pedig felügyeleti illetéket kell fizetni.

1.1. Mely személyekre terjed ki az illetékfizetési kötelezettség? [3]

Az Itv.-nek az eljárási illetékekre vonatkozó rendelkezéseit természetes és jogi személyekre egyaránt alkalmazni kell, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

1.2. Mikor keletkezik az illetékfizetési kötelezettség? [4]

Az eljárási illetékkötelezettség az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik.

1.3. Illetékmentesség [5]

Abban az esetben, ha az adott eljárás a fenti szabályok alapján eljárási illeték hatálya alá esik, még nem jár feltétlenül illetékfizetési kötelezettséggel, tekintettel az illetékmentességre.

Az illetékmentességnek két fajtája van:

• tárgyi illetékmentesség: az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell illetéket fizetni;

• személyes illetékmentesség: az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni.

Teljes személyes illetékmentességben részesül: 

1. a Magyar Állam,

2. a helyi önkormányzatok és azok társulásai,

3. a költségvetési szerv, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,

4. a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság,

5. az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény,

6. az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,

7. a vízgazdálkodási társulat,

8. az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,

9. a Magyar Nemzeti Bank,

10. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság,

11. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve az említett fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,

12. a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács.

Az 3-7. pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Az illetékmentességnek az előző bekezdésben meghatározott feltétele meglétéről a szervezet (alapítvány) vagyonszerzése esetén annak illetékkiszabás végett bejelentésekor írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet (alapítvány) - a vagyonszerzést megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában - társasági adó fizetésére, illetve eredménye után költségvetési befizetésre nem volt kötelezett.

Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. [6]

Az eljárási illetékre, illetve az igazgatási, bírósági szolgáltatási díjra vonatkozó mentességgel, kedvezménnyel kapcsolatos konkrét szabályokat lásd a 2.6., 3.7., valamint a 4. pontokban.

2. Az államigazgatási eljárási illetékek különös szabályai

2.1. Az államigazgatási eljárási illetékek tárgya [7]

Az államigazgatási eljárási cselekményért az Itv.-ben megállapított illetéket kell fizetni.

Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha

• az ügyfél a kérelmet a hatáskörrel nem rendelkező szervhez nyújtja be,

• a szerv a kérelmet elutasítja vagy annak részben ad helyt

• a kérelmező az elsőfokú határozat meghozatala előtt a kérelmet visszavonja.

Ha ugyanabban az ügyben kérelemre új eljárás indul, az illetéket ismét meg kell fizetni.

Nem tárgya az államigazgatási eljárási illetéknek az olyan eljárás, amelyért a 4. pontban meghatározott igazgatási vagy bírósági szolgáltatási díjat kell fizetni.

2.2. Az államigazgatási eljárási illetékek mértéke[8]

Az első fokú államigazgatási eljárásért – ha a 6. pontban foglaltak nem tartalmaznak eltérő szabályozást [9] – 2200 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).

Az általános tételű eljárási illetéktől eltérően az alábbi eljárásokban az illetékek mértéke a következő módon alakul:

• az első fokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke – ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint;

• az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke 15 000 forint;

• végzés elleni fellebbezésért – az Itv. eltérő szabályának hiányában – 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak az eljárást lezáró határozat elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés fellebbezését is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni;

• a végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint;

• az újrafelvételi eljárásért és a Ket. szerinti, első fokon jogerőssé vált határozat elleni méltányossági eljárásért általános tételű, azaz 2200 forint összegű eljárási illetéket, a másodfokon jogerőssé vált határozat elleni méltányossági eljárásért a fenti, az első fokú államigazgatási határozat elleni fellebbezésre meghatározott illetéket [10] kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban már megfizetett illetékre.

2.3. Az államigazgatási eljárási illetékek alapja [11]

Az értékhez igazodó államigazgatási eljárási illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindítása időpontjában fennálló értéke.

Az eljárás tárgyának, illetőleg az eljárás tárgya értékének megváltozása esetén, ha az eljárásért fizetett illetéknél több jár, a különbözetet meg kell fizetni.

Nincs helye az illeték leszállításának vagy visszatérítésének, ha az illeték fizetésére kötelezett az eljárás tárgyát, illetőleg az eljárás tárgyának értékét úgy változtatja meg, hogy ennek folytán az érték csökken.

2.4. Az államigazgatási eljárási illetékek fizetésére kötelezettek [12]

Az államigazgatási eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.

Ha több ügyfél ügyében indul egy államigazgatási eljárás, az ennek megindítását kérő ügyfelek egyetemlegesen felelősek az illeték megfizetéséért. Megszűnik az egyetemlegesség, ha az államigazgatási szerv mindegyik ügyfélre nézve külön határozatot hoz.

Az első fokú államigazgatási eljárásban az egy beadványban előterjesztett több kérelem esetében az illetéket csak egyszer, mégpedig annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, mely után a legmagasabb illeték jár. Ettől eltérően, ha egy beadványban terjesztenek elő olyan kérelmeket, amelyek elbírálása más-más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a kérelmek ugyanazon szerv különböző hatásköreit érintik, az eljárási illetéket úgy kell megfizetni, mintha külön-külön kérelmet terjesztettek volna elő.

Ha az eljárásban több ügyfél vesz részt és az eljárás jellege kizárja azt, hogy az egyes ügyfelekkel szemben különböző határozat keletkezzen, csak annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi abban az esetben járna, ha az eljárás csak egy ügyfél ügyében folyna. Ellenkező esetben annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna.

Ha a kérelem több határozat ellen irányul, az illetéket úgy kell fizetni, mintha minden határozat ellen külön-külön kezdeményezték volna az eljárást.

A hiánypótlás végett visszaadott beadvány újbóli benyújtása esetén az illetéket még egyszer nem kell megfizetni.

Ha a szakhatóságot az eljáró hatóság keresi meg, a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket – az alapeljárás illetékével (igazgatási szolgáltatási díjával) egyidejűleg – annak kell megfizetnie, akinek érdekében az eljárás indul.

2.5. A jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítése [13]

A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.

A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell elrendelni és azt - a visszatérítés foganatosítása végett - az ügyfél lakóhelye, illetőleg a bíróság székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak kell megküldeni.

2.6. Illetékmentesség az államigazgatási eljárási illetékek esetében [14]

Nem kötelezhető illeték fizetésére az, akit az államigazgatási hatóság külön jogszabály alapján költségmentességben részesített.

Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében tárgyuknál fogva illetékmentesek az alábbi eljárások:

1. a választással, valamint a népszavazással kapcsolatos törvényekből folyó jogok érvényesítésével, kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos eljárás;

2. az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása;

3. a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására irányuló eljárás;

4. a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek anyakönyvi adatainak első ízben történő kijavításával kapcsolatos eljárás, kivéve
   a)   a magyar állampolgár, illetőleg Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez szükséges irat;
   b)   a nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges irat, továbbá
   c)   az anyakönyvi kivonat kiállítása;

5. az anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes, ha
   a) a születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezését követően az érdekelt részére első ízben;
   b) az intézeti vagy állami nevelt gyermek anyakönyvezéséhez;
   c) az 1953. január 1-je előtti bejegyzésről a névmutató szerint illetékmentes kivonatot még nem adtak ki, és
   ca) a születési anyakönyvből a bejegyzett személy, örökbefogadás esetén az örökbefogadó részére,
   cb) a házassági anyakönyvből a házastárs részére,
   cc) a halotti anyakönyvből a házastárs vagy a meghalt személy egyenesági rokona részére,
   d) a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban 1957. június 20-án kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 53. tvr. alapján folyó eljárás céljára,
   e) a szülők házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek születésének anyakönyvezéséhez,
   f) az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a haláleset anyakönyvezéséhez,
   g) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapján kijavított anyakönyvi adatokról az érdekelt részére első ízben
   történik a kiállítása;

6. a gyámhatóság előtt kezdeményezett minden eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;

7. az állami gondoskodás körén kívüli nevelőotthoni térítési díj megállapításához szükséges bizonyítvány;

8. a holtnak nyilvánításra, illetőleg halál tényének megállapítására irányuló bírósági eljárás céljára szükséges irat;

9. a házasságon kívül született gyermek családi jogállásának bírósági rendezéséhez szükséges irat;

10. a bölcsődei, óvodai elhelyezéssel kapcsolatos eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;

11. a tankötelezettséggel, valamint a középfokú és felsőoktatási intézménybe való felvétellel, a tanulmányokat folytatónak a tanulmányokkal, a tandíjjal, vizsgadíjjal és a tanulóotthoni, kollégiumi, diákotthoni, napközi otthoni elhelyezésükkel kapcsolatos eljárás, továbbá az iskolai és tanfolyami bizonyítvány, kivéve a bizonyítvány másolatát, másodlatát;

12. az ösztöndíj adományozásával, a külföldön folytatott iskolai tanulmányok beszámításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél, illetőleg tudományos fokozat honosításával, továbbá a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, valamint oklevél elismerésével kapcsolatos eljárás;

13. a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiadásával, cseréjével, pótlásával, visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárás, továbbá az igazolvány-nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás;

14. munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony létesítéséhez, igazolásához szükséges irat;

15. foglalkoztatáspolitika körébe tartozó juttatások (munkanélküli segély, járadék, átképzési támogatás stb.) igénybevételével, nyugdíjazással kapcsolatos eljárások és az eljáráshoz szükséges iratok;

16. a kitüntetés adományozásával, viselésének engedélyezésével kapcsolatos eljárás;

17. az állampolgárok számára kötelezően elrendelt általános és egyéni betegség megelőzést szolgáló, továbbá hatósági eljárásokhoz kapcsolódó orvosi vizsgálatokról kiállított igazolások, orvosi bizonyítványok;

18. a szociálpolitikai feladatot ellátó szervnél vagy ilyen intézetnél, intézménynél szociális ügyben kezdeményezett minden eljárás;

19. az áldozatsegítő támogatások engedélyezésére irányuló eljárás;

20. széles körben fenyegető veszély elhárítása céljából a tulajdonos vagy kezelő, használó helyett viselt költség megtérítésére irányuló eljárás;

21. az ellenőrzés, hitelesítés vagy hozzájárulás céljából - jogszabály rendelkezése alapján - iratra vezetett hivatalos záradék;

22. a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás, valamint a költségmentesség feltételei fennállásának igazolásához kiállított irat;

23. az adó és járulék ügyben az adóhatóságnál, vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás - ideértve más hatóság adó, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is -, kivéve a méltányossági eljárást, a fizetési könnyítésre (halasztás, részletfizetés) irányuló eljárást, továbbá az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást;

24. a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezett eljárás, valamint a kárpótlási eljárás, a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás és az ilyen eljárásokhoz szükséges irat, továbbá a kisajátítási eljárás;

25. a járványügyi intézkedésként kezdeményezett állategészségügyi eljárás;

26. államigazgatási szervnél nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése;

27. a külkereskedelmi áruforgalomban áru kivitelének, átvitelének engedélyezésére irányuló eljárás;

28. a jogi segítségnyújtás engedélyezésére irányuló eljárás;

29. a rendőrhatósági kényszerintézkedés alá helyezési eljárásban az eljárás alá vont személy által előterjesztett panasz és fellebbezés;

30. az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás;

31. az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatban indított eljárás.

3. A bírósági eljárási illetékek különös szabályai

3.1. A bírósági eljárási illetékek tárgya [15]

A bírósági eljárásért az Itv-ben megállapított illetéket kell fizetni.

Nem tárgya a bírósági eljárási illetéknek az olyan bírósági eljárási cselekmény (szolgáltatás), amelyért bírósági szolgáltatási díjat kell fizetni.

3.2. A bírósági eljárási illetékek fizetésére kötelezettek [16]

Az illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Ebben az esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez.

Több kötelezett esetén - ha az érvényesített jog nem osztható meg, vagy az érdekeltség aránya egyébként nem állapítható meg - a kötelezettek egyetemlegesen, egyébként az érdekeltség arányában kötelesek az illetéket megfizetni.

Ha az eljárást nem a jogosult, hanem ennek nevében és érdekében az arra feljogosított indítja, a kötelezettség azt terheli, akinek érdekében az eljárás indul.

3.3. A polgári eljárási illeték [17]

3.3.1. A polgári eljárás illetékének alapja [18]

A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.

Bizonyos esetekben ettől eltérően alakul az illetékalap:

• így a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 24. §-a (2) bekezdésében felsorolt perekben az illeték számításának alapja az ott meghatározott pertárgy értéke, valamint

• abban az esetben, ha az eljárás tárgyának értéke a fenti általános szabály szerint nem állapítható meg, feltéve, hogy törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja:

a) a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 250 000 forint, a nemperes eljárásban        125 000 forint;

b) a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság előtt:

• első fokon indult peres eljárásban 350 000 forint, nemperes eljárásban pedig 175 000 forint,

• fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 200 000 forint, nemperes eljárásban pedig 120 000 forint,

c) az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 400 000 forint, nemperes eljárásban 300 000 forint;

d) a Legfelsőbb Bíróság előtt:

• fellebbezési eljárásban 500 000 forint,

• felülvizsgálati eljárásban 600 000 forint.

Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor - a járulékok figyelmen kívül hagyásával - az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni.

Vagylagos kérelmek esetében az illetéket csak egyszer, annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár.

A választottbírósági ítélet vagy egyezség érvénytelenítése iránti eljárásban az illetéket a választottbírósági határozatban megállapított perérték alapján, ennek hiányában a fent részletezett alapok szerint kell meghatározni.

Ha a bíróság az eljárás tárgyának értékét a fél által megjelöltnél magasabb összegben állapítja meg, az illeték alapjának ezt kell tekinteni.

Az eljárás tárgya értékének a felek által történő leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegben történt megállapítása esetén az illetékalap mérséklésének nincs helye. Ha az eljárás tárgyának értéke a fél nyilatkozata alapján emelkedik, a változtatást tartalmazó iraton le kell róni, illetve fel kell jegyezni azt az illetékkülönbözetet, amely az eljárás megindításakor fizetett, illetve figyelembe vett és a magasabb érték alapulvételével kiszámítható illeték között mutatkozik.

3.3.2. Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke [19]

A 3.3.1. pontban meghatározott illetékalap után – az Itv. eltérő rendelkezése hiányában – az illeték mértéke:

a) peres eljárásban 6%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 900 000 forint;

b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 450 000 forint;

c) egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint.
Ha az eljárás az első tárgyaláson érdemben nem fejeződik be, az illetéket az a) pont szerinti mértékre kell kiegészíteni;

d) fizetési meghagyásos eljárásban 3%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 450 000 forint. Ha az eljárás perré alakul, az illetéket az a) pont szerinti mértékre kell kiegészíteni;

e) a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 150 000 forint,
ha a végrehajtás foganatosítása a fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8000 forint, legfeljebb 450 000 forint.
A végrehajtási eljárás megindítása iránti beadvány: a végrehajtás elrendelése iránti kérelemnek, illetve a végrehajtási záradékkal ellátható okiratnak a bíróságnál történő benyújtása.
Ide kell érteni a pénzkövetelés biztosítására, illetve meghatározott dolog zárlatára irányuló kérelem benyújtását is;

f ) a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint;

g) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint;

h) egyéb nemperes eljárásokban – a közigazgatási nemperes eljárás kivételével – az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 3000 forint, legfeljebb 150 000 forint.

A birtokháborítás megszüntetése iránti perben a közigazgatási szerv eljárásáért fizetett illetéket a bírósági eljárás illetékébe be kell számítani.

3.3.3. Tételes illetékek [20]

Olyan bírósági eljárásoknál, amelyek tárgyának értékét általában nem lehet vagy nem célszerű megállapítani, a fizetendő illeték mértéke nem az eljárás tárgyának értékéhez igazodik – azaz nem az illetékalap után kiszámítandó százalékos mérték szerinti illetéket –, hanem az Itv.-ben meghatározott, tételes (fix) összegű illetéket kell fizetni. Ezek az alábbi esetek:

1. Házassági bontóper

A házassági bontóper illetéke 12 000 forint.

A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény, valamint az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös vagyon megosztása iránti igény esetében ezek pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni.

2. Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke - ha törvény másként nem rendelkezik és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos - 16 500 forint. 

3. Kisajátítási kártalanítási határozat felülvizsgálata

A kisajátítási kártalanítási határozat jogalap tekintetében történő felülvizsgálata esetén az illeték mértéke 10 000 forint.

4. Munkaügyi perek

A Pp. 349. §-ában meghatározott munkaügyi perek illetéke - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg - 7000 forint.

5. Általános meghatalmazás

Bármely bíróság előtt az általános meghatalmazás illetéke 18 000 forint.

6. A csőd- és felszámolási eljárás

A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. §-ának a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 50 000 forint, csődeljárásának illetéke 30 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 25 000 forint, a csődeljárás illetéke 20 000 forint.

A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 6/B. §-ában meghatározott közzétételi eljárás, valamint a 6/C. §-ában meghatározott bejegyzési eljárás illetéke 50 000 forint.

7. A cégbírósági eljárás

A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke az egyes cégformák esetén:

a) nyilvánosan működő részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság esetében 600 000 forint,

b) zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetében 100 000 forint,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó egyéb jogi személy esetén 100 000 forint,

d) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 50 000 forint,

e) egyéni cég esetén 30 000 forint,

f) külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 50 000 forint,

g) külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 50 000 forint.

Ha a cégbejegyzésre irányuló kérelemben fióktelep bejegyzését is kérik, a fent meghatározott illetéken kívül további illetéket nem kell fizetni.

Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem, valamint az a következő bekezdésekben nem említett egyéb cégbírósági eljárás illetéke 15 000 Ft. Amennyiben az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy a kérelmező az egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az illeték általános szabályok szerinti összegre történő kiegészítésére.

Az átalakulás, minősített többséget biztosító befolyás létrejötte, valamint az elismert vállalatcsoportként való működés, illetve a nyilvánosan működő részvénytársaság cégadataira vonatkozó változás bejegyzése iránti kérelem illetéke 50 000 Ft. Ez az illeték magában foglalja az átalakulással, minősített többségi befolyás létrejöttével, valamint az elismert vállalatcsoportként való működés bejegyzésével egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.

A cég vagyonában bekövetkezett változás bejelentése iránti eljárásért az egyes cégformák cégbejegyzésére irányuló eljárás illetéke 40%-át kell megfizetni. Ez az illeték magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.

A cégkivonat elkészítésének illetéke 5000 forint, a cégbizonyítvány kiállításának illetéke 3000 forint, a cégmásolat elkészítéséért pedig 7000 forint illetéket kell fizetni.

A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratok elektronikus úton történő megküldéséért, illetve papír alapú másolatáért cégiratonként 2000 forint illetéket kell fizetni.

8. Közigazgatási nemperes eljárás

A közigazgatási nemperes eljárások illetékének mértéke 7 500 forint.

3.4. A jogorvoslat illetéke a polgári eljárásban [21]

A jogorvoslati eljárás illetéke a vitássá vált igény (jog) értékéhez igazodik, pénzben kifejezhető érték hiányában pedig tételes (fix) összegű. Így a polgári eljárásokban a különböző jogorvoslati eljárások után fizetendő illetékek mértéke a következő módon alakulnak:

1. A fellebbezés illetéke

A 3.3.1. pontban említett illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 6%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 900 000 forint.

Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 8000 forint. Az ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés esetén - kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezést – a fenti 6%-os általános szabály az irányadó.

A beavatkozó fellebbezésének illetékére a fél által benyújtott fellebbezés illetékére vonatkozó szabályok az irányadóak.

A csatlakozó fellebbezés illetéke fenti 6%-os általános szabály szerint járó illeték fele, de legalább 5000 forint.

A 3.3.1. pont szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni fellebbezés, valamint végzés elleni kifogás esetében az illeték mértéke 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 175 000 forint.

A közjegyzőnek a hagyatéki és egyéb közjegyzői eljárásban hozott határozata elleni fellebbezés illetéke 7000 forint.

A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 7000 forint.

Ha a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul vagy a teljesítési határidő megváltoztatására, illetve az engedélyezett részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mellőzésére vonatkozik, az illeték 5000 forint.

2. A perújítás illetéke

A perújítási eljárásban az Itv. szerinti illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban teljesített illetékfizetésre.

3. A felülvizsgálati eljárás illetéke

A 3.3.1. pont szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni felülvizsgálat esetén 6%, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 2 500 000 forint.

A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az előző bekezdés szerint számított illeték fele, de legalább 7000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint.

A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az első bekezdésben meghatározott illeték fele, de legalább 7000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint.

A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálat illetéke 8000 forint.

3.4.1. Jogorvoslati eljárásokban érvényesülő kedvezmények [22]

Ha a fellebbezés során és a felülvizsgálati eljárásban a bírósági határozatot a jogorvoslati eljárásban előadott kérelem, illetve ellenkérelem kereteire tekintet nélkül helyezi a bíróság hatályon kívül, a megismételt eljárásban a fél az illeték ismételt megfizetése alól mentesül; keresetváltoztatás (felemelés) esetén pedig csak az ennek következtében keletkezett illetékkülönbözetet kell megfizetnie.

A perújítási eljárás során az előző bekezdésben foglaltak alkalmazásával kell a megfizetett illetéket visszatéríteni vagy a feljegyzett illeték viseléséről határozni, ha a fél a perújítással támadott ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt, a törvény ellenére lett pervesztes, vagy a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak.

3.5. A büntetőeljárás illetéke [23]

A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 5000 forint, a fellebbezés illetéke 6000 forint, a perújítási kérelem és a felülvizsgálati indítvány illetéke 7000 forint.

Ha magánvádas eljárásban több feljelentő egy beadványban tesz feljelentést, továbbá, ha több feljelentő különálló ügyeit egyesítik, mindegyik feljelentő köteles az illetéket megfizetni.

Ha ugyanannak a feljelentőnek több ügyét egyesítik, az egyesítést követően csak egyszer kell az illetéket megfizetni.

Viszonvád esetén az illetéket mindkét vádra vonatkozóan külön kell megfizetni.

Nem tekinthető kizárólag magánvád alapján folytatottnak az eljárás, ha az ugyanannak a sértettnek a sérelmére elkövetett és egymással összefüggő olyan bűncselekmények miatt indult, amelyek miatt részben közvádnak, részben magánvádnak van helye.

Nem kell illetéket fizetni az eljárásnak abban a szakaszában, amelyben a vádat az ügyész képviseli.

3.5.1. A büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény, valamint a büntetőeljárással összefüggésben az állammal szembeni kártalanítási igény érvényesítésének illetéke [24]

Ha a büntetőeljárás során polgári jogi igényt érvényesítenek, csupán az igény bejelentésére és a fellebbezésre kell ezen a címen illetéket fizetni. Ezt az illetéket - a polgári peres eljárásra vonatkozó illetékszabályok szerint - a büntető eljárás illetékén felül kell megfizetni.

A büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránti eljárás illetékére a polgári peres eljárás illetékére vonatkozó szabályok az irányadók.

3.5.2. A büntetőeljárással kapcsolatos egyes kérelmek illetéke [25]

• ha a kérelmet nem nyomban a tárgyalás befejeztével szóban, vagy nem a szabadságvesztés-büntetés végrehajtása alatt terjesztették elő, 2000 forint illetéket kell fizetni:

a) a szabadságvesztés, a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére irányuló halasztás, illetve a közérdekű munka félbeszakítása iránti kérelem,

b) a pénzbüntetés, a pénzmellékbüntetés, az államot illető bűnügyi költség vagy rendbírság megfizetésére irányuló halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelem

esetében;

• a kegyelmi, valamint a bírósági mentesítés iránti kérelem illetéke 5000 forint;

• vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránt az igazságügyért felelős miniszterhez előterjesztett kérelem illetéke az elengedni kért tartozás 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 20 000 forint;

• ha az e pontban és a 3.5.pontban említett illetéket a kérelmező, illetve a magánvádló felhívás ellenére nem fizeti meg, a bíróság leletet készít.

3.6. Választottbírósági eljárásban az illeték mértéke [26]

Választottbírósági eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 250 000 forint. Ha az eljárás értéke nem állapítható meg, az illeték 10 000 forint.

3.7. Illetékkedvezmények a bírósági eljárásban [27]

3.7.1. Illetékmentesség

Személyes illetékmentesség (ezek a személyek nem kötelezhető illeték fizetésére), illetve tárgyi illetékmentesség (eljárás tárgyánál fogva nem kell fizetni illetéket) esete áll fenn az alábbiakban:

• az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet, vagy az Itv. szerint illetékmentességet élvez, azonban a személyes illetékmentesség a fél jogutódjára nem terjed ki;

• beavatkozóra szintén a személyes illetékmentesség terjed ki;

• az eseti gondnok és az ügygondnok részére a bíróság által készített jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat pedig tárgyi illetékmentes.

1. Illetékmentes a polgári ügyekben:

Egyes polgári eljárás lefolytatását, illetve kérelem benyújtását az Itv. nem terheli illetékfizetési kötelezettséggel, így a következőkben tételesen felsorolt polgári ügyek illetékmentesek:

a) az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása - nélkül, hivatalból elutasítja, vagy a pert megszünteti;

b)  a költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás;

c) a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset;

d) a holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás, ha az eltűnés vagy a halál háborús esemény vagy természeti katasztrófa folytán következett be;

e) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a közhasznú társaság, a köztestület, az európai területi együttműködési csoportosulás, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrehozott MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás, valamint az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás;

f) a megszűnt cég törlése iránti kérelem;

g) a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránti kérelem;

h) a választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás;

i) a jogtanácsosi névjegyzékbe vételt követően a változások bejelentésével kapcsolatos eljárás;

j) az áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés;

k) a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálata iránti per;

l) a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása;

m) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása, továbbá a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendelet, a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK rendelet és a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK rendelet alapján hozott bírósági határozat (bírósági egyezség), kiállított közokirat végrehajtását kezdeményező eljárás;

n) az eredményes alkotmányjogi panasz alapján induló eljárás;

o) a személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított per;

p) a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata;

r) az áldozatsegítés tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata.

2. Illetékmentes a büntető ügyekben:

Az Itv. nem csak polgári ügyekben, hanem bizonyos esetekben büntető ügyekben is biztosít illetékmentességet. Ezek pedig az alábbiak:

a) a kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a terhelt és a védő fellebbezése, perújítási kérelme és felülvizsgálat iránti indítványa;

b) a kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban, ha az eljárást a személyes meghallgatás megkezdése előtt a bíróság megszünteti, illetve ha az eljárás megszüntetésére kegyelem folytán kerül sor;

c) a kegyelmi, valamint a bírósági mentesítés iránti kérelem, ha azt az elítélt vagy a védő nyújtotta be;

d) a személyes költségmentesség engedélyezése iránti eljárás;

e) a terhelt, a védő és a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője részére a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 70/B. §-a (2) bekezdésében, (5) bekezdésének a) pontjában és (6) bekezdésében meghatározott iratokból a másolat egyszeri kiadása;

f)  a feljelentő részére a feljelentésről készített jegyzőkönyv másolata.

3.7.2. Mérsékelt illeték [28]

Vannak olyan körülmények, amelyek bekövetkezése esetén az Itv. az egyébként fizetendő illeték helyett mérsékelt összegű illeték megfizetésének lehetőségét biztosítja, amelyek a következők:

• az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a

a) ha a felperes keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll;

b) ha az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor, és a per e szünetelés folytán megszűnik;

c) ha az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, vagy az első tárgyalás előtt a követelést teljesíti;

d) ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek;

e) ha a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik.

• az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor;

• ha a per szünetelés folytán szűnik meg, a bíróság az eljárást kezdeményező felet kötelezi az illeték megfizetésére;

• a nemperes eljárásokban megfelelően alkalmazni kell azt a fentebb említett (10 %-os mérsékelt illetékre vonatkozó) szabályt, amikor a felperes keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll, feltéve, hogy a kérelemtől való elállásra a bíróság érdemi határozatának meghozatala előtt kerül sor;

• a fenti szabályokat a büntető eljárásban érvényesített polgári jogi igény illetékére megfelelően alkalmazni kell.

• a polgári és büntető fellebbezési eljárás, illetve felülvizsgálati eljárás illetékének a 10%-át kell megfizetni, ha a fellebbezést vagy a felülvizsgálati kérelmet az annak elbírálására jogosult bíróság tárgyalásának megkezdése előtt visszavonják, vagy a kérelem visszavonására a tárgyaláson kívüli elbírálás időpontjáig kerül sor.

• a csatlakozó fellebbezés illetékére a fenti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ha a fellebbező fél a fellebbezést a tárgyalás megkezdése után vonja vissza, a csatlakozó fellebbezést előterjesztő az eljárási illetéknek csak a 10%-át köteles megfizetni.

3.7.3. Illetékfeljegyzési jog [29]

Az Itv. az illetékfeljegyzési jog biztosításával lehetővé teszi a fél jogérvényesítését figyelemmel arra a jogelvre, hogy a fél perindításkori anyagi helyzete a jogérvényesítésnek nem lehet akadálya. Ennek érdekében az Itv. biztosítja, hogy a felek az illetéket ne az eljárás megindításakor róják le, hanem csupán az eljárás befejeződésekor kötelezzék a pervesztes felet az illeték megfizetésére. Tehát akit illetékfeljegyzési jog illet meg, az mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez. Az illetékfeljegyzési jog szabályai a beavatkozókra is irányadók.

Az illetékfeljegyzési jognak két esete van:

• a személyes illetékfeljegyzési jog, amely a fél anyagi helyzetét figyelembe véve ad lehetőséget az illetékfizetés elhalasztására, abban az esetben ha az illeték megfizetése egyébként az eljárás megindításkor aránytalan megterhelést jelentene a fél számára, illetve

• a tárgyi illetékfeljegyzési jog, amelynek esetén az ügy jellegére figyelemmel tekint el az Itv. az előzetes lerovás megkövetelésétől.

Az illetékfeljegyzés jogát az Itv. az alábbi esetekben teszi lehetővé:

• ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól, különösen, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja;

• illetékfeljegyzési jog illeti meg az ügygondnokot és a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnokot, valamint azt a felet, akinek érdekében az őt megillető igény érvényesítése céljából az ügyész, vagy az erre jogosult szervezet indított pert;

• az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében, ha ennek feltételei mind a félre, mind a vele együttélő személyre nézve fennállnak.

A fentiektől függetlenül, azonban nem részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében a fél:

• ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, továbbá akkor sem,

• ha mint engedményes lép fel és valószínű, hogy az engedményezés az illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlés lehetővé tételét célozta.

Külföldi részére az illetékfeljegyzési joggal járó perlés kedvezménye csak a Magyar Állam által kötött nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében engedélyezhető. A viszonosság kérdésében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata irányadó.

Bizonyos eljárásokban azonban semmi esetre sem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni. Ezek a következő eljárások:

a) a házasság felbontására irányuló kereset esetén;

b) a cégeljárásban;

c) a 3.5.2.pontban meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos egyes kérelmek szerinti eljárásokban.

Egyes esetekben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg, nevezetesen:

a) a munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja. Ha az összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, részleges pervesztesség esetén a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti;

b) a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt. Ha az összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, részleges pervesztesség esetén a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti;

c) a bűncselekményből - ide nem értve a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt -, valamint a szabálysértésből származó kár megtérítése iránti igény esetén. Ha az összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, részleges pervesztesség esetén a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti;

d) a házassági perben, kivéve a házassági bontópert, valamint a házassági perben érvényesített vagyonjogi igényt;

e) a névviselési jog megszüntetése iránti perben;

f) a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben;

g) a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben. Ha az összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, részleges pervesztesség esetén a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti;

h) a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban. Ha az összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, részleges pervesztesség esetén a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti;

i) a munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb követelésre tekintettel indított felszámolási eljárásokban, valamint a csőd-, a felszámolási és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokban. Az illeték viseléséről a bíróság az eljárást megszüntető vagy a felszámolást elrendelő végzésében dönt;

j) a találmány és a használati minta feltalálója, az újító, az ipari minta, a topográfia szerzője, valamint a közreműködő által a találmánnyal, a használati mintával, az újítással, az ipari mintával, a topográfiával, a know-how-val, illetve a közreműködői díjjal kapcsolatban indított polgári peres és nemperes (végrehajtási) eljárásban;

k) a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tulajdonosával, valamint a társasház közösséget a tulajdonossal szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban;

l) a büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránt indított perben. Ha az összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, részleges pervesztesség esetén a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti;

m) az olyan kártérítési perben, amelyet a fél a per tisztességes lefolytatásához, illetve ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jogai megsértése miatt indít;

n) magánszemély lakástulajdonát elidegenítő szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben;

o) külön törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató és központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás ellen, a központi hitelinformációs rendszerbe történő adatátadás és kezelés miatt, illetőleg a referenciaadatok helyesbítése vagy törlése iránt indított perben;

p) a hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba vett, hibás adatokon alapuló vagy más okból hibás bejegyzések kijavítása iránti eljárásban, valamint abban az eljárásban, mely annak megállapítására irányul, hogy valamely hatóság vagy bíróság nem tett eleget a cégjegyzékbe hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba kerülő adat megküldésére vonatkozó kötelezettségének;

r) a közigazgatási eljárás során hozott végzés felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban.

3.8. Cégbírósági felügyeleti illeték [30]

A cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért 50 000 Ft felügyeleti illetéket kell fizetni. A felügyeleti illetéket az a cég viseli, melynek törvénysértő működését a cégbíróság megállapítja. Ha a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróság jogsértés hiányában megszünteti, az illetéket nem kell megfizetni.

Kérelemre indult eljárás esetén, ha a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet jogsértés hiányában elutasítja, a kérelmezőt 15 000 Ft felügyeleti illeték terheli.

A törvényességi felügyeleti eljárás alá vont céget terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a bíróság a törvénysértő működés megállapításával egyidejűleg végzésben rendelkezik. A törvényességi felügyeleti eljárást alaptalanul kezdeményező kérelmezőt terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a cégbíróság a kérelmet elutasító végzésben rendelkezik.

Az e pontban nem szabályozott kérdésekben a bírósági eljárási illetékre vonatkozó szabályok az irányadók.

4. Az igazgatási és a bírósági szolgáltatások díja [31]

Egyes államigazgatási eljárásokért, illetőleg egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásának igénybevételéért, továbbá egyes bírósági eljárási cselekményekért (szolgáltatásokért) díjat kell fizetni.

Azt, hogy mely eljárásért vagy szolgáltatásért kell díjat fizetni, továbbá a díj mértékét – törvény felhatalmazása alapján – rendelet szabályozza. A lakosság széles körét érintő díjfizetési kötelezettséget azonban csak törvény állapíthat meg.

A díjat illetékbélyeggel vagy pénzzel kell megfizetni. Pénzfizetés esetén a díjjogszabályban meg kell jelölni a díj beszedésére jogosultat, valamint a bankszámla megnevezését és számát.

A díjat megállapító jogszabályban rendelkezni kell a díj - ideértve a jogorvoslati díjat is - beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével stb. kapcsolatos részletes szabályokról.

A díjjogszabályban nem szabályozott kérdésekre - ideértve a személyes és tárgyi mentességet is – az Itv-nek csak azok a rendelkezései alkalmazhatók, melyekre a díjat megállapító jogszabály konkrétan utal.

5. Eljárási szabályok

5.1. Az illeték alapjául szolgáló érték megállapítása [32]

Az eljárási illeték alapjának megállapításánál az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor fennálló forgalmi érték az irányadó.

Az Itv. alkalmazásában forgalmi értéknek minősül [33] az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető.

• Pénzre szóló követelés esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján fennálló követelés értéke.

• Tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint üzletrész, vagyoni betét esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján érvényes tőzsdei átlagár alapján számított érték, ennek hiányában annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, egyéb jogi személynek - amelyben a vagyonszerző tagsági jogot szerzett - az illetékkötelezettség keletkezésének napján rendelkezésre álló, a gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy arra feljogosított döntéshozó szerve által elfogadott utolsó számviteli beszámoló mérlegében (ilyen mérleg hiányában az alapításkori nyitó vagyonmérlegében, az illetékkötelezettség keletkezésekor felszámolás alatt álló gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy esetén a felszámolás kezdő napját megelőző napra elkészített zárómérlegében) szereplő saját tőke mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre, vagyoni betétre jutó hányada.

Az illeték alapját forintban kell megállapítani. Az idegen állam pénznemében megjelölt értéket az illetékkötelezettség keletkezésekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámolni.

A százalékos illeték alapjának kikerekítésénél - ha e törvény másként nem rendelkezik - az 50 forintnál kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 50 forintot vagy ennél nagyobb maradékot pedig 100 forintnak kell számítani.

5.2. Az államigazgatási eljárási illeték megfizetése [34]

Az államigazgatási eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni az alábbiakban foglaltak kivételével:

1. Az okmányirodánál nem elektronikus úton kezdeményezett államigazgatási eljárás illetékét

a) az eljárás megindítását megelőzően készpénzátutalási megbízás útján kell megfizetni a kincstár illetékbevételi számlája javára (,s az eljárási illeték előzetes megfizetését a feladóvevénynek a kérelemhez csatolásával kell közölni az eljáró szervvel), vagy

b) amennyiben pedig az okmányirodán erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy házipénztárba készpénzzel kell megfizetni a kincstár illetékbevételi számlája javára.

2. Az illetékes adóhatóság illetékbeszedési számlája javára kell megfizetni

• az elsőfokú adóhatóságnál és az elsőfokú vámhatóságnál (a továbbiakban: adóhatóság) indított eljárás - ideértve az elektronikus úton kezdeményezett eljárást is - illetékét (a másolat, kivonat illetékének kivételével), valamint

• az adóhatóság határozata ellen benyújtott fellebbezés illetékét.

A hiánypótlásról szóló 5.2.1. pontban foglaltaktól eltérően az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét az adóhatóság határozatban közli az ügyféllel, azzal hogy az eljárási illetéket a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül az adóhatóság illetékbeszedési számlájára mulasztási bírság nélkül fizetheti meg. Az így meg nem fizetett illetéket és a mulasztási bírságot az adóhatóság hajtja be.

Az eljárási illetéket, ha azt elektronikusan kezdeményezett államigazgatási eljárás esetén az eljárás megindítását (kérelem előterjesztését) megelőzően nem fizették meg, legkésőbb az ügyazonosító ügyfél általi megismerését követő munkanapon kell megfizetni.

3. Elektronikus úton kezdeményezett államigazgatási eljárás esetén az eljárási illetéket

• az eljárás megindítását megelőzően készpénzátutalási megbízás vagy

• azt követően az eljáró szerv által az ügyfél rendelkezésére bocsátott ügyiratszámra hivatkozással átutalási megbízás útján

kell megfizetni a külön jogszabályban meghatározottak [35] szerint.

Az eljárási illeték előzetes megfizetését a készpénzátutalási megbízás feladóvevényén szereplő azonosító szám (8 számjegyű azonosító), a megfizetett eljárási illeték összegének és a befizetés időpontjának feltüntetésével kell közölni az eljáró szervvel.

Az eljárási illetéket, ha azt elektronikusan kezdeményezett államigazgatási eljárás esetén az eljárás megindítását (kérelem előterjesztését) megelőzően nem fizették meg, legkésőbb az ügyazonosító ügyfél általi megismerését követő munkanapon kell megfizetni.

4. Az 1-3. pontokban meghatározott eljárások kivételével a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték az állami adóhatóságnál kiszabás alapján készpénzzel, vagy amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető.

Ebben az esetben az illetékköteles iratot ennek egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az illeték megfizetését az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság.

5.   A külképviseletnél, illetőleg ennek útján kezdeményezett magyar hatósági eljárás esetén az eljárás illetékét a konzuli díjakra vonatkozó külön jogszabályban [36] meghatározott módon kell megfizetni.

Belföldi székhelyű államigazgatási szerv a külföldi célra kért, tényt bizonyító, adatot rögzítő vagy egyéb tartalmú iratot az illeték megfizetése nélkül köteles kiállítani és a fizetendő illeték összegét

a) ha az irat szabályszerű továbbítása külföldre diplomáciai úton történik, az irat megküldésével egyidejűleg a külpolitikáért felelős miniszterrel,

b) minden más esetben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - lelet útján az illetékes állami adóhatósággal

közölni. Az ilyen illetékhiány után mulasztási bírság nem szabható ki.

Illeték visszatérítésére is lehetősége van az alábbiak alapján: így abban az esetben, ha az ügyfél jelen pont 1. a) alpontjában vagy a 3. alpontjában meghatározottak szerinti módon az eljárás megindítása nélkül fizetett illetéket, akkor a készpénzátutalási megbízás feladóvevényével az állami adóhatóságnál kérheti az illeték visszatérítését. Az állami adóhatóság a kincstár megkeresésével ellenőrzi a visszatérítési igényt, melynek eredményeként az illetéket visszatéríti vagy határozatot hoz a visszatérítés megtagadásáról. Az adóhatóság illetékbeszedési számlájára fizetett illeték visszatérítésére az Art. adó-visszatérítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

5.2.1. Hiánypótlás [37]

Adott esetben hiánypótlást is elrendelhet az adóhatóság. Így amennyiben az ügyfél a kérelmet az illeték megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság

• az eljárás megindításakor,

• elektronikusan kezdeményezett eljárás esetén az 5.2. pontok 2. és 3. alpontjainak utolsó bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen leteltét követően

• postai úton előterjesztett beadvány esetén postai úton, elektronikus úton kezdeményezett eljárások esetén elektronikus úton is - az ügyfelet figyelmezteti az illeték megfizetésére azzal, hogy ha

a) a megfizetni elmulasztott illetéket illetékbélyegben kellett leróni, akkor illetékbélyegben, postai úton történő felhívás esetén válasz-levelezőlapon,

b) egyéb fizetési mód esetén átutalással vagy készpénzzel

8 napon belül nem fizeti meg, akkor az 5.5. pontban említett mulasztási bírságot is meg kell fizetnie.

A fizetési határidőt a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől kell számítani. Ha a felhívásra postai úton kerül sor, akkor az illetéken felül a felhívás postaköltségét - e címen 200 forintot - a válasz-levelezőlapon illetékbélyegben, egyéb esetben pénzzel kell megfizetni. A figyelmeztetés megtörténtét, illetőleg a felhívás elküldését az iraton fel kell jegyezni, illetőleg az ügyféllel igazoltatni kell.

Ha az ügyfél az előzőekben meghatározott határidőben illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget és az eljáró hatóság az eljárást végzéssel nem szüntette meg, akkor az illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes állami adóhatóság írja elő.

Azonban nincs helye az előzőekben foglalt felhívásnak a hatóság döntéséig abban az esetben, ha az ügyfél az illeték megfizetésének mellőzését kérte.

5.2. A bírósági eljárási illeték megfizetése [38]

A bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot - ideértve az elektronikus illetékfizetés módját - is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.

A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték az állami adóhatóságnál kiszabás alapján készpénzzel, vagy amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot ennek egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az illeték megfizetését az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság.

Ha az illeték megfizetését a kötelezett felhívás ellenére elmulasztotta, de a beadványt nem utasították el, a meg nem fizetett illetéket a mulasztási bírsággal együtt lelet alapján az állami adóhatóság előírja.

Bizonyos esetekben felmerülő kérdéseket az Itv. nem válaszol meg, így ilyenkor a költségmentességről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Ezek az esetek pedig az alábbiak:

• az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére és megvonására, valamint

• az eljárás kezdeményezésekor meg nem fizetett illeték, illetve

• a cégbírósági felügyeleti illeték viselésére, nyilvántartására és a megfizetésével kapcsolatos bírósági intézkedésekre.

A fentiektől eltérő szabályozás érvényesül a választottbírósági eljárásban. Az ilyen eljárásban ugyanis az illetéket a megállapított költségekkel együtt kell megfizetni és azt az eljárás befejezésekor az eljárt választottbíróság utalja át az állami adóhatóságnak.

Egyes gazdálkodó szervezetek különleges miniszteri engedély birtokában az általános szabályoktól eltérően utólagos elszámolással fizethetik meg az illetéket, amely engedélyt kérelemre az adópolitikáért felelős miniszter adhat meg bizonyos feltételek esetén. Ilyen fizetési lehetőséget a miniszter annak a gazdálkodó szervezetnek [39], amely igazolja, hogy a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban legalább 1000 olyan bírósági (peres és nemperes) eljárást kezdeményezett, amelyben a fizetendő illeték összege nem haladta meg a 10 000 forintot.

Az engedély egy évre szól, meghosszabbítását az adópolitikáért felelős miniszter engedélyezi, amennyiben a gazdálkodó szervezet igazolja, hogy a megelőző 12 hónapban az engedély kiadására meghatározott feltételek teljesültek. Az engedélyről, valamint annak meghosszabbításáról az adópolitikáért felelős miniszter „Tájékoztató”-t tesz közzé a Pénzügyi Közlönyben.

Utólagos elszámolás esetén a gazdálkodó szervezet az utólagos elszámolás körébe tartozó ügyekben mentesül az eljárás kezdeményezésekor a bírósági eljárási illeték megfizetése alól. A gazdálkodó szervezetnek az engedély megadását (meghosszabbítását) követő hónap 15. napjáig előleget kell fizetnie. Az előleg összege a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kezdeményezett, fentiekben meghatározott bírósági eljárásokért fizetett illeték 50%-a. A különbözetet utólagos elszámolás alapján az engedély lejártát követő hónap 15. napjáig a székhelye szerint illetékes állami adóhatóság számlájára kell megfizetni.

Természetesen adódhatnak olyan körülmények, hogy szükségesnek bizonyul az engedély módosítása, illetőleg új engedély kérelmezése. Eszerint az engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet

• társasági formaváltása vagy egyesülése esetén az adópolitikáért felelős miniszter az engedélyt kérelemre módosítja,

• szétválása esetén pedig a létrejövő új gazdálkodó szervezetnek új engedélyt kell kérnie. Az új engedély annak a jogutód gazdálkodó szervezetnek adható meg, amely igazolja, hogy a jogelőd gazdálkodó szervezet engedélyének kiadása alapjául szolgáló tevékenységet tovább folytatja. Ha e tevékenységet több jogutód gazdálkodó szervezet is folytatja, az engedélyt valamennyinek meg kell adni.

Az engedélyért, az engedély meghosszabbításáért és módosításáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

5.3. Az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó közös szabályok [40]

Az illetékbélyeggel megfizetett illetéket az eljárást kezdeményező iratra (jegyzőkönyvre) vagy ezek hiányában az eljárás során létrejött iratra kell felragasztani. A lerovandó eljárási illeték összegét kerekíteni kell oly módon, hogy az 50 forint alatti maradékot el kell hagyni, az 50 forintot és az azt meghaladó összeget pedig 100 forintnak kell számolni.

Az eljárást kezdeményező iratra ragasztott illetékbélyeget az ügyfélnek átírnia vagy azon bármiféle megjelölést alkalmaznia nem szabad. A bélyeget az eljáró hatóság értékteleníti felülbélyegezéssel, amelynél az eljárást kezdeményezték.

Az okmányirodán bankkártyával vagy házipénztárba készpénzzel megfizetett illetékfizetés esetén (lásd: 5.2. pont 1. b) alpontja) az eljárási illetéket megfizetettnek kell tekinteni, a bizonylatot pedig az ügyirathoz kell csatolni.

Átutalási megbízással történő fizetés esetén az eljárási illeték megfizetésének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

5.4. Fizetési meghagyás [41]

Amennyiben az eljárási illetéket kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni, akkor a fizetendő illetékről - ideértve a mulasztási bírságot is - fizetési meghagyást (határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat.

Ha az illeték kiszabásakor a rendelkezésre álló adatok alapján az illeték alapja egyértelműen nem állapítható meg, akkor az állami adóhatóság a fizetési meghagyásban közli az ügyféllel, hogy a határozat módosításának van helye.

A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé, azaz az adózót a határozat kézbesítését követő 16. naptól terheli az illetékfizetési kötelezettség. Azonban a megállapított illeték – ha az Itv. alapján a fizetési meghagyás hosszabb határidőt nem állapít meg – a fizetési meghagyás (határozat) jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül késedelmipótlék-mentesen fizethető meg. Mindez pedig azt jelenti, hogy az adózó a határozat kézbesítését követő 30. napig illetékmentesen fizetheti meg az őt terhelő illetéket.

5.5. Mulasztási bírság, adóbírság [42]

Az illeték fizetésére kötelezett terhére, ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét - felhívás ellenére - egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, a fizetendő illetéken felül, az Art.-ban meghatározott mértékű, mulasztási bírságot kell fizetni.

Az Itv.-ben szabályozott mentességek jogosulatlan igénybevétele esetén – ha az Itv. törvény másként nem rendelkezik – az Art.-ban meghatározott mértékű adóbírságot kell fizetni.

5.6. Az illeték törlése és visszatérítése [43]

A jelen pont alábbiakban részletezett esetei fennállásakor a kiszabott, de meg nem fizetett illeték bármikor törölhető, a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza. Ha pedig a bíróság a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a vagyonszerzést, az illeték visszatérítését öt éven túl is - de legfeljebb a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül - lehet kérni.

Az illetékek visszatérítésére az Art. adó-visszatérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A kiszabott, de meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - jogorvoslati eljáráson kívül - a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére - csak a következő esetekben van helye:

a) ha az illetékfizetésre kötelezett számítási hiba vagy jogszabály téves értelmezése folytán a szabályszerű illetéknél többet fizetett;

b) ha az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az illeték kiszabása nem a fizetésre kötelezett terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén;

5.7. Késedelmi pótlék [44]

A fizetési meghagyásban (határozatban, valamint a bíróság határozata alapján az állami adóhatóság által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után az Art. rendelkezései szerint [45] kell késedelmi pótlékot fizetni.

Így az illeték késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

Azonban nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.

5.8. Az illetékbélyeg értéktelenítése [46]

Az iratra ragasztott illetékbélyeg akkor értékteleníthető, ha a bélyeg állapota kifogástalan. Ellenkező esetben a felülbélyegzést mellőzve - a megfelelő fizetésre vonatkozó felhívás eredménytelensége esetén - leletet kell készíteni, amelyet a leletkészítés okának feltüntetésével az állami adóhatóságnak kell megküldeni.

Ha az illetékfizetés céljából az iratra felragasztott illetékbélyeg

• olyan mértékben csonka, hogy ez korábbi felhasználás lehetőségét nem zárja ki, vagy

• ha az illetékbélyeg egymástól elválasztott részeit illesztették össze,

úgy kell tekinteni, mintha azon nem fizettek volna illetéket. Az ilyen bélyeg értékét sem beszámítani, sem visszatéríteni nem lehet.

Ha az illetéket az eljáró hatóság által kiszolgáltatott iraton kell leróni, a lerovásra kötelezett az illetékbélyeget az iratra történő felragasztás és értéktelenítés céljából köteles átadni.

5.9. Az illetékbélyeg értékének visszatérítése [47]

A megrongálódott, a tévesen felragasztott, továbbá a feleslegessé vált illetékbélyeg értékét az ügyfél részére vissza kell téríteni.

A visszatérítés az illetékbélyeg, illetőleg az illetékbélyeggel ellátott irat benyújtása mellett az eljáró hatóság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerint illetékes állami adóhatóságnál írásban kérhető.

Nincs helye a visszatérítésnek, ha

a) alapos a gyanú, hogy az illetékbélyeg hamisított, vagy azt már korábban felhasználták;

b) az illetékbélyeg elválasztott részekből van összeillesztve, vagy olyan mértékben csonka, hogy a hiányzó részből korábbi használatra lehet következtetni, vagy nem a felbélyegzett teljes iratot, hanem annak csak egy részét vagy az iratról elválasztott (eltávolított) illetékbélyeget nyújtották be;

c) az ügyfélnek adóhatóság által nyilvántartott köztartozása van.

Az a) és b) alpontokban említett esetekben az illetékbélyeget - ha már felragasztották, az irattal együtt – az adóhatóság elismervény ellenében visszatartja, és szükség esetén kezdeményezi a felelősségre vonást.

6. Az egyes államigazgatási eljárások külön illetéke [48]

Az első fokú államigazgatási eljárásért bizonyos esetekben nem a 2.2 pontban meghatározott általános tételű 2 200 forint illetéket kell megfizetni. Ezek az alábbi csoportosítás szerinti esetek:

6.1. A szabálysértési eljárás illetéke

1. A becsületsértés és magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 3000 forint, az ilyen eljárásban hozott büntetést vagy intézkedést alkalmazó határozat elleni kifogás, valamint az eljárást megszüntető határozat elleni panasz illetéke 3500 forint.

2. Az 1. pontban nem említett szabálysértési eljárás illetékmentes, kivéve a részletfizetési kedvezmény, halasztás engedélyezésére irányuló eljárást, amelyre 2.2. pontban foglaltak az irányadóak.

6.2. Az állampolgársággal kapcsolatos eljárás illetéke

1. A magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás illetéke 1500 forint.

2. Illetékmentes a honosítás, visszahonosítás, a magyar állampolgárság nyilatkozattal történő visszaszerzésére, valamint a magyar állampolgárságról történő lemondásra irányuló eljárás.

6.3. Jogszabályról és joggyakorlatról kiállított bizonyítvány illetéke

1. Az igazságügyért felelős miniszter által külföldi használatra az ország területén hatályban levő vagy hatályban volt jogszabályról kiállított bizonyítvány illetéke annyiszor 2000 forint, ahány jogszabályszakaszról (§-ról) a bizonyítványt kiállították.

2. A joggyakorlatról kiállított 1. pontban említett bizonyítvány illetéke 5000 forint.

6.4. A másolat és kivonat illetéke

1. Az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke - ha a 6. pont kivételt nem tesz - oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében 300 forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint.

2. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni.

3. Illetékmentes az a hitelesített vagy nem hitelesített másolat, amely illetékmentes eljáráshoz szükséges.

4. A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton változás nem történt, vagy azt kiegészítik, 1000 forint illeték alá esik.

6.5. A fordítás illetéke

1. Az eljáró hatóság által készített fordítás illetéke oldalanként 1000 forint.

2. Illetékmentes: a tárgynál fogva illetékmentes eljáráshoz (2.6. pont) szükséges irat fordítása.

6.6. A hitelesítés illetéke

1. Az eljáró hatóság által végzett hitelesítés illetéke, ha jogszabály kivételt nem tesz:

a) másolat, kivonat vagy fordítás után oldalanként 100 forint;

b) iraton levő aláírás után aláírásonként 500 forint;

c) külföldi használatra szánt iraton levő aláírásnak bármely hatóság, bíróság vezetője általi hitelesítése (közbenső felülhitelesítése) esetében minden aláírás után 1000 forint; az ilyen hitelesítésnek - a külpolitikáért felelős miniszter kivételével - miniszter általi felülhitelesítése 2000 forint.

2.   Illetékmentes: az ajándék és visszterhes vagyonszerzéssel kapcsolatos irat hitelesítése.[49]

3.   Az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda által végzett hitelesítés illetéke oldalanként 300 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a másolat és fénymásolat hitelesítéséért is.

6.7. Az állami levéltár által készített másolat illetéke

1. Az állami levéltár által készített egyszerű vagy hiteles másolatért, továbbá az ügyfél által készített másolatnak és fénymásolatnak a levéltár által történő hitelesítéséért - ideértve az állami vagy felekezeti anyakönyvi másodpéldányokból anyakönyvi kivonat kiállítását - oldalanként 200, de legalább 2000 forint illetéket kell fizetni.

2. Állami levéltárban őrzött irat alapján kiállított, tényt, körülményt igazoló irat kiadása iránt indított eljárásban az általános tételű eljárási illetéket (2.2. pont) kell fizetni.

3. A külföldi célra kért másolatot illeték fizetése nélkül kell kiállítani.  

6.8. Az iskolai, tanfolyami bizonyítványmásolat, másodlat illetéke

Iskolai bizonyítvány - ideértve a felsőfokú oktatási intézmény által kiállított oklevelet is -, továbbá a tanfolyami bizonyítvány másolatának, másodlatának kiállításáért 2000 forint illetéket kell fizetni.

6.9. Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke

I. Az úti okmányok kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke

1. A magánútlevél, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevél kiadásának illetéke 6000 forint, ha a magánútlevél érvényességi ideje 10 év, 10 000 forint. A kérelem benyújtásának időpontjában 18. életévét be nem töltött személy és a 70. életévét betöltött személy magánútlevelének illetéke 1500 forint.

2. A második magánútlevél kiadásának, valamint a magánútlevél soron kívüli kiadásának illetéke a 2. pontban meghatározott mértékek kétszerese.

3. A határátlépési engedély kiadásának illetéke 1500 forint.

4. Illetékmentes:

a) a diplomata-útlevél,

b) a külügyi szolgálati útlevél,

c) a határátlépési igazolvány,

d) az úti okmány cseréje, amennyiben arra azért kerül sor, mert az úti okmány biometrikus azonosítót tartalmazó tároló eleme nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt adatokat.

5. Az elveszett, megsemmisült, továbbá - a 4. pont d) alpontjában meghatározott eset kivételével - a megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált úti okmány helyett kiállított új úti okmány kiadásának illetéke az 1-3. pontban meghatározott illeték kétszerese.

6. Az úti okmányban történő idegen nyelvű bejegyzésért - az 1-3. pontban foglalt illetéken felül - 2000 forint illetéket kell fizetni.

7. Az útlevél-hatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 5000 forint.

II. Személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke

1. Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1500 forint. Ha az eljárásban az állandó személyazonosító igazolvány átmenetileg nem adható ki és ezért ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása is szükséges, az eljárás illetéke összesen 3000 forint.

2. Illetékmentes a más személyazonosító okmánnyal nem rendelkező

a) 14. életévet betöltő polgár első állandó személyazonosító igazolványa, ha azt annak a naptári évnek a végéig kéri, amelyben a 14. életévét betölti,

b) 70. életévét betöltött polgár állandó személyazonosító igazolványa.

3. Illetékmentes a személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges - jogszabályban meghatározott - anyakönyvi kivonat kiállítása.

4. A személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány illetéke - ha az eljárás a személyi azonosítót vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult - 500 forint.

5. Illetékmentes a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása, ha arra a személyazonosító igazolvány kiadása vagy lakcímváltozás miatt kerül sor.

6. Ha a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásra az igazolvány elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása miatt kerül sor, az eljárás illetéke 1000 forint.

III. A gépjárművezetői engedély, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke

1. A gépjárművezetői engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 4000 forint. A 62. életévét betöltött kérelmező esetében, valamint ha az egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége 1 év vagy annál rövidebb, a vezetői engedély kiadásának illetéke 1500 forint.

2. A forgalmi engedély kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 6000 forint. Az ideiglenes forgalmi engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 2500 forint.

3. A törzskönyv kiadására irányuló eljárás illetéke 6000 forint.

IV. Egyéb rendelkezések

1. Az I-III. pontokban meghatározott okmányok egy eljárásban történő igénylése esetén is az eljárási illetéket az igényelt okmányonként külön-külön kell megfizetni.

2. Illetékmentes:

a) a 6.9. pontban meghatározott okmány cseréje, ha a csere a hatóság téves bejegyzésén alapul vagy az okmány gyártáshibás;

b) a személyi azonosító képzése - ideértve a személyi azonosító megváltozását eredményező adatváltozást is - miatt kiállított hatósági igazolvány;

c) az érintett polgár adatainak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárás;

d) a lakcímet igazoló hatósági igazolvány és a forgalmi engedély cseréjére irányuló eljárás, amennyiben arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása miatt kerül sor.

6.10. Anyakönyvi és névváltoztatási eljárás

1. A házassági név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 5000 forint.

2. A születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10 000 forint. Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni.

3. Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 20 000 forint.

4. A magyar állampolgár vagy Magyarországon élő hontalan személy, vagy a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert személy külföldön történő házasságkötéséhez annak tanúsításáért, hogy házasságkötésének a magyar jog szerint nincs akadálya, 5000 forint illetéket kell fizetni.

5. Nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges olyan igazolás alóli felmentésért, amely tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a személyes joga szerint nincs akadálya, 5000 forint illetéket kell fizetni.

6. A névváltoztatási okiratmásolat kiállítására irányuló kérelem illetéke 1000 forint.

6.11. A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások illetéke

A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások esetén az eljárásra egyébként irányadó illetékmérték kétszeresét kell fizetni.

6.12. Egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárási illetékek

1. Az alapeljárás illetéke

Ha jogszabály a kérelemre induló környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi közigazgatási hatósági eljárásokra igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít meg, az alapeljárás illetéke 5000 forint.

2.      A fellebbezés illetéke

a) az Itv. eltérő rendelkezése hiányában az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese;

b) vízgazdálkodási bírságot [50] megállapító határozat esetén a bírság összeg 10%-a, de legalább 20 000 forint;

c) vízkészletjárulékot, valamint ezzel összefüggő késedelmi pótlékot, mulasztási bírságot, adóbírságot megállapító határozat esetén a vitatott összeg 6%-a, de legalább 20 000 forint;

d) hivatalból indult vagy folytatott környezet- és természetvédelmi, illetőleg vízgazdálkodási ügyben kötelezettséget megállapító egyéb - az a)-c) pontokban nem érintett - eljárásokban hozott határozat esetén a fellebbezés illetéke 15 000 forint.

6.13. Az építéshatósági eljárás illetéke

1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás, ha ez

a) elvi telekalakítási, telekalakítási engedélyre irányul, telkenként 5000 forint,

b) bármely egyéb elvi építésügyi hatósági engedélyre irányul, 15 000 forint,

c) új lakóépület építésének, meglévő lakóépület bővítésének, átalakításának, felújításának, helyreállításának, elmozdításának, építésügyi hatósági engedélyezésére irányul lakásonként, illetve vegyes rendeltetésű épület esetében az épület rendeltetését meghatározó önálló rendeltetési egységenként 10 000 forint,

d) egyéb rendeltetésű épület építésére vonatkozó engedélyre irányul,

• önálló rendeltetési egységenként 250 m² hasznos alapterületig 20 000 forint,

• a 250 m² -nél nagyobb hasznos alapterületű rendeltetési egységenként 100 000 forint,

e)  műtárgy építésére irányul, 100 m²-ként 10 000 forint,

f) a c) pontban foglaltak kivételével, meglévő építmény átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, továbbá bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, önálló rendeltetési egységenként 10 000 forint,

g) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyre irányul, 15 000 forint,

h) módosított építésügyi hatósági engedélyre irányul, az alapeljárás illetékével egyező mértékű,

i) az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyére irányul, 20 000 forint,

j) egyéb építési tevékenységre vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint,

k) antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak építésügyi hatósági engedélyezési eljárására irányul, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint,

l) egyéb bejelentési eljárásra irányul, 10 000 forint

illeték alá esik.

2. Bármely fennmaradási engedély iránti kérelem illetékére az 1. c)-g) és i)-l) pontban foglaltak az irányadók.

3. Ha az építésügyi hatósági eljárás használatbavételi engedélyre irányul, a kérelmen – önálló rendeltetési egységenként – 10 000 forint illetéket, azokban az esetekben pedig, ahol – külön jogszabály értelmében – a használatbavételt csupán be kell jelenteni az építésügyi hatósághoz, 5000 forint illetéket kell a bejelentésen leróni.

4. A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély - önálló rendeltetési egységenként – 10 000 forint illeték alá esik. Ha azonban a rendeltetés megváltoztatása építési engedélyköteles munkával jár együtt, az illetékre az 1. c) és d) pontban foglaltak az irányadók.

5. Az 1-4. pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárásért (pl.: bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabítása), továbbá az építésrendészeti hatósági intézkedés kéréséért 10 000 forint, az építésügyi hatósági eljárásban hozott határozat ellen igénybe vehető fellebbezésért 30 000 forint illetéket kell fizetni.

6. Az 1. c) pontban foglalt építési tevékenységgel egy építésügyi hatósági határozatban engedélyezett és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály szerint az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolására szolgáló építmények építésének, bővítésének, átalakításának, felújításának, helyreállításának, elmozdításának, építésügyi hatósági engedélyezésére irányuló eljárásért – a gépjárműtároló (garázs) kivételével – az 1. c) pontban meghatározotton túlmenően illetéket nem kell fizetni.

6.14. A vállalkozói igazolvány és az üzlet működési engedélyének illetéke

1. A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok módosításáért - a módosítások számára tekintet nélkül - 3000 forint illetéket kell fizetni. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolványról kiállított másodlat 5000 forint illeték alá esik.

2. Üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért - a változtatások számára tekintet nélkül - 3000 forint illetéket kell fizetni.

3. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett működési engedélyről kiállított - az eredetivel pontosan egyenlő és egyenlő értékű - másodlat illetéke 3000 forint.

6.15. A külkereskedelemmel kapcsolatos eljárások illetéke

1. A felügyeleti okmány kiállítása illetékmentes.

2. A kereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalának engedélyezését kezdeményező eljárás illetéke 15 000 forint, a kiadott engedély módosítása iránti eljárás illetéke 10 000 forint. Az engedélyező hatóság előtt indított minden további eljárásért 7000 forint illetéket kell fizetni. A fellebbezési eljárás illetéke az első fokú eljárás illetékének kétszerese. Az engedélyezési eljárás illetékét az eljárás kezdeményezésekor illetékbélyegben kell leróni.

3. Az Itv. szerint teljes személyes illetékmentességben részesülő szerv megbízása alapján indított a 2. pontban említett eljárás illetékmentes. Az illetékmentességet a mentesség jogcímének megjelölésével és a megbízási szerződéssel kell igazolni.

6.16. A külön jogszabályban meghatározott eljárásokhoz szükséges adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke

Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás 4000 forint illeték alá esik.

Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt kérnek, az illetéket ezek számától függően, külön-külön kell megfizetni.

6.17. Külföldiek ingatlanszerzéséhez szükséges engedély illetéke

Ingatlan tulajdonjogának a külön jogszabály szerinti külföldi jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránt kezdeményezett eljárásért - ingatlanonként – 50 000 forint illetéket kell fizetni. Azon külföldi természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve letelepedett jogállású személy, és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményezte, lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásért 10 000 forint illetéket köteles megfizetni.

6.18. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke

1. A hatósági bizonyítvány kiállítása 2000 forint illeték alá esik. Ha egy beadványban több hatósági bizonyítványt kérnek, az első példány után 2000 forint, minden további, az első példánnyal azonos tartalmú hatósági bizonyítvány után 600 forint illetéket kell fizetni.

2. Ha egy eljárásban több ügyfél vesz részt, a hatósági bizonyítványért az 1. pont alapulvételével annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a tájékoztató füzet 2.4. pont szerinti azon esetre, amikor az eljárásban több ügyfél vesz részt és az eljárás jellege kizárja azt, hogy az egyes ügyfelekkel szemben különböző határozat keletkezzen, csak annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi abban az esetben járna, ha az eljárás csak egy ügyfél ügyében folyna.

3. Az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti eljárás illetéke - kivonatonként - 2000 forint.

4. Az Art. 36/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott együttes adóigazolás illetékmentes. Az ilyen igazolás más eljárásban nem használható fel.

6.19. A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági eljárások illetéke

1. Kérelemre indult eljárások illetéke

a) közműpótló berendezés - a külön jogszabályban meghatározott talajvízkút, szennyvízszikkasztó - létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése esetén, továbbá vízi állás létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának vagy átalakításának engedélyezése esetén 5000 forint;

b) szennyvíz-előtisztító berendezés létesítésének, átalakításának, illetve használatbavételének engedélyezése esetén 10 000 forint.

2.      A fellebbezés illetéke:

a)   az alapeljárás illetékének kétszerese;

b)   első fokon hivatalból indult, vagy folytatott eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetén 10 000 forint.

6.20. A haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének illetéke

1. A haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének kérelemre indult eljárási illetéke 25 000 forint.

2. A fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese.

6.21. A településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárás illetéke

A településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárás illetéke a követelt kárösszeg 2%-a, de legalább 5000 Ft és legfeljebb 500 000 Ft.

---

[1] Itv. 1-6. §

[2] Itv. 28-67. §

[3] Itv. 2. § (4) bekezdés

[4] Itv. 3. § (4) bekezdés

[5] Itv. 4-6. §

[6] A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó.

[7] Itv. 28. §

[8] Itv. 29. §

[9] Itv. melléklete

[10] Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható, akkor a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint; ha viszont a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint

[11] Itv. 30. §

[12] Itv. 31. §

[13] Itv. 32. §

[14] Itv. 33. §

[15] Itv. 37. §

[16] Itv. 38. §

[17] Itv. 39-45. §

[18] Itv. 39-41. §

[19] Itv. 42. §

[20] Itv. 43-45. §

[ 21] Itv. 46-50. §

[22] Itv. 51. §

[23] Itv. 52. §

[24] Itv. 53. §

[25] Itv. 54. §

[26] Itv. 55. §

[27] Itv. 56-62. §

[28] Itv. 58. §

[29] Itv. 59-62. §

[30] Itv. 65. §

[31] Itv. 67. §

[32] Itv. 68. § (3) bekezdés, 71. §

[33] Itv. 102. § (1) bekezdés e) pont

[34] Itv. 73. §

[35] Az elektronikus közigazgatási ügyintézésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló 184/2004. (VI. 3.) Korm. rendelet

[36] A konzuli díjakról szóló 1/1991. (IV. 9.) KüM rendelet

[37] Itv. 73/A. §

[38] Itv. 74. §

[39] A gazdálkodó szervezet fogalmát lásd: Ptk. 685. § c) pont

[40] Itv. 74/A. §

[41] Itv. 78. § (1)-(3) bekezdés

[42] Itv. 82. §

[43] Itv. 79-80. §

[44] Itv. 87. §, Art. 165-166. §

[45] Art. 165-166. §

[46] Itv. 75. §

[47] Itv. 94. §

[48] Itv. melléklete

[49] Itv. 91-92. §

[50] 1995. évi LVII. tv. 29. § (3) bekezdés