1992. évi LXVIII. törvény a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről

1. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság hivatalból gondoskodik a pereknek az alapos tárgyalásáról és ésszerű időn belül történő befejezéséről.”

2. § A Pp. 7. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„A bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről bármikor kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok vagy üzleti titok megőrzése végett, illetve nemzetgazdasági érdekre tekintettel vagy erkölcsi okból feltétlenül szükséges. Az ügyfél kérelmére a bíróság a nyilvánosságot kizárhatja akkor is, ha a tárgyalás során a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, pénzintézettől beszerzett adat (banktitok) kerülne nyilvánosságra. A bíróság egyes hivatalos személyeknek ebben az esetben is megengedheti, hogy a tárgyaláson jelen lehessenek.”

3. § A Pp. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felülvizsgálati kérelem elbírálása során nem járhat el az a bíró, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatok bármelyikének meghozatalában részt vett.”

4. § (1) A Pp. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A helyi bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a megyei bíróságok hatáskörébe.

(2) A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak a munkaviszonyból, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek.”

(2) A Pp. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak

a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a tízmillió forintot meghaladja, a házassági vagyonjogi perek kivételével;

b) azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak;

c) szerzői jogi és iparjogvédelmi perek;

d) a nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos perek;

e) a cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének megállapítása iránti perek;

f) azok a közigazgatási perek, amelyekben a bíróság által felülvizsgálandó közigazgatási határozatot hozó elsőfokú közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed;

g) a választottbírósági ítélet vagy egyezség érvénytelenítése iránti perek;

h) azok a perek, amelyeket törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal.”

5. § (1) A Pp. 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet törvény jogképesnek nyilvánít, az e szervezet elleni perben a bíróság illetékességének megállapítására az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak.”

(2) A Pp. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt indított perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást megindította; ha pedig a végrehajtási eljárást a megyei bíróság vagy a munkaügyi bíróság indította meg, kizárólag az adós lakóhelye szerint illetékes helyi bíróság.”

(3) A Pp. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) A gazdálkodó szervezetek egymás elleni - a helyi bíróság hatáskörébe tartozó - pereinek elbírálására a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagosan illetékes.

(2) A gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből eredő követelés iránti pert az ügyletkötés vagy a teljesítés helyének bírósága előtt is meg lehet indítani.”

6. § (1) A Pp. 67. §-a (1) bekezdésének d) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A perben meghatalmazottként eljárhat:)

„d) állami szerv (közigazgatási szerv, intézet, intézmény, hivatal stb.) ügyintézője az állami szerv tevékenységével kapcsolatos ügyekben;”

„i) a gazdálkodó szervezet, valamint az egyéni vállalkozó alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos perekben, a gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja;”

(2) A Pp. 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvényben szabályozott eljárásokban a jogi képviselet nem kötelező.”

(3) A Pp. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A meghatalmazott ügyvéd vagy ügyvédi iroda a helyettesítésével más ügyvédet vagy ügyvédi irodát is megbízhat.”

7. § A Pp. 120. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„E törvény rendelkezései alapján kiszabható pénzbírság legmagasabb összege ötvenezer forint.”

8. § A Pp. 137. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szünetelés a határidők folyását nem érinti. Bármelyik fél kérelmére az eljárást folytatni kell.

(3) Hathónapi szünetelés után a per megszűnik. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.”

9. § A Pp. 149. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereiben az azonos hatáskörű helyi bíróságok előtt folyamatban lévő perek egyesítésének is helye van; a megyei (fővárosi) bíróság az előtte indított perhez a területén működő helyi bíróság előtt folyamatban lévő pert is egyesítheti. Ha az egyesítést több, azonos hatáskörű helyi bíróság is elrendelte, a továbbiakban az jár el, amely az egyesítésről korábban határozott.”

10. § A Pp. 156. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (4)-(5) bekezdések számozása (5)-(6) bekezdésre változik:

„(4) A gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereiben a bíróság a nemzetgazdaság érdekének vagy valamelyik fél jogainak megóvása céljából - különösen fenyegető kár elhárítása érdekében -, a felek meghallgatása után végzéssel megteheti a szükségesnek mutatkozó ideiglenes intézkedést. A bíróság az ideiglenes intézkedést bármikor megváltoztathatja.”

11. § A Pp. 177. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Szakértőt az igazságügyi szakértők vagy a külön jogszabályban feljogosított intézmények közül kell kirendelni, más szakértőt csak fontos okból lehet alkalmazni.”

12. § A Pp. 196. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:)

„d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták.”

13. § A Pp. 220. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„A feleket tájékoztatni kell arról is, hogy a 256/A. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.”

14. § A Pp. 256/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„256/A. § (1) A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

a) az elsőfokú bíróság ítéletét a 251. §-ban, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni;

b) a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

c) a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

d) a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

e) a felek ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérték.

(2) Ha a fél az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban foglaltakra irányuló fellebbezésében nem kérte a tárgyalás megtartását, a tanács elnöke a fellebbezésnek az ellenfél részére történő kézbesítésekor figyelmezteti az ellenfelet arra, hogy a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. Figyelmezteti arra is, hogy amennyiben tárgyalás tartását nem kéri, a fellebbezésre a kézhezvételtől számított nyolc napon belül írásbeli ellenkérelmet, illetve a 244. § (1) bekezdésében meghatározott keretek között csatlakozó fellebbezést nyújthat be. Az ellenkérelmet, illetve csatlakozó fellebbezést a másodfokú bíróság haladéktalanul közli az ellenféllel.

(3) Nem lehet tárgyaláson kívül elbírálni a fellebbezést, ha bizonyítást kell lefolytatni. Ha a bizonyítás lefolytatásának szükségessége a tárgyaláson kívüli elintézés során merül fel, a fellebbezés elbírálására a másodfokú bíróság tárgyalást tűz ki.

(4) A fellebbezés (csatlakozó fellebbezés) tárgyaláson kívül történő elbírálásának időpontjáról a feleket értesíteni és az eljárásról jegyzőkönyvet készíteni nem kell. A tárgyaláson kívül hozott határozatokra a 250-254. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”

15. § A Pp. XIV. fejezete helyébe a következő XIV. fejezet lép:

„XIV. fejezet

Felülvizsgálat

270. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól - jogszabálysértésre hivatkozva - a fél, a beavatkozó, az ügyész, valamint - a rendelkezés reá vonatkozó része ellen - az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. Minden jogosult ugyanabban az ügyben csak egy alkalommal élhet felülvizsgálati kérelemmel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelemnek a keresetlevelet (fizetési meghagyást) idézés kibocsátása nélkül elutasító (130. §), a pert megszüntető (157. §) és az egyezséget jóváhagyó (148. §) jogerős végzés ellen, továbbá - külön jogszabály rendelkezése alapján - más, az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen.

271. § (1) Nincs helye felülvizsgálatnak:

a) az első fokon jogerőre emelkedett határozat ellen;

b) ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az első fokú határozatot helyben hagyta

c) a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében;

d) az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen - az apaság vélelmét megdöntő részében -, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg, illetve, ha a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni;

e) ha azt törvény kizárja.

(2) Nincs helye további felülvizsgálatnak, ha a határozatot a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozta.

272. § (1) A felülvizsgálati kérelmet az első fokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.

(2) A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.

(3) A felülvizsgálati eljárásban a kérelem előterjesztője jogi képviselővel köteles eljárni. A felülvizsgálati kérelemhez - ha arra korábban nem került sor - csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is. Ügyvédjelölt (jogi előadó) a Legfelsőbb Bíróság előtt nem járhat el.

(4) Ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi féllel szemben lejárt, illetve, ha a felülvizsgálati kérelmet valamennyi fél benyújtotta, az első fokú határozatot hozó bíróság azt a per irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Legfelsőbb Bírósághoz, a jogerős határozatot hozó bíróságot pedig a felülvizsgálati kérelem másolatának megküldésével értesíti az eljárás megindításáról. Ha a végrehajtás elrendelése már megtörtént, a felülvizsgálati kérelmet beérkezését követően haladéktalanul fel kell terjeszteni.

273. § (1) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik, kivéve, ha a felülvizsgálati kérelem a Legfelsőbb Bíróság jogerős határozata ellen irányul, amikor a Legfelsőbb Bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

(2) A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság az eljárás bármely szakaszában akkor is hivatalból elutasítja, ha

a) felülvizsgálati kérelemnek nincs helye;

b) azt nem az arra jogosult nyújtotta be;

c) a kérelmet előterjesztő fél a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik.

(3) A (2) bekezdés a)-b) pontjai esetében a jogi képviselővel szemben pénzbírság szabható ki.

(4) A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajtását a Legfelsőbb Bíróság felfüggesztheti. A fél kérelmére - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet 32. §-ában meghatározott esetekben - a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról a Legfelsőbb Bíróság értesíti a földhivatalt.

(5) A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Legfelsőbb Bíróság határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a Legfelsőbb Bíróság határoz.

274. § (1) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson vagy tárgyaláson kívül bírálja el.

(2) Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, a tanács elnöke a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem gátolja, az ellenfelet pedig az ellenkérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem előterjesztésének lehetőségére, illetve arra is, hogy - az utóbbi esetben - ennek során a 272. § (3) bekezdése szerint kell eljárnia. A csatlakozó felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem előterjesztésére a 244. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) A felülvizsgálati tárgyalásra a 247. §-ban foglalt rendelkezések kivételével a fellebbezési tárgyalás szabályai megfelelően irányadóak.

(4) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, ha ahhoz a tanács elnökének felhívására a felek hozzájárultak.

(5) Ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztője a tárgyaláson kívüli elbíráláshoz hozzájárul az ellenfelét - a felülvizsgálati kérelem egyidejű kézbesítése mellett - a tanács elnöke a felhívásban figyelmezteti arra is, hogy amennyiben a tárgyaláson kívüli elbíráláshoz ő is hozzájárul, e nyilatkozatával egyidejűleg ellenkérelmet vagy csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő - ez utóbbi esetben - ennek során a 272. § (3) bekezdése szerint kell eljárnia.

275. § (1) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok, illetve a benyújtott okiratok alapján dönt, és a feleket további okiratok csatolására vagy bemutatására is felhívhatja. Ezenkívül bizonyítás felvételének helye nincs.

(2) A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert a tárgyalás alapján megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn.

275/A. § (1) Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

(2) Ha a határozat - az (1) bekezdésben foglalt eljárási szabály megsértésének kivételével - jogszabályt sért, és a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak, a Legfelsőbb Bíróság a jogszabálysértő határozat helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként a jogszabálysértő határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

(3) Ha a Legfelsőbb Bíróság a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi és az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat adhat. Ebben az esetben csak a felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt.

(4) Ha a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, határozatát a másodfokú bíróság, egyébként pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel és intézkedik - a határozathoz képest - a végrehajtásnak vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt.

(5) Új eljárásra utasítás esetében a tárgyalás a Legfelsőbb Bíróság határozatának felolvasásával kezdődik; a bíróság a továbbiakban a reá nézve irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást.

275/B. § Ha törvény másként nem rendelkezik, a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság az általános szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.”

16. § (1) A Pp. 313. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető, a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege az ötvenezer forintot nem haladja meg, feltéve, ha van olyan bíróság, amely a fizetési meghagyás kibocsátására illetékes.”

(2) A Pp. 314. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„314. § Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs belföldön ismert lakóhelye (tartózkodási helye vagy székhelye).”

17. § (1) A Pp. 315. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A fizetési meghagyás iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon kell előterjeszteni.”

(2) A Pp. 315. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jogosult köteles az űrlapnak mind a kérelem előterjesztésére, mind a meghagyás kibocsátására szolgáló részét a 121., illetve a 317. §-nak megfelelően kiállítani. Ha a jogosult a kérelmet nem az arra rendszeresített űrlapon terjesztette elő, vagy nem megfelelően töltötte ki, illetve nem csatolta a szükséges példányszámban, őt a bíróság a hiányok pótlására hívja fel.”

(3) A Pp. 319. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt nap - váltón alapuló követelés esetében három nap - alatt a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnál írásban ellentmondással élhet; a fizetési meghagyásnak bármilyen címen előterjesztett megtámadása ellentmondásnak számít. Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik.”

(4) A Pp. 319. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ellentmondást eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél az eljárásban érdekelt.”

18. § (1) A Pp. 332. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elnök a 124. § keretében)

„a) intézkedik a közigazgatási iratok beszerzéséről; ezzel egyidejűleg értesíti a határozat végrehajtásának elrendelésére jogosult közigazgatási szervet a keresetlevél benyújtásáról, ha azt a fél közvetlenül a bíróságnál nyújtotta be;”

(2) A Pp. 340. §-át megelőző címből a „Törvényességi óvás” szövegrész helyébe a „Felülvizsgálat” szövegrész kerül, egyebekben a Pp. 340. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a jogerős határozat ellen a fél perújítással élt, az elsőfokú bíróság, ha pedig a határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Legfelsőbb Bíróság, erről - az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében - értesíti az eljáró közigazgatási szervet.”

(3) A Pp. 340. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A perújítás, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálását követően, ha a bíróság a határozatot megváltoztatta, a közigazgatási szerv a határozatnak megfelelően a közigazgatási eljárást tovább folytatja vagy megszünteti.”

19. § A Pp. 344. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A perre azoknak az időszaki lapoknak az esetében, amelyeknek a szerkesztősége Budapesten van, továbbá a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Budapesten működő helyi stúdió, a Magyar Távirati Iroda és a Filmhíradó Szerkesztősége esetében a Pesti Központi Kerületi Bíróság, egyébként az a bíróság illetékes, amelynek területén van az időszaki lap szerkesztősége, illetve a rádió (televízió) körzetének helyi stúdiója.”

20. § A Pp. 363. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A választottbírósági ítélet vagy egyezség érvénytelenítésére az a megyei bíróság illetékes, amelynek területén az alperes székhelye található, vagy amelynek területén a jogvitához vezető szerződéskötés történt.”

21. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek a gazdálkodó szervezet megszüntetésével járó felszámolási eljárás befejezéséről hozott jogerős határozat ellen.”

22. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet (Itvr.) 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be:)

„f) bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem,”

(2) Az Itvr. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § A felülvizsgálati kérelem folytán hozott legfelsőbb bírósági határozat hatálya a feleken kívül azokra is kiterjed, akik a felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének bejegyzését követően szereztek jogot.”

23. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény a következő 65. §-sal és címmel egészül ki:

„Felülvizsgálat

65. § Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek az Országos Találmányi Hivatalnak az 57. § (1) bekezdésében felsorolt határozatai megváltoztatása tárgyában hozott jogerős végzés ellen.”

(2) A védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek az Országos Találmányi Hivatalnak a 37. § (1) bekezdésében felsorolt határozatai megváltoztatása tárgyában hozott jogerős végzés ellen.”

(3) Az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. törvényerejű rendelet 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek az Országos Találmányi Hivatalnak a 16. § (1) bekezdésében felsorolt határozatai megváltoztatása tárgyában hozott jogerős végzés ellen.”

24. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Legfelsőbb Bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti.”

(2) A Vht. 97. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) Ha a bíróság a Vht. 95. §-a c) pontjának alkalmazását rendeli el, az erről szóló végzést megküldi a gyámhatóságnak; ilyen esetben a végrehajtás foganatosítása a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, amely a rendőrség közreműködésével (karhatalommal) kényszeríti ki a gyermek átadását. A rendőrség a reá vonatkozó jogszabályokban meghatározott kényszerítő intézkedéseket (eszközöket) alkalmazza.”

25. § A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 27. § (1) bekezdésének bevezető szövege, valamint a 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A jogerős cégbejegyzést követően a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) érvénytelenségére csak abban az esetben lehet hivatkozni, ha:

a) a társasági szerződés nem tartalmazza a 21. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban felsorolt tartalmi kellékeket;”

26. § (1) A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (Ctvr.) 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A végzést a kérelmezőnek kell kézbesíteni. A végzés ellen a kérelmező és - jogszabálysértésre hivatkozással - az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés reá vonatkozó része ellen - fellebbezéssel élhet. Ez utóbbi személy és az ügyész a kérelmezőnek, mint képviselőnek történt kézbesítéstől számított határidő alatt élhet fellebbezéssel.”

(2) A Ctvr. 19. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Az, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, a cégbíróság eljárását akkor kezdeményezheti, ha megállapítható, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 44. §-ában, a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 13. §-ában, illetve az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény végrehajtásáról rendelkező 33/1984. (X. 31.) MT rendelet 9/B. §-ában foglalt perindítási jogával nem élt.”

(3) A Ctvr. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cég bejegyzésére vonatkozó jogerős végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság a végzést csak a Gt. 27. §-ában felsorolt esetekben helyezheti hatályon kívül. Ha a Legfelsőbb Bíróság a cég bejegyzéséről rendelkező végzést hatályon kívül helyezi, a cég a Legfelsőbb Bíróság által a hatályon kívül helyező végzésben meghatározott időponttól szűnik meg. A jogutódlással létrejött cég bejegyzése és a cég megszűnése között eltelt időszakra vonatkozóan a cég ügyeit az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 48. §-ának, illetve a Gt. VIII. Fejezete 7. Címének megfelelő alkalmazásával kell rendezni. A cég törléséről hozott jogerős végzés ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye.”

27. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény VI. Fejezete a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § A felülvizsgálati eljárás során a fellebbezési eljárásban fizetendő illetékekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

28. § (1) E törvény 1993. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvény kihirdetése és hatálybalépése között kézbesített jogerős bírósági határozatokkal szemben - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében - a törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül felülvizsgálati kérelmet lehet előterjeszteni.

(3) E törvény hatálybalépése előtt emelt törvényességi óvás elbírálására az e törvény hatálybalépése előtt hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A megyei bíróság a helyi bíróságnak küldi meg azokat az ügyeket, amelyek e törvény alapján a helyi bíróság hatáskörébe tartoznak, ha az ügyben a perindítás hatályai még nem álltak be. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasították.

(5) A (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmekre, ha a fizetési meghagyás kibocsátására e törvény hatálybalépéséig nem került sor.

29. § (1) Ha e törvény hatálybalépésekor az eljárás szünetel, az ilyen szünetelésre az e törvény hatálybalépése előtt hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) E törvény 14. §-ában foglalt szabályokat a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a bíróság a törvény hatálybalépésekor az elsőfokú határozatot még nem hozta meg.

(3) Ha a Legfelsőbb Bíróság e törvény hatálybalépését követően hatályon kívül helyezi a megyei bíróságnak a korábbi hatásköri szabályok alapján hozott határozatát, de az új hatásköri szabályok szerint az ügy a helyi bíróság hatáskörébe tartozik, a Legfelsőbb Bíróság a helyi bíróságot utasítja új eljárás lefolytatására.

30. § (1) Ahol jogszabály a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perekre vonatkozóan munkaügyi bíróságot említ, ott azon a Pp. 326. §-ában megjelölt bíróságot kell érteni.

(2) Ahol a Pp. vállalati jogtanácsosról (jogi előadóról) rendelkezik, ott azon a gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) kell érteni.

(3) Ahol törvény állandó igazságügyi szakértőről, állandó szakértőről, kijelölt igazságügyi szakértőről, kijelölt szakértőről rendelkezik, a továbbiakban ezen igazságügyi szakértőt kell érteni.

(4) Ahol törvény dolgozóról rendelkezik, ott azon a munkavállalót, a köztisztviselőt és alkalmazottat egyaránt érteni kell.

31. § a) A Pp. 279. §-ának (3) bekezdésében az „ügyvédi munkaközösség” szövegrész helyébe az „ügyvédi iroda” szövegrész lép.

b) A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 23. §-a (1) bekezdésének c) pontjából a „valamint a társadalombiztosítási határozat megtámadása iránti perekben” szövegrész, a Bsz. 23. §-a (2) bekezdéséből a „társadalombiztosítási szerv” szövegrész, a Bsz. 30. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 32. §-ának (2) bekezdése, valamint 67/E. §-ának (4) bekezdéséből a „törvényességi óvás” szövegrész;

c) a Pp. 23/A. §-a, a 67. § (1) bekezdésének g) pontja és (4) bekezdése, a Pp. 277. §-ának (4) bekezdéséből az „értékhatárra tekintet nélkül” szövegrész, a Pp. 291. §-a előtti címből a „- Törvényességi óvás” szövegrész, a Pp. 291. §-ának (2) bekezdése, a 293. § (2) bekezdésének második mondata, a 313. §-ának (3) bekezdése, a 340. §-ának (3) bekezdése, a 361. § (3) bekezdésének utolsó mondata, a 362. §-ának (4) bekezdése, és a Pp. Ötödik Része, a Polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1954. évi VI. törvény 3. §-ából a Pp. 7. § (2) bekezdésének első mondatát megállapító szövegrész, 70. §-a, 76. §-a, a Polgári perrendtartás módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény 6. §-a, 23. §-a, 88. §-a, 89-91. §-a, 101. §-ából a Pp. 293. § (2) bekezdésének utolsó mondatát megállapító szövegrész, 107-108. §-a, a Polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 8. §-a, 9. §-ából a Pp. 23. §-ának (1) bekezdését megállapító szövegrész, 11. §-a, 27. §-ából a Pp. 177. § (2) bekezdését megállapító szövegrész, 43. §-ából a Pp. 256/A. §-át megállapító, még hatályban lévő szövegrész, 44-45. §-a, 54-55. §-a, 57. §-ának (1) bekezdése, 61. §-a, 63. §-ának (2) bekezdése, az egyes polgári eljárásjogi szabályok módosításáról szóló 1979. évi 31. törvényerejű rendelet 1. §-a, 2. §-ának (1) bekezdése, 5. §-ából a Pp. 67. § (1) bekezdésének g) pontját megállapító szövegrész és 23-24. §-a;

d) a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 5. § (2) bekezdésének g) pontja, illetve az (Ütv.-t) módosító 1989. évi XLVI. törvény 5. §-ából az Ütv. 5. § (2) bekezdésének h) pontját megállapító szövegrész, a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet 42. §-ának (2) bekezdése, 43. §-ának (4) bekezdéséből a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész, az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet 61. §-ának (2) bekezdése, az egyes polgári jogi szabályok módosításáról rendelkező 1984. évi 33. törvényerejű rendelet 11-16. §-a, a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 23. §-ának (3) bekezdése, a földről szóló 1987. évi I. törvény 35. §-ának c) pontjából a „törvényességi óvás” szövegrész, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) 27. § (2) bekezdésének második mondata, a polgári eljárási szabályok módosításáról rendelkező 1988. évi XIII. törvény 1. §-a és 3. §-a, az Alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 1989. évi XLII. törvény 17. §-ának (1)-(2) bekezdése és (4) bekezdése, a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (Ctvr.) 21. §-ának (6) bekezdése, valamint a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvény 6. §-a, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, valamint a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet módosításáról rendelkező 1991. évi LXV. törvény2 8.3 §-ának (1) bekezdéséből a Gt. 27. § (2) bekezdésének második mondatát megállapító része, 45. §-ából a Ctvr. 21. §-ának (6) bekezdését megállapító része és 46. §-a

a hatályát veszti.

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról