A cégtulajdonosok célja - a befolyásszerzés mellett -, hogy a társaságba befektetett pénzük hasznot hajtson a számukra, vagyis részesedjenek a vállalkozás eredményéből. Ennek azonban meglehetősen szigorú társasági jogi, számviteli és adózási feltételei vannak.

A tulajdonosok a vagyoni hozzájárulást (kivéve az eszközkivonással kapcsolatos alaptőke-leszállítást, átalakulást, megszűnést stb.) nem követelhetik vissza a vállalkozástól, azonban e hozzájárulásuk alapján jogosulttá válnak arra, hogy a vállalkozás eredményéből - osztalék formájában - részesedjenek.

Osztalék, osztalékjogosultság

A tipikus osztalékfogalom - amelyet mindkét adótörvény, azaz a személyijövedelemadó-törvény és a társasági és osztalékadóról szóló törvény egyaránt - szerint osztaléknak minősül a vállalkozás adózott eredményéből a tag, tulajdonos (részvényes, alapító) részesedése, ideértve a kamatozó részvény utáni kamatot is.

A vállalkozások tőkéjének védelmét, fenntartását, továbbá a hitelezők érdekeinek védelmét szolgálja az a szabály, hogy csak hiteles, megbízható információk birtokában (azaz a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egy időben) lehetséges az osztalék jóváhagyása, fizetése, és csak akkor, ha arra a jegyzett tőkén felüli szabad saját tőke rendelkezésre áll.

A hatályos szabályozás szerint csak meghatározott gazdálkodó szervezetek jogosultak arra, hogy adózott eredményükből osztalékot fizessenek tagjaik, illetve részvényeseik részére. Osztalék fizetésére jogosult például a gazdasági társaság (közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), az egyesülés, a szövetkezet és az erdőbirtokossági társulat, míg nem jogosult osztalék fizetésére például a közhasznú társaság. Az osztalék összegét mindig az éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés) elfogadásával egyidejűleg hagyják jóvá azzal, hogy a jóváhagyás a legfőbb szerv - a tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés - kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Osztalékalap

Osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulás arányában jogosult a vállalkozás tulajdonosa. Az osztalék alapja pedig az adózott eredmény teljes összege lehet.

Az eredményfelosztást meghatározó taggyűlés az adózott eredményt - vagy annak egy részét - a saját vagyona (eredménytartalék) növelésére vagy osztalék fizetésére fordíthatja. A felhalmozott rész a beszámolóban a mérleg szerinti eredmény soron szerepel és a saját vagyon egyik eleme lesz.

Az osztalék kimutatása a számvitelben

Az osztalékfizetésre kijelölt adózott eredményrészt a kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni. A következő év elején a nyitó-rendező tételek könyvelése során a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalék számlára kell átvezetni.

Az osztalék felosztása

Az adózott eredményből osztalékfizetésre fordított részt a törzsbetétek (részvények) arányában kell a tagok között felosztani, azonban ettől a tagok a társasági szerződésben eltérhetnek.

Eltérő felosztási rend

Lényeges, hogy úgynevezett évközi taggyűlési határozat nem elegendő a tulajdoni hányadoktól való eltérés döntésének alátámasztására, mert a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. (Gt.) törvény előírja, hogy a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egy időben határozhat a taggyűlés az osztalék mértékéről, illetve a saját vagyon növeléséről. A gazdasági év folyamán tartott közbeeső taggyűléseken tehát osztalékról nem lehet döntést hozni, legfeljebb az osztalékelőlegről.

A döntés véglegessége

A beszámoló elfogadásakor az osztalékról hozott döntés végleges. Később nem lehet döntést hozni a lezárt gazdasági év eredményének felosztásáról, hiszen a letétbe helyezett és közzétett beszámolók is tartalmazzák a döntés hatását. A később részletezett osztalékfizetési korlátokat is a számviteli törvény szerinti beszámoló adatai alapján kell figyelembe venni. Az esetleg elmulasztott osztalékdöntés meghozatalával a letétbe helyezett beszámolót kicserélni, módosítani nem lehet. Nincs lehetőség tehát az osztalékra vonatkozó határozat módosítására sem.

Elévülés

A tulajdonos részére járó osztalékra - amennyiben az alapszabályban nincs eltérő előírás - 5 éves elévülési idő vonatkozik. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy amennyiben a tulajdonos ez időn belül nem jelenti be az osztalék felvételére az igényt, úgy azt az elengedett kötelezettségek között számolja el a vállalkozás.

Osztalékfizetési alapfogalmak

Osztalék:

Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozásokra a számviteli törvény külön osztalékfogalmat nevesít. E szerint osztaléknak minősül a vállalkozás tagjai részére a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabadon felhasználható vagyonnövekményből kifizetni jóváhagyott összeg. Az osztalékfizetés korlátja vonatkozik az egyszeres könyvvitelt vezetőkre is. Így például az ilyen könyvvezetést vezető betéti társaságának, közkereseti társaságnak a tárgyévi osztalék, részesedés összegét úgy kell meghatároznia, hogy annak kifizetése mellett (beleértve a jóváhagyott összegből év közben előlegként kifizetett összeget is) a lekötött tőketartalékkal, lekötött eredménytartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék (részesedés) kifizetése után se csökkenjen a jegyzett tőke alá.

Saját tőke:

Saját tőke - a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.

Jegyzett tőke:

A jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb gazdálkodónál a cégbíróságon bejegyzett tőke, az alapító okiratban, az alapszabályban, a társasági szerződésben, egyéb létesítő okiratban meghatározott összegben. * Más gazdálkodónál jegyzett tőke a részjegytőke, az üzletrésztőke (szövetkezeteknél), a vagyoni betét (betéti társaságnál), a vagyoni hozzájárulás (közkereseti társaságnál, szövetkezetnél, közös vállalatnál), az alapítói vagyon (vállalatnál), vagy egyéb módon nevezett, a létesítő okiratban (a társasági szerződésben, az alapító okiratban, a tulajdonosok közötti megállapodásban) meghatározott, a tulajdonosok által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tőke. * A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni - nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén a számviteli törvényben előírtak szerinti mértékben - a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan rendelkezésre bocsátott - vagyont mindaddig, amíg a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe meg nem szűnik.

Lekötött tőke- és eredménytartalék:

Itt kell kimutatni a korlátozottan felhasználható tőketartalék és eredménytartalék elemeket - a visszavásárolt saját részvények és saját üzletrészek névértékét, illetve visszavásárlási értékét (ezek közül a nagyobb összeget); az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kutatás-fejlesztés aktivált értékéből le nem írt összeget; a gazdasági társaság tulajdonosánál a veszteség fedezetére fizetendő pótbefizetés összegét; a jogszabály alapján lekötött tartalékot; a veszteség fedezetére a tulajdonosoktól kapott pótbefizetések összegét. Egyszeres könyvvitel vezetése esetén a tárgyévi osztalék, részesedés összegét úgy kell meghatározni, hogy annak kifizetését követően (beleértve a jóváhagyott összegből és év közben előlegként kifizetett összeget is) a lekötött tőketartalékkal és lekötött eredménytartalékkal csökkentett saját tőke összege ne csökkenjen a jegyzett tőke összege alá.

Az osztalék mértékét korlátozó körülmények

A Gazdasági Társaságba meghatározott korlátok

A Gt. szerint

- kizárólag a már teljesített vagyoni hozzájárulás arányában fizethető osztalék,

- a számviteli beszámoló elfogadásával egyidejűleg kell határozni az osztalék jóváhagyásáról, fizetéséről, illetve

- nem fizethető osztalék, ha a társaság saját tőkéje a számviteli szabályok szerint számított módon nem érné el a társaság jegyzett tőkéjét (például törzstőkéjét, alaptőkéjét).

Korlátok a számviteli törvényben

A számviteli törvényben, az osztalék fizetésével kapcsolatban meghatározott korlátok a következők:

- ha az eredménykimutatás szerinti adózott eredmény nem nyújt fedezetet a kifizetni szándékozott osztalékra, részesedésre, ez esetben az eredménytartalék igénybevételére is lehetőség van (legfeljebb azonban a pozitív összeg erejéig),

- kettős könyvvitel vezetése esetén a tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, ha a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal és az értékelési tartalékkal, továbbá a devizás beruházási hiteltartozások nem realizált árfolyamvesztesége és az erre képzett céltartalék-különbözetek összegével csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Változó szabályok 2003-ban

Az eredménytartalék bevonása az osztalékfizetésbe

A vállalkozásoknak korábban lehetőségük volt arra, hogy amennyiben az eredménykimutatás szerinti adózott eredmény nem nyújtott fedezetet a kifizetni szándékozott osztalékra, részesedésre, és az eredménytartalék pozitív összegű volt, azt be lehetett vonni az osztalékfizetésbe. Ez a lehetőség változatlanul fennáll, azonban azzal a megszorítással, hogy ilyen esetben is érvényesülnie kell annak az új - korlátozó - rendelkezésnek, amely szerint a saját tőke összege nem csökkenhet a jegyzett tőke összege alá.

A fentieket figyelembe véve, az adóévet megelőző, bármelyik évben keletkezett eredmény igénybe vehető az eredménytartalékból, miután a korábbi években keletkezett eredmény felhasználásának sorrendjéről nem rendelkeznek a vonatkozó törvények (sem a számviteli törvény, sem az adótörvények). A számviteli elvnek az úgynevezett FIFO-módszer felel meg leginkább, azaz a legrégebben képződött eredményt kell először felhasználni.

Kamatozó részvény utáni kamat

Osztaléknak tekinti mindkét adótörvény (tehát az Szja-tv. és a Tao-törvény is) a kamatozó részvény utáni kamatot. Korábban a kamatozó részvény tulajdonosát akkor is megillette a részvény névértéke után a kamat, ha a társaságnak az adott évben nem volt nyeresége. A kamatot költségként lehetett elszámolni.

A részvénytársaság alaptőkéjének védelme érdekében a részvénykamat kifizetésére vonatkozó szabályokat azonban módosították - azonosan az osztalékra vonatkozó szabályokkal. A módosítás értelmében a kamatozó részvény utáni kamat kifizetésére - a 2003-as gazdasági évtől - már csak az adózott eredmény terhére lesz lehetőség, s az ilyen kamat után az osztalékra irányadó rendelkezések szerint kell az adót megállapítani. A kamatozó részvény után sem fizethető kamat, ugyanúgy, ahogyan osztalék sem, ha ennek következtében a saját tőke nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét.

Példa az osztalékot terhelő adó számítására

Adatok

Jegyzett tőke 35 M Ft,

eredménytartalék 25 M Ft,

a 2015. év adózás utáni eredménye 40 M Ft,

30 M Ft osztalék kifizetéséről döntenek a tulajdonosok.

Jegybanki alapkamat mértéke az osztalékfizetési év (2007)

január 1-jén 8,5 százalék.

Lekötött tartalék 6 M Ft.

Értékelési tartalék 5 M Ft.

Tulajdonosok: 50 százalékban belföldi társaság, 30 százalékban külföldi társaság és 20 százalékban belföldi magánszemély.

Adók számítása

A belföldi tulajdonos társaság - adófizetés nélkül - 30 M Ft x 50 százalék = 15 M Ft osztalékot vehet fel.

Külföldi tulajdonos: 30 M Ft 30 százaléka, melyet 20 százalék osztalékadó terhel.

30 M Ft x 0,3 = 9 M Ft osztalék.

Osztalékadó: 9 M Ft x 0,2 = 1,8 M Ft.

Kifizethető: 9 M Ft - 1,8 M Ft = 7,2 M Ft.

Belföldi magánszemély: 30 M Ft 20 százaléka, 6 M Ft osztalék jár, amelyet 20 százalékos és 35 százalékos adó is terhel.

A tag vagyoni betétje arányában a mérlegben kimutatott - a lekötött és az értékelési tartalékkal csökkentett - saját tőke és a jegybanki alapkamat kétszerese szorzatának megfelelő osztalékot 20 százalékos adó terheli. A saját tőke részei: jegyzett tőke (35 M Ft), eredménytartalék (25 M Ft), mérleg szerinti eredményből az osztalékfizetést követően maradó rész (40 - 30 = 10 M Ft). Saját tőke összesen: 70 M Ft.

[(70 M Ft - 11 M Ft) x 0,2] x 2 x 0,085 = 2 M Ft.

Ennek személyi jövedelemadója 20 százalékos, 2 M Ft x 0,2 = 0,4 M Ft.

Az osztalék többi része: 6 - 2 = 4 M Ft.

Ennek 35 százalékos személyi jövedelemadója: 4 M Ft x 0,35 = 1,4 M Ft.

Összes személyi jövedelemadó: 1,8 M Ft.

A 11 százalékos egészségügyi hozzájárulási kötelezettség összege:

4 M Ft x 0,11 = 0,44 M Ft.

Kifizethető nettó osztalék: járó osztalék (6 M Ft) mínusz a 20 százalékos adó (0,4 M Ft) és mínusz a 35 százalékos adó (1,4 M Ft) = 4,2 M Ft.

A 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást nem az osztalékból részesülő belföldi magánszemély osztalékából kell levonni. Ezt az összeget a kifizető (részvénytársaság, szövetkezet, korlátolt felelősségű társaság stb.) fizeti meg és számolja el.

A társas vállalkozás saját tőkéje alatt az arról az időszakról készült számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőkét kell érteni, amely időszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történik (ez az eljárás akkor is, ha az előző évi eredménytartalékot is bevonják).

A bemutatott példa szerint tehát a 2002-es évről készített mérlegben szereplő saját tőke a magánszemélynek kifizetett összeg 20 százalékos, illetve 35 százalékos adó alá tartozó hányada megállapításának alapja. Tartalmazza a 2006-es év mérleg szerinti eredményét is (az adózás utáni eredményből fennmaradó rész).

Eltérés ügyvédi iroda esetén

A 20 százalékos és a 35 százalékos jövedelemrész megállapítása eltérő az ügyvédi iroda esetében. A vagyoni betét aránya helyett a taglétszám alapján az egy tagra eső értéket kell alapul venni, vagy az előző évben a személyes közreműködésért kifizetett összeget.

Osztalék a Tao-törvényben

A törvény szerint nem csupán a köznapi értelemben vett osztalék, hanem más osztaléknak minősülő jövedelmek után is osztalékadót kell fizetni.

A kifizető által magánszemély részére fizetett osztalék után nem osztalékadót, hanem személyi jövedelemadót kell fizetni. A személyi jövedelemadó nem szerepelhet a társaságiadó-bevallásban sem. A bevallásban félrevezetőnek tűnik az adónem tartalmának megfogalmazása, tekintettel arra is, hogy tájékoztató adatként kérik a kifizetett osztalékelőleg után levont összes adóelőleget (osztalékadót és személyi jövedelemadót is).

Osztalékadó-köteles jövedelmek

A Tao-törvény szerint a következő jövedelmek után kell osztalékadót fizetni:

- a kifizető adózott eredményéből a tagja (részvényese, alapítója) részére kifizetett összeg, ideértve az adózott eredményéből a kamatozó részvény után fizetett kamatot is,

- a kifizető adózott eredményéből a vagyonjegy, részjegy alapján kifizetett összeg,

- a kockázatitőkealap-jegy hozama,

- külföldi vállalkozó fióktelepe által az eredménykimutatásában fizetett (jóváhagyott) osztalékként szerepeltetett összeg (ez a jogcím az egyezményes körben általában nem érvényesül),

- a kifizető által visszafizetési kötelezettség nélkül adott (egyéb vagy rendkívüli ráfordításként elszámolt) támogatás, juttatás, a kifizető (kivéve a társadalmi szervezet) által elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás ráfordításként elszámolt összege, feltéve hogy a támogatás, juttatás nyújtása, a kötelezettség elengedésére vagy a tartozás átvállalására nem a jogszabály kötelezte a kifizetőt,

- a kifizető jogutód nélküli megszűnésekor a tagjai, részvényesei részére juttatott jövedelem, illetve a kifizető által megszerzett jövedelem (ez a tag által az esemény következtében elszámolt ráfordítást meghaladóan elszámolt bevételt jelenti),

- cégbejegyzési kérelem elutasításánál, a cég bejegyzése nélkül történő megszűnése miatt az alapítónál ráfordításként elszámolt követelés könyv szerinti értékét meghaladóan bevételként elszámolt összeg, illetve

- a kockázatitőke-alap megszűnése alapján a kockázatitőkealap-jegykönyv szerint értékét meghaladóan a tőkealapjegy tulajdonosának juttatott vagyoni érték után.

Ha a külföldi tag nem nyilatkozik a megszűnt befektetéséről, a külföldi jogszabályok alapján általa ráfordításként elszámolt összegről, úgy a fenti, utolsó három esetben a ráfordításként elszámolt összegnek a megszűnő belföldi személy (a kifizető) alapításkori jegyzett tőkéjéből az osztalékban részesülőre a tagi (részvényesi, alapítói, tulajdonosi) jogviszonya alapján jutó részt kell tekinteni.

A kamatozó részvény után fizetett kamat csak akkor minősül osztaléknak, ha valóban az adózott eredményből fizették ki azt - vagyis azt a kifizető nem ráfordításként számolta el.

Adómérték

Az osztalékadót tehát a nem magánszemély részére fizetett, osztaléknak minősülő jövedelem után kell fizetni. Az osztalékadó mértéke 20 százalék.

A külföldi illetőségű, nem magánszemély részére fizetett osztalék utáni osztalékadó mértéke attól is függ, hogy Magyarország kötött-e egyezményt a külföldi illetősége szerinti állammal. Amennyiben van egyezmény, akkor az osztalék után az adót a szerint kell érvényesíteni úgy, hogy a külföldire a kedvezőbb adómértéket kell alkalmazni.

Kifizetői feladatok

A törvény szerint a belföldinek csak mint osztalékot kifizetőnek van kapcsolata az adóval: a külföldinek kifizetett osztalék után levonja és megfizeti az osztalékadót, valamint beállítja az adóbevallásba is.

A kifizetőnek akkor is le kell vonnia az osztalék utáni adót, ha a belföldi osztalékban részesülő (nem magánszemély) készpénzben veszi fel az osztalékot, vagy külföldi bankszámlájára kéri az osztalék kifizetését.

A jegyzett tőke emelésével szerzett vagyoni érték (tőkeemelési osztalék)

A korlátolt felelősségű társaságnál, valamint a részvénytársaságnál a jegyzett tőkét emelhetik

- új törzsbetétek befizetésével, illetőleg új részvények forgalomba hozatalával,

- a törzstőkén, alaptőkén felüli vagyonból, valamint

- dolgozói üzletrész kialakításával, dolgozói részvény forgalomba hozatalával.

Új törzsbetétek, új részvények

Az új törzsbetétek befizetésének, az új részvények forgalomba hozatalának forrása csak adózott jövedelem lehet, ezért az ilyen tőkeemelésnek adóvonzata nincsen sem a magánszemélyeknél, sem a társaságoknál.

A jegyzett tőke emelésekor a korlátolt felelősségű társaságoknál a tagok törzsbetétei külön befizetés nélkül korábbi törzsbetéteik arányában növekednek, részvénytársaságoknál pedig az alaptőke-emelés a társaság részvényeseit illeti meg, ellenérték nélkül, részvényeik arányában, új részvények kibocsátásával, vagy a meglevő részvények felülbélyegzésével.

Tőkeemelés alaptőkén felüli vagyonból

A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő jegyzett tőke emelésének ugyanazok a számviteli korlátai, mint amelyeket az osztalék jóváhagyásánál, fizetésénél a számviteli törvény meghatároz. A két jövedelemadó-törvény nem azonosan kezeli a jegyzett tőke növelése során juttatott vagyoni értéket.

A társaságiadó-alany tag a törzsbetét értékének növelése miatt nem jogosult a befektetése beszerzési értékének a megváltoztatására, így a gazdasági esemény nem érinti a bevételeit, költségeit, eredményét, továbbá az adókötelezettségét. A jegyzett tőke emelésével realizált vagyonnövekményt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény nem tekinti osztaléknak, így ha a tag nem magánszemély, ilyenkor nem keletkezik osztalékadó-kötelezettsége. Adókötelezettsége majd a tőke kivonásakor keletkezik, ugyanis a tag ebben az időpontban tudja majd a megemelt törzstőkét realizálni.

Magánszemély tag esetében az említett gazdasági eseménynek minősül az ellenérték nélküli vagyoniérték-juttatás, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény osztalékként határoz meg.

Dolgozói üzletrész, dolgozói részvény

A jegyzett tőke emelésének sajátos formája a dolgozói üzletrész, dolgozói részvény kialakítása, illetve forgalomba hozatala. A korlátolt felelősségű társaságok a társasági szerződésben rendelkezhetnek arról, hogy a társaság munkavállalói ingyenes, vagy kedvezményes áron dolgozói részvényt szerezhetnek. A dolgozói üzletrészek nem haladhatják meg a törzstőke 15 százalékát. A dolgozói részvény is ingyenesen, az alaptőkén felüli vagyon és a dolgozók befizetése ellenében történő jegyzett-tőke-emeléssel hozható forgalomba. Mindkét esetben természetesen csak magánszemélyeknél merülhet fel adókötelezettség, az ellenérték nélkül juttatott vagyoni érték, mint osztalék után.

Részesedés kivonása befektetés megszűnése miatt

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény értelmében osztaléknak minősül

- a befektetés - jogutód nélküli megszűnés miatti - kivonásakor a vagyonfelosztási javaslat szerint a befektetés számvitelben kimutatott, könyv szerinti értéket meghaladó vagyonérték,

- a befektetés átalakulásakor - a vagyonmérleg szerint - a befektetés számvitelben kimutatott, könyv szerinti értékét meghaladó vagyoni érték,

- a jegyzett tőke leszállításakor a ráfordításként elszámolt könyv szerinti értéket meghaladóan kapott vagyoni érték, valamint

- az előtársaságként működő cég bejegyzésének elmaradása (jogerős cégbírósági elutasító végzés, bejegyzés iránti kérelem visszavonása) esetén az alapítók részére visszaadott vagyonnak az alapításkor befizetett összeget meghaladó része.

Speciális osztalék a Tao-törvényben

A speciális osztalékfogalom azzal áll összefüggésben, hogy a számviteli törvény szerint az ilyen címen osztalékot fizető az adózott jövedelméből fedezi ezeket a támogatásokat, s ez indokolja a másik félnél, a támogatást kapónál a juttatás osztalékkénti kezelését.

Osztalékfajták

Ilyen nevesített osztalékok az alábbiak:

- más adózótól vagy belföldi illetőségű magánszemélytől visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (egyéb vagy rendkívüli bevételként elszámolt) támogatás, juttatás, valamint

- más adózó, avagy belföldi illetőségű magánszemély által, valamint a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatás, juttatás, elengedett kötelezettség, továbbá átvállalt tartozás.

Az osztalék utáni adó mértéke a személyi jövedelemadóban

Az adó meghatározása

Az osztalék utáni adót az Szja-tv. alapján a következőképpen kell meghatározni: első lépésként az osztalékra jogosult magánszemélyre vonatkozóan meg kell állapítani a vagyoni betétje arányában a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből a reá eső értéket. Az így kapott összegnek ki kell számítani az év első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő részét. Az ily módon megállapított rész képezi a 20 százalékos adóterhet viselő osztalékot. Abban az esetben, ha ezt az összeget meghaladó mértékű osztalékot fizetnek ki, akkor ez a felettes részt teljes egészében 35 százalékos adó alá esik. A kifizető a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék után 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is köteles fizetni. (2003. január 1-jétől hatályát vesztette ez a rendelkezés, amely a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap után százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget ír elő. A 2003. december 31-ig kifizetett osztalék után azonban még a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség van érvényben.)

Osztalékfizetési kötelezettség értékpapír-juttatáskor

Osztalékfizetési kötelezettség keletkezik, ha a társas vállalkozás a jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából - a magánszemély tulajdonos részére - a jegyzett tőke emelésével juttat értékpapírt (a kft.-beli üzletrész is értékpapír), vagy az értékpapír névértékének emeléséből származik a jövedelem. Az így megszerzett jövedelem után az adó mértéke 20 százalék, amelyet a kifizetőnek az emelést követő első alkalommal kifizetett adóköteles jövedelemből kell levonnia. Ha az év folyamán már nincs kifizetés, akkor a kapott igazolás alapján a magánszemély az éves bevallásában rendezi a kötelezettségét.

Eljárási szabályok

Az osztalék utáni személyi jövedelemadót a kifizető vonja le és fizeti be, a levonást követő hó 12-éig. A levonásról kifizetői igazolást kell adni. Az adót akkor is be kell fizetni, ha az osztalékot nem pénzben fizették ki. A kifizető az így megfizetett adót követelésként tartja nyilván.

Osztalék a Tao-törvényben

A törvény szerint nem csupán a köznapi értelemben vett osztalék, hanem más osztaléknak minősülő jövedelmek után is osztalékadót kell fizetni.

A kifizető által magánszemély részére fizetett osztalék után nem osztalékadót, hanem személyi jövedelemadót kell fizetni. A személyi jövedelemadó nem szerepelhet a társaságiadó-bevallásban sem. A bevallásban félrevezetőnek tűnik az adónem tartalmának megfogalmazása, tekintettel arra is, hogy tájékoztató adatként kérik a kifizetett osztalékelőleg után levont összes adóelőleget (osztalékadót és személyi jövedelemadót is).

Osztalékadó-köteles jövedelmek

A Tao-törvény szerint a következő jövedelmek után kell osztalékadót fizetni:

- a kifizető adózott eredményéből a tagja (részvényese, alapítója) részére kifizetett összeg, ideértve az adózott eredményéből a kamatozó részvény után fizetett kamatot is,

- a kifizető adózott eredményéből a vagyonjegy, részjegy alapján kifizetett összeg,

- a kockázatitőkealap-jegy hozama,

- külföldi vállalkozó fióktelepe által az eredménykimutatásában fizetett (jóváhagyott) osztalékként szerepeltetett összeg (ez a jogcím az egyezményes körben általában nem érvényesül),

- a kifizető által visszafizetési kötelezettség nélkül adott (egyéb vagy rendkívüli ráfordításként elszámolt) támogatás, juttatás, a kifizető (kivéve a társadalmi szervezet) által elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás ráfordításként elszámolt összege, feltéve hogy a támogatás, juttatás nyújtása, a kötelezettség elengedésére vagy a tartozás átvállalására nem a jogszabály kötelezte a kifizetőt,

- a kifizető jogutód nélküli megszűnésekor a tagjai, részvényesei részére juttatott jövedelem, illetve a kifizető által megszerzett jövedelem (ez a tag által az esemény következtében elszámolt ráfordítást meghaladóan elszámolt bevételt jelenti),

- cégbejegyzési kérelem elutasításánál, a cég bejegyzése nélkül történő megszűnése miatt az alapítónál ráfordításként elszámolt követelés könyv szerinti értékét meghaladóan bevételként elszámolt összeg, illetve

- a kockázatitőke-alap megszűnése alapján a kockázatitőkealap-jegykönyv szerint értékét meghaladóan a tőkealapjegy tulajdonosának juttatott vagyoni érték után.

Ha a külföldi tag nem nyilatkozik a megszűnt befektetéséről, a külföldi jogszabályok alapján általa ráfordításként elszámolt összegről, úgy a fenti, utolsó három esetben a ráfordításként elszámolt összegnek a megszűnő belföldi személy (a kifizető) alapításkori jegyzett tőkéjéből az osztalékban részesülőre a tagi (részvényesi, alapítói, tulajdonosi) jogviszonya alapján jutó részt kell tekinteni.

A kamatozó részvény után fizetett kamat csak akkor minősül osztaléknak, ha valóban az adózott eredményből fizették ki azt - vagyis azt a kifizető nem ráfordításként számolta el.

Adómérték

Az osztalékadót tehát a nem magánszemély részére fizetett, osztaléknak minősülő jövedelem után kell fizetni. Az osztalékadó mértéke 20 százalék.

A külföldi illetőségű, nem magánszemély részére fizetett osztalék utáni osztalékadó mértéke attól is függ, hogy Magyarország kötött-e egyezményt a külföldi illetősége szerinti állammal. Amennyiben van egyezmény, akkor az osztalék után az adót a szerint kell érvényesíteni úgy, hogy a külföldire a kedvezőbb adómértéket kell alkalmazni.

Kifizetői feladatok

A törvény szerint a belföldinek csak mint osztalékot kifizetőnek van kapcsolata az adóval: a külföldinek kifizetett osztalék után levonja és megfizeti az osztalékadót, valamint beállítja az adóbevallásba is.

A kifizetőnek akkor is le kell vonnia az osztalék utáni adót, ha a belföldi osztalékban részesülő (nem magánszemély) készpénzben veszi fel az osztalékot, vagy külföldi bankszámlájára kéri az osztalék kifizetését.

A jegyzett tőke emelésével szerzett vagyoni érték (tőkeemelési osztalék)

A korlátolt felelősségű társaságnál, valamint a részvénytársaságnál a jegyzett tőkét emelhetik

- új törzsbetétek befizetésével, illetőleg új részvények forgalomba hozatalával,

- a törzstőkén, alaptőkén felüli vagyonból, valamint

- dolgozói üzletrész kialakításával, dolgozói részvény forgalomba hozatalával.

Új törzsbetétek, új részvények

Az új törzsbetétek befizetésének, az új részvények forgalomba hozatalának forrása csak adózott jövedelem lehet, ezért az ilyen tőkeemelésnek adóvonzata nincsen sem a magánszemélyeknél, sem a társaságoknál.

A jegyzett tőke emelésekor a korlátolt felelősségű társaságoknál a tagok törzsbetétei külön befizetés nélkül korábbi törzsbetéteik arányában növekednek, részvénytársaságoknál pedig az alaptőke-emelés a társaság részvényeseit illeti meg, ellenérték nélkül, részvényeik arányában, új részvények kibocsátásával, vagy a meglevő részvények felülbélyegzésével.

Tőkeemelés alaptőkén felüli vagyonból

A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő jegyzett tőke emelésének ugyanazok a számviteli korlátai, mint amelyeket az osztalék jóváhagyásánál, fizetésénél a számviteli törvény meghatároz. A két jövedelemadó-törvény nem azonosan kezeli a jegyzett tőke növelése során juttatott vagyoni értéket.

A társaságiadó-alany tag a törzsbetét értékének növelése miatt nem jogosult a befektetése beszerzési értékének a megváltoztatására, így a gazdasági esemény nem érinti a bevételeit, költségeit, eredményét, továbbá az adókötelezettségét. A jegyzett tőke emelésével realizált vagyonnövekményt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény nem tekinti osztaléknak, így ha a tag nem magánszemély, ilyenkor nem keletkezik osztalékadó-kötelezettsége. Adókötelezettsége majd a tőke kivonásakor keletkezik, ugyanis a tag ebben az időpontban tudja majd a megemelt törzstőkét realizálni.

Magánszemély tag esetében az említett gazdasági eseménynek minősül az ellenérték nélküli vagyoniérték-juttatás, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény osztalékként határoz meg.

Dolgozói üzletrész, dolgozói részvény

A jegyzett tőke emelésének sajátos formája a dolgozói üzletrész, dolgozói részvény kialakítása, illetve forgalomba hozatala. A korlátolt felelősségű társaságok a társasági szerződésben rendelkezhetnek arról, hogy a társaság munkavállalói ingyenes, vagy kedvezményes áron dolgozói részvényt szerezhetnek. A dolgozói üzletrészek nem haladhatják meg a törzstőke 15 százalékát. A dolgozói részvény is ingyenesen, az alaptőkén felüli vagyon és a dolgozók befizetése ellenében történő jegyzett-tőke-emeléssel hozható forgalomba. Mindkét esetben természetesen csak magánszemélyeknél merülhet fel adókötelezettség, az ellenérték nélkül juttatott vagyoni érték, mint osztalék után.

Részesedés kivonása befektetés megszűnése miatt

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény értelmében osztaléknak minősül

- a befektetés - jogutód nélküli megszűnés miatti - kivonásakor a vagyonfelosztási javaslat szerint a befektetés számvitelben kimutatott, könyv szerinti értéket meghaladó vagyonérték,

- a befektetés átalakulásakor - a vagyonmérleg szerint - a befektetés számvitelben kimutatott, könyv szerinti értékét meghaladó vagyoni érték,

- a jegyzett tőke leszállításakor a ráfordításként elszámolt könyv szerinti értéket meghaladóan kapott vagyoni érték, valamint

- az előtársaságként működő cég bejegyzésének elmaradása (jogerős cégbírósági elutasító végzés, bejegyzés iránti kérelem visszavonása) esetén az alapítók részére visszaadott vagyonnak az alapításkor befizetett összeget meghaladó része.

Speciális osztalék a Tao-törvényben

A speciális osztalékfogalom azzal áll összefüggésben, hogy a számviteli törvény szerint az ilyen címen osztalékot fizető az adózott jövedelméből fedezi ezeket a támogatásokat, s ez indokolja a másik félnél, a támogatást kapónál a juttatás osztalékkénti kezelését.

Osztalékfajták

Ilyen nevesített osztalékok az alábbiak:

- más adózótól vagy belföldi illetőségű magánszemélytől visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (egyéb vagy rendkívüli bevételként elszámolt) támogatás, juttatás, valamint

- más adózó, avagy belföldi illetőségű magánszemély által, valamint a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatás, juttatás, elengedett kötelezettség, továbbá átvállalt tartozás.

Az osztalék utáni adó mértéke a személyi jövedelemadóban

Az adó meghatározása

Az osztalék utáni adót az Szja-tv. alapján a következőképpen kell meghatározni: első lépésként az osztalékra jogosult magánszemélyre vonatkozóan meg kell állapítani a vagyoni betétje arányában a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből a reá eső értéket. Az így kapott összegnek ki kell számítani az év első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő részét. Az ily módon megállapított rész képezi a 20 százalékos adóterhet viselő osztalékot. Abban az esetben, ha ezt az összeget meghaladó mértékű osztalékot fizetnek ki, akkor ez a felettes részt teljes egészében 35 százalékos adó alá esik. A kifizető a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék után 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is köteles fizetni. (2003. január 1-jétől hatályát vesztette ez a rendelkezés, amely a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap után százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget ír elő. A 2003. december 31-ig kifizetett osztalék után azonban még a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség van érvényben.)

Osztalékfizetési kötelezettség értékpapír-juttatáskor

Osztalékfizetési kötelezettség keletkezik, ha a társas vállalkozás a jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából - a magánszemély tulajdonos részére - a jegyzett tőke emelésével juttat értékpapírt (a kft.-beli üzletrész is értékpapír), vagy az értékpapír névértékének emeléséből származik a jövedelem. Az így megszerzett jövedelem után az adó mértéke 20 százalék, amelyet a kifizetőnek az emelést követő első alkalommal kifizetett adóköteles jövedelemből kell levonnia. Ha az év folyamán már nincs kifizetés, akkor a kapott igazolás alapján a magánszemély az éves bevallásában rendezi a kötelezettségét.

Eljárási szabályok

Az osztalék utáni személyi jövedelemadót a kifizető vonja le és fizeti be, a levonást követő hó 12-éig. A levonásról kifizetői igazolást kell adni. Az adót akkor is be kell fizetni, ha az osztalékot nem pénzben fizették ki. A kifizető az így megfizetett adót követelésként tartja nyilván.

Osztalékelőleg

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény értelmében az osztalékelőlegre az osztalékra előírt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ez a szabály vonatkozik az adó megállapítására, levonására, megfizetésére és bevallására egyaránt.

A kifizetés alapja

Osztalékelőleg az adóévi várható osztalék terhére fizethető, amelyet a mérlegfordulónapig kell a vállalkozásnak kifizetnie. E körben az általánosan elfogadott álláspont, hogy csak az az összeg minősül az adóévi várható osztalék terhére fizetett előlegnek, amelyet a vállalkozás a mérleg fordulónapjáig ténylegesen kifizetett. Az osztalékelőleget - ha a vállalkozás teljesítette - a vállalkozás számvitelében, a követelések között kell kimutatni.

Korlátozások

Korlátok kft.-nél és rt.-nél

A korlátolt felelősségű társaságoknál és a részvénytársaságoknál a Gt. korlátozza az osztalékelőleg fizetését. Az említett társaságok csak akkor fizethetnek osztalékelőleget, ha a számviteli törvény előírása szerint készített közbenső mérleg alapján valószínűsíthető, hogy utóbb az éves osztalék kifizetésének nem lesz törvényi akadálya. A közbenső mérleg elkészítésére a számviteli törvény részletes előírásokat tartalmaz, amelyek között szerepel az is, hogy taggyűlés, közgyűlés által elfogadott közbenső beszámoló alapján osztalékelőleg csak akkor fizethető, ha teljesül az osztalékfizetés feltétele, azaz: a saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke alá. Azoknál a társaságoknál, ahol könyvvizsgáló működik, a könyvvizsgálónak véleményt kell adnia az osztalékelőlegről hozott döntés alapjául szolgáló mérlegről.

Az rt.-re vonatkozó speciális tilalmak

Részvénytársaságoknál ezen túlmenően további korlátot is be kell tartani az osztalékelőleg fizetésekor. Ennek lényege, hogy az osztalékelőleg és az abban az évben fizetett osztalék együttes összege nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év után a vállalkozásoknak a számviteli szabályok szerint számított osztalékfizetésre fordítható adózott eredményét.

Az osztalékelőleg-fizetés feltétele mindezeken túl, hogy a részvényesek vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, ha az osztalékfizetésre utóbb mégsem lesz jogszabályi lehetőség.

Egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások

Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozásokra - miután felelősségük korlátlan és egyetemleges - az említett szabályokat nem terjesztették ki. Természetesen fizethetnek osztalékelőleget, mégpedig közbenső mérleg készítése nélkül. Az év közben kifizetett osztalékelőleget azonban figyelembe kell venni a tárgyévi osztalék maximálisan kifizethető összegének meghatározásakor.

Az osztalékra vonatkozó rendelkezések alkalmazása

Az osztalékelőlegre az osztalékra meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ez annyit jelent, hogy a kifizető

- az osztalékelőlegből annak kifizetésekor köteles levonni az osztalékadót, majd azt a kifizetést követő hónap 12-éig köteles az adóhatóságnak megfizetni,

- a belföldi illetőségű osztalékban részesülő részére fizetett osztalékelőlegből csak akkor vonja le az osztalékadót, ha azt készpénzben fizeti ki, vagy nem az osztalékban részesülő belföldi hitelintézetnél vezetett bankszámlájára utalja át,

- külföldi illetőségű osztalékban részesülő részére fizetett osztalékelőlegből az osztalékra vonatkozó feltételek szerint vonhatja le az adóegyezményben meghatározott adómértékkel az osztalékadót, de nem adhat ki adó-visszatérítésre jogosító igazolást, végül

- az osztalékelőlegre teljesített adónak az osztalék adóját meghaladó különbözetével az osztalék jóváhagyásakor a kifizető számol el az adóhatósággal és az osztalékadó alanyával.

Az osztalékelőleg alakulása a végleges eredmény függvényében

Az osztalékelőleg sorsa többféle lehet, ezek a következők:

- az osztalékelőleg teljes egészében osztalékká válik, ezen túlmenően a vállalkozás nem fizet osztalékot (Ilyen esetben a kifizetőnek meg kell állapítania az osztalékjövedelem utáni adók összegét - természetesen a 20, illetve 35 százalékos adómérték szerint, valamint 11 százalék egészségügyi hozzájárulást. Ha az osztaléknak olyan része is van, amely 35 százalékos adó alá esik, a különbözetet a legközelebbi adóköteles kifizetésből le kell vonnia a kifizetőnek. Ha a teljes összeg 20 százalékos adót visel, akkor adólevonási kötelezettsége értelemszerűen nincs.);

- amennyiben az osztalékelőleget meghaladó nagyságrendű osztalék fizetéséről dönt a társaság, akkor meg kell állapítani a teljes osztalék utáni adót, amit csökkenteni kell a már levont előleggel (A különbözetet - a döntést követően kifizetett összegből - a kifizetéskor a kifizetőnek le kell vonnia.);

- abban az esetben, ha a társaság a kifizetett osztalékelőlegnél kisebb összegű osztalékot szavaz meg, meg kell állapítani a tényleges osztalék utáni adót, és ezzel szemben a különbözetként jelentkező összeget a kifizetőnek a magánszeméllyel el kell számolnia (Ha az osztalékelőlegként kifizetett összegből levont 20 százalékos adó kevesebb, mint a megállapított osztalék utáni adó, úgy a különbözetet le kell vonni a magánszemélynek a következő alkalommal kifizetett adóköteles jövedelméből, illetőleg ha a levont összeg több, mint a ténylegesen fizetendő adó, úgy a különbözetet vissza kell fizetni a magánszemélynek.);

- az osztalékká nem váló osztalékelőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján hitellé válik, és a kifizetőnek kamatkülönbözet utáni 44 százalékos adófizetési kötelezettsége keletkezik. (A hitelnyújtás időpontja az osztalékelőleg kifizetésének a napja. A kamatkülönbözet utáni adó összegét az adóévet követő év január 12-éig kell a kifizetőnek átutalnia az adóhatósághoz. A 44 százalékos adó alapjául szolgáló összeget a hitelnyújtás időpontjától az adóév végéig keletkező kamatkülönbözet összege után kell megfizetni. A kifizető a saját fizetési kötelezettségébe betudja az osztalékelőlegből levont adó összegét, a magánszemélynek azonban az osztalékká nem vált részre jutó 20 százalékos adót vissza kell fizetnie. Természetesen, ha az osztalékká nem vált előleget a magánszemély az év végéig visszafizeti, akkor a kamatkülönbözet összegét a visszafizetés időpontjáig kell megállapítani, az adót pedig a visszafizetést követő hónap 12-éig kell a társaságnak befizetnie. Amennyiben az adóév végéig az osztalékká nem vált összeget a magánszemély nem fizeti vissza, akkor a következő adóévben is be kell számítani az arra az évre jutó kamatkülönbözetet és utána a kifizetőnek adóznia kell. A kamatkülönbözet számításánál évenként utólagosan kell a jövedelmet megállapítani, ami az adóévben esedékes tényleges kamat és az adóév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamattal számított összeg különbözete.)

Az osztalékelőlegnek az a része, amelyik nem válik osztalékká, és a döntés értelmében azt vissza sem fizetik - mert azt elengedték -, a magánszemély egyéb összevonás alá eső jövedelme lesz. Ez esetben a kifizetőnek meg kell állapítania a kifizetőre vonatkozó szabályok szerint az adóelőleget, ezt azonban csökkenteni kell az osztalékelőlegből levont adó összegével. A magánszemélynél a jövedelem megszerzésének időpontja az osztalékelőleg visszafizetési kötelezettségének elengedéséről szóló döntés napja lesz. Az elengedés napja és az osztalékelőleg kifizetésének napja között eltelt időszakot azonban úgy kell tekinteni, hogy a magánszemély ez idő alatt kamatmentes hitelhez jutott. Ennek következtében a kifizetőnek a kamatkülönbözet címén megszerzett jövedelem után a 44 százalékos adót meg kell fizetnie.

Külföldi illetőségűek adózása az osztalék után

A külföldi illetőségű személyt megillető osztalékból a kifizetés napján kell levonni és megfizetni az osztalékadót akkor, ha az osztalékot pénzben fizetik ki. Ebből a szempontból közvetlen átutalásnak kell tekinteni, ha az osztalékban részesülő devizakülföldi belföldi felhatalmazott hitelintézetnél vezetett deviza- vagy konvertibilisforint-számlájára utalják át az osztalékot, és a számlatulajdonos rendelkezése alapján az összeget a jóváírás után a hitelintézet haladéktalanul átutalja a belföldi társaság tőkeszámlájára. A kifizetőnek erről a kifizetéssel egyidejűleg tájékoztatnia kell a gazdasági társaságot, szövetkezetet, amely számlájának jóváírását vissza kell igazolni a kifizetőnek.

Adómérték

A kifizetőnek a külföldi illetőségű osztalékban részesülőtől is 20 százalékos mértékkel kell levonnia az osztalékadót, s erről részére igazolást kell adnia.

Egyezményes adómérték

Különleges eljárási lehetőséget biztosít az adózás rendjéről szóló törvény a kifizetőnek az egyezmény szerinti adómérték alkalmazására. Ehhez rendelkezni kell az adóhatósági engedéllyel, és a külföldi osztalékban részesülő illetőségigazolásával. A kifizetőnek az adóhatósági engedély iránti kérelmet a saját illetékessége szerinti igazgatóságnál kell kérnie. A kérelmet a kifizetést megelőzően kell beszereznie, mert a kifizető csak kérelemre vonhatja le az osztalékadót - az adóhatóság engedélye alapján - az egyezmény szerinti adómértékkel.

Visszaigénylés

Külföldiek adóügyében kizárólagos illetékességgel az APEH Észak-budapesti Igazgatósága jár el. A külföldi a tőle levont osztalékadónak azt a részét, amely meghaladja az egyezmény szerinti mértéket, az adóhatóságtól - az erre rendszeresített nyomtatványon - visszaigényelheti.

Kötelező mellékletek

Az igényléshez csatolni kell az osztalékadó levonásáról szóló igazolást, és az illetőséget igazoló (külföldi adóhatóság által kiállított) okirat hiteles magyar nyelvű fordításáról készített másolatot.

Az igényérvényesítés kezdő időpontja

A visszaigénylési jogot már a levonást követően lehet érvényesíteni.

Felelősség

A különbözetért a kifizetőt korlátlan felelősség terheli.

Eljárás adólevonási tilalom esetén

Abban az esetben, ha a külföldi illetőségű osztalékban részesülőnek járó osztalékból az adó nem vonható le (például természetbeni vagyonmegosztás), úgy az osztalékadót a kifizető fizeti meg. Az így megfizetett adót követelésként kell nyilvántartani.

Osztalékfizetési mentességek

Tőkeemelés

Nem kell osztalékadót levonni, illetve a külföldi helyett megfizetni az után az osztalék után, amelyet a külföldi már működő vagy újonnan alakuló gazdasági társaság (szövetkezet) jegyzett tőkéjének emelésére fordít, s így az osztalék átutalása, átadása közvetlenül erre a célra történik.

Átalakulás - feltételes mentesség

A külföldi az átalakulás során is realizálhat osztalékot, amelyet továbbra is belföldi befektetésként tart meg. Ebben az esetben sem kell az osztalékadót megfizetnie. A kifizetőnek a Tao-tv.-ben előírtak alapján tájékoztatnia kell az adómentesen befektetett osztalék összegéről azt a gazdasági társaságot, szövetkezetet, amelyhez a befektetés történt. Ezt az átutalt összeget - mindaddig, amíg az osztalékban részesülő vagy a kifizető ellenkezőjét nem igazolja - úgy kell tekinteni, mint amely után az osztalékadót nem fizették meg.

A külföldi illetőségű által ilyen módon osztalékadó-mentesen befektetett osztalék azonban nem jelent végleges mentességet az adókötelezettség alól, mert az adó a felemelt jegyzett tőke leszállításakor, a részesedés értékesítésekor, a társaság megszűnésekor, a tagsági (részvényesi) viszony megszűnésekor, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítása, a cégbejegyzési eljárás megszüntetése időpontjában esedékes.

Megszűnés jogutódlással

A jogutódlás melletti megszűnés csak akkor keletkeztet osztalékadó-fizetési kötelezettséget, ha nem jár együtt a tagsági (részvényesi) jogok utódlásával.

Külföldről származó osztalék adómentessége

Adómentességet élvez viszont a külföldről származó osztalék, illetve osztalék típusú más jövedelem, mivel a külföldről kapott osztalék a társaságiadó-alap kiszámítása során levonható.

Ellenőrzött külföldi társaságtól származó osztalékjövedelem adója

A törvény meghatározása szerint ellenőrzött külföldi társaság az a külföldi személy

- amelynek székhelye olyan államban van, ahol a jövedelmére jogszabály nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az adóévre előírt adómérték legfeljebb 10 százalék - kivéve ha a székhely szerinti országgal a Magyar Köztársaságnak hatályos adóegyezménye van - és

- amelynek az alapítói vagyonából az adóévben a belföldi illetőségű adózó közvetlenül vagy közvetve legalább 30 napon át és az adóév utolsó napján, legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik.

Az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék mindig adóköteles jövedelemnek minősül, azaz nem kapcsolódik hozzá adóalap-korrekció.

Adóalap-korrekciós tétel kapcsolódik viszont az ellenőrzött külföldi társaságtól származó nyereséghez. Ennek megfelelően a fel nem osztott nyereségből az adózót részesedése alapján megillető összeggel a társaságiadó-alapot meg kell növelni.

A külföldön megfizetett osztalékadó beszámításánál a belföldi illetőségű adózók az osztalékadó alól mentességet élveznek. Az osztalék azonban az átutalt összegben szerepel a vállalkozás számviteli nyilvántartásában, eredményében, s így a megfizetett adó az eredményt csökkenti.

Egyébként pedig a kapott osztalék is levonható a társaságiadó-alapból, ezért nem fordulhat elő a kétszeres adózás.

A forrásország adóztatási joga

A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a Tao-törvény alapelvként rögzíti, hogy a törvény tárgyát képező adókra vonatkozó nemzetközi szerződések rendelkezései elsőbbséget élveznek a törvény előírásaival szemben. Az osztalékjövedelem adóztatására valamennyi, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hatálya kiterjed, amelyek meghatározzák az osztalék fogalmát és az úgynevezett forrásország adóztatási jogának korlátozását.

Az egyezmények alapján az osztalék típusú jövedelmek abban az államban, amelyben az osztalékot fizető társaság illetőséggel bír, csak egy-egy meghatározott felső korlát mértékéig, míg az osztalékban részesülő társaság vagy személy illetősége szerinti államban az ottani általános előírások alapján adóztathatók.

A forrásország által kivethető adó mértéke szempontjából lényeges, hogy az egyezmény különbséget tesz-e aszerint, hogy az osztalék kedvezményezettje egyben haszonhúzónak is minősül-e, avagy sem. Haszonhúzó az a külföldi illetőségű osztalékban részesülő személy, amely az illetősége szerinti állam adóhatóságához benyújtott adóbevallásában az osztalékot bevételként elszámolja. Kedvezményezett az a társaság, amely az osztalékot megkapja, azaz akár egy közvetítő is lehet a kedvezményezett.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekben a forrásország által érvényesíthető osztalékadó mértéke általában kisebb 20 százaléknál.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra, a cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.