Ki az önálló tevékenységet folytató magánszemély?

A személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységnek számít minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély oly módon jut bevételhez, hogy annak költségeit ő viseli, a tevékenység végzéséért és eredményéért ő felelős, és amely nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe.

Nem számít önálló tevékenységnek a munkaviszonyban, társas vállalkozás tagsági jogviszonyában, vagy országgyűlési, illetve helyi önkormányzati képviselői jogviszonyban végzett tevékenység, továbbá a jogszabály alapján választott tisztségviselő, ha a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi, valamint a segítő családtag tevékenysége. Ha tehát valaki ilyen jogviszonyon kívül, önállóan folytat jövedelemszerző tevékenységet, akkor önálló tevékenységet folytató magánszemélynek minősül.

Az önálló tevékenység körébe tartozik különösen: a megbízásos jogviszony alapján végzett munka, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, a szellemi tevékenység, a bérbeadás (ingatlan esetében – ha az nem termőföld – a magánszemély választása szerint), a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatás (ha a költségeket nem a társaság, hanem a tag viseli), a mezőgazdasági őstermelői tevékenység (ideértve a családi gazdálkodást is) és az egyéni vállalkozói tevékenység.

Milyen formában végezhető az önálló tevékenység?

A magánszemély az önálló tevékenységet kétféle formában folytathatja. Az egyik formája az egyéni vállalkozás, de önálló tevékenység egyéni vállalkozáson kívül is folytatható, ha azt jogszabály előírása nem zárja ki.

Az egyéni vállalkozói tevékenység

Az egyéni vállalkozásról a módosított 1990. évi V. törvény rendelkezik, amely szabályozza a vállalkozás létrehozásának, működésének és megszűnésének feltételeit. A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény) alkalmazásában egyéni vállalkozónak minősül a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély az igazolványban feltüntetett vállalkozói tevékenysége tekintetében, a közjegyző, a törvényben szabályozott közjegyzői tevékenysége tekintetében (kivéve ha közjegyzői iroda tagja), az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az egyéni ügyvéd, a magánállatorvos, a gyógyszerész, a falugondnok, a tanyagondnok, a szociális szolgáltatást nyújtó magánszemély, valamint az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében.

Egyéni vállalkozó az a belföldi természetes személy lehet, aki cselekvőképes, állandó lakhelye van, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. A vállalkozói igazolványt a vállalkozó telephelye szerint illetékes okmányiroda állítja ki.

A természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlan felelős tagja.

Az adóhatósági nyilvántartásba vétel

Az adóhatóság az adóköteles bevételszerző tevékenységet folytató magánszemélyt a bejelentése alapján veszi nyilvántartásba.

Ha a magánszemély tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, úgy a székhelye és tevékenységi köre szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi, kerületi) önkormányzat jegyzőjét, illetve az okmányirodát kell megkeresnie, ahol a vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelemmel egyidejűleg kéri az adószám (szükség esetén adóazonosító jel) megállapítását is.

Az egyéni vállalkozást folytatni akaró magánszemély a jegyzőhöz (okmányirodához) benyújtott - kitöltött - nyomtatványon teljesíti az APEH felé a bejelentkezési kötelezettségét. E bejelentési lapon lehet nyilatkozni többek között az átalányadó választásáról, valamint az általános forgalmi adó kötelezettségről is.

A vállalkozói igazolvány tartalmazza többek között az egyéni vállalkozó természetes azonosító adatait, valamint székhelyét, telephelyét, tevékenysége(i) megnevezését, illetve tevékenységi körét, továbbá az adószámát. A vállalkozói igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül az arra rendszeresített nyomtatványon be kell jelenteni a telephely szerint illetékes APEH regionális igazgatósághoz a könyvvezetés módját, az iratok őrzési helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével.

A bankszámlanyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie.

Nem kötelező bankszámlát nyitnia annak, aki nem folytat általános forgalmi adóköteles tevékenységet.

Abban az esetben, ha a magánszemély vállalkozói igazolványhoz nem kötött gazdasági tevékenységet folytat, egyéni vállalkozóként (pl. egyéni ügyvéd, magánállatorvos, közjegyző), vagy vállalkozói igazolvány nélkül önálló tevékenységet folytat (pl. bérbeadó, magánóraadó), az adóhatóságnál kap adószámot. Ilyenkor a tevékenység megkezdése előtt kell az erre a célra szolgáló nyomtatványon írásban teljesíteni a bejelentési kötelezettséget az adóhatóság felé. A bejelentés alapján az adóhatóság adószámot (EU-tagállamban illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot tartók esetében közösségi adószámot) állapít meg a magánszemély részére. Amikor az adóhatóság az adózót nyilvántartásba veszi, erről őt értesíti, és egyben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról is. Az adószám az adóalany azonosítására szolgál, ezért azt minden, az adózással összefüggő iraton fel kell tüntetni és közölni kell mindazokkal a kifizetőkkel, akik (amelyek) a magánszemély részére kifizetést teljesítenek.

Az önálló tevékenység sokféle lehet, ezek tételes felsorolására e tájékoztató keretében nem vállalkozhatunk. Erre nincs is szükség, mert – néhány kivételtől eltekintve – valamennyi önálló tevékenységre, az ebből származó jövedelem meghatározására, valamint az ezzel kapcsolatos adókötelezettségre azonos szabályokat kell alkalmazni.

Az önálló tevékenységből származó jövedelem meghatározása

Az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek a jövedelme megállapítását illetően választási lehetősége van. A tevékenységből származó jövedelmet egyrészt tételes, számlák bizonylatok alapján történő költségelszámolással, másrészt a bevétel 90%-ában lehet meghatározni.

(Az egyéni vállalkozóra vonatkozó adózási szabályokat a 2. számú füzet tartalmazza részletesen.)

Fontos tudnivaló, hogy e választási lehetőség egyben kötelezettséget is jelent, ugyanis bármelyik jövedelemmegállapítási módszert választja, azt kell alkalmaznia valamennyi önálló tevékenységéből származó jövedelme megállapítására, kivéve az egyéni vállalkozói jövedelmét.

Példa a jövedelem kiszámítására, számlák alapján történő költségelszámolással:

Bevétel:   800.000,- Ft

Költségek:

utazási költség                        30.000,- Ft

anyagvásárlás                       120.000,- Ft

postaköltség                               8.000,- Ft

munkaeszközök vásárlása    20.000,- Ft

Összesen:                              218.000,- Ft

Bevétel:   800.000,- Ft
Kiadás:    218.000,- Ft

Jövedelem összesen:   582.000.- Ft

Vannak olyan tevékenységek, amelyekre, illetőleg az ezekből származó jövedelmekre külön szabályok vonatkoznak.

Ilyen jövedelemfajták:

• az egyéni vállalkozásból,

• a mezőgazdasági őstermelésből,

• az ingatlan-bérbeadásból,

• az egyes kis összegű kifizetésekből,

• az erdő véghasználattal érintett faállomány értékesítéséből származó jövedelmek.

A következőkben az egyéni vállalkozó kivételével az előzőekre vonatkozó, az általánostól eltérő szabályokat ismertetjük.

Mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem

Mezőgazdasági őstermelőnek az az őstermelői igazolvánnyal rendelkező, 16. életévét betöltött magánszemély minősül, aki saját gazdaságában a törvényben felsorolt termékeket állítja elő, és e tevékenységét nem egyéni vállalkozóként, hanem őstermelői igazolvány birtokában végzi, valamint az őstermelői tevékenységük tekintetében a regisztrált mezőgazdasági termelők, a családi gazdálkodók és közreműködő családtagjaik is ide tartoznak. (A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó részletes szabályokat a 10. számú tájékoztató füzet tartalmazza.)

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem

A Szja törvény külön rendelkezése (74 /A. §) alapján a lakás önkormányzatnak meghatározott feltételekkel történő bérbeadása esetén a bérleti díj adója nulla százalék. Ugyancsak külön rendelkezés szerint adómentes a termőföld haszonbérbeadásából származó bérleti díj, ha a haszonbérbeadás legalább 5 évre történik [74 . § (2) és (5) bekezdés].

Az előző eseteken kívül az ingatlan bérbeadásából származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni, amely után az adó 25 százalék. A bevétel része a kapott költségtérítés is. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadózást választotta. Nem kell alkalmazni a falusi vendégfogadás esetében sem ezt az előírást mindaddig, amíg a falusi vendéglátás bevétele a 800 ezer forintot nem haladja meg. (Ha meghaladja, úgy a falusi vendégfogadás egész összege adókötelessé válik, de abból csak a szállásadás bevételére vonatkozik a 25% forrásadó.) E szabályok alkalmazása helyett a magánszemély választhatja azt is, hogy az összevont adóalap részeként az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályok (tételes költségelszámolás vagy 90%-os jövedelemhányad) alkalmazásával adózik.

A bérbeadás egyéni vállalkozás keretében is végezhető. Ebben az esetben azonban nem alkalmazhatók az előzőekben ismertetett rendelkezések.

Külön szabály érvényesül a szálláshely-szolgáltató és fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyekre (56/A. §).

Külföldi ingatlan bérbeadása esetén az ingatlan fekvése szerinti állammal megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései az irányadóak. Ha az ingatlan fekvése szerinti állammal nincs hatályos egyezményünk a kettős adózás elkerüléséről, akkor a belföldi illetőségű magánszemély ingatlan bérbeadásából, haszonbérbe adásából származó jövedelme belföldön adóköteles. (Az ingatlan bérbeadására vonatkozó részletes szabályokat a 9. számú tájékoztató füzet tartalmazza.)

Kis összegű kifizetésekből származó jövedelem

Az önálló tevékenység keretében egy szerződés alapján kapott 15 000 forint alatti bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni, amelyet 36 %-os személyi jövedelemadó terhel. A magánszemély azonban az ilyen bevétele tekintetében választhatja a jövedelem-összevonást. Ez azt jelenti, hogy az ilyen kifizetésből származó bevételét – ha az valamilyen önálló tevékenység ellenértéke – önálló tevékenység bevételeként kezelheti és a kifizetés jövedelemtartalmát az adott tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint állapíthatja meg. Az összevonás szándékát a kifizetés alkalmával írásban kell közölni a kifizetővel. A kis összegű kifizetésekre vonatkozó adózási szabályokat nem alkalmazhatja az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő e tevékenysége ellenértékeként kifizetett összeg esetében [73 .§ (1)-(3) bek.].

Nyilvántartási kötelezettség

Az önálló tevékenységet végző magánszemélynek alapnyilvántartást és részletező nyilvántartásokat kell vezetnie. (Szja tv. 5. sz. melléklet).

Alapnyilvántartások: naplófőkönyv, pénztárkönyv, bevételi és költségnyilvántartás, bevételi nyilvántartás, értékesítési betétlap.

Alapnyilvántartást kell vezetnie az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek. Más önálló tevékenység tekintetében csak akkor kell alapnyilvántartást vezetni, ha a magánszemély a tevékenységéből származó bevétellel szemben költséget számol el vagy nem (csak) kifizetőtől szerez ilyen bevételt. Az alapnyilvántartás típusát adóévente kell meghatározni.

Az alapnyilvántartás-vezetési kötelezettségét a magánszemély – választása szerint, bármely más alapnyilvántartás helyett – naplófőkönyv vezetésével is teljesítheti.

Pénztárkönyvet kell vezetnie annak az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek, aki egyszerűbb adattartalmú nyilvántartást (bevételi és költségnyilvántartást, bevételi nyilvántartást, értékesítési betétlapot) nem vezethet (pl. mert a tevékenységére vonatkozóan áfa-levonási jogot érvényesít) vagy nem választja a vezetésüket.

Bevételi és költségnyilvántartást vezethet az önálló tevékenységet végző magánszemély, ha a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg, áfa levonására nem jogosult (vagy e jogát nem érvényesíti) és a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó alapját.

Bevételi nyilvántartást vezethet az az önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki az önálló tevékenységből származó jövedelmét a bevételből az Szja törvényben meghatározott költséghányad vagy jövedelemhányad alkalmazásával számolja el (egyéni vállalkozóként vállalkozói jövedelem szerinti adózást nem alkalmaz), áfa levonására nem jogosult (vagy e jogát nem érvényesíti) és a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó alapját.

A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységének bevétele tekintetében az alapnyilvántartás- vezetési kötelezettségét az őstermelői igazolvány részét képező értékesítési betétlap vezetésével is teljesítheti.

Részletező nyilvántartások

Az önálló tevékenységet végző magánszemélynek a részletező nyilvántartások közül csak azokat kell vezetnie, amelyek az adóköteles jövedelme megállapításához szükségesek. Ilyenek például a saját gépkocsihasználattal kapcsolatos költségelszámolás esetén az útnyilvántartás, alkalmazottak foglalkoztatása esetén a munkabérek és munkadíjak elszámolásáról készült nyilvántartás stb.

Adóelőleg-fizetési kötelezettség

Az adóelőleg megállapítására és fizetésére vonatkozó szabályokról olvashat részletes tájékoztatást.