Annak ellenére, hogy ez a fogalom jogszabályi szinten nem létezik, mégis rendszeres gazdasági eseménynek tekinthető, hogy a tulajdonos pénzkölcsönt nyújt a saját cége számára. Az előző cikkben ismertetett fajtáján kívül, általában a következő esetekben kerül sor tagi kölcsön nyújtására:

- ha egy fejlesztéshez, (termék vagy szolgáltatás,) előzetesen nagyobb pénzkiadások merülnek fel, melyet más bevételek nem fedeznek,

- vagy a vállalkozás nagyobb volumenű beruházásához a társaság nem rendelkezik elegendő forrással, viszont a vállalkozás valamely tagjának van pénze, amelyet ebből a célból a cég rendelkezésére tud bocsátani,

- illetve a tag a veszteségek fedezésére is nyújthat kölcsönt a vállalkozás számára abban bízva, hogy a kölcsön segítségével a társaság talpra tud állni, és a későbbiekben a tulajdonos nyereséget tud realizálni,

- vagy váratlan egyszeri pénzhiány áthidalására (például: a vevő késve fizet).

Ezek az esetek különböző gazdasági körülményeket teremtenek a vállalkozás számára. Minden esetben a pénzügyi forrásnak meg kell képződnie egy bizonyos időn belül, hogy a kölcsön visszafizethető legyen. Természetesen egyes esetekben nem rövidlejáratú (egy éven belüli) kölcsönről van szó. A legnagyobb rizikó a kölcsönt nyújtó számára, ha a veszteséges gazdálkodásából kívánja kihúznia a cégét, mert ehhez szakértelem is szükséges.

A kölcsönszerződés felmondására vonatkozóan a Polgári Törvénykönyv előírásait kell alkalmazni. Ha a felek a kölcsönszerződést határozatlan időre kötötték, a felmondási jog bármikor gyakorolható, ez azonban nem minősül azonnali hatályú felmondásnak, így a jogalkotó rögzíti, hogy a kölcsönszerződés tizenöt napi felmondással szüntethető meg. A kölcsönt nyújtó tagnak a kölcsönösszegre vonatkozó visszakövetelési joga ilyen esetben a felmondási idő elteltével nyílik meg.

Igen gyakran rögzítik a felek szerződésükben, hogy az adós vállalkozás a hitelező tag által nyújtott kölcsönt meghatározott célra - egy konkrét projekthez, fejlesztéshez, beruházáshoz - használhatja. Amennyiben az adós a pénzt mégis más célra fordítja, szerződésszegést követ el, amelynek jogkövetkezményei a polgári jogi szabályozás értelmében a célnak meg nem felelő felhasználás időpontjától kezdődően állnak be.

Sajnos a legtöbben hajlamosak a tagi kölcsön nyújtását félvállról venni, jóllehet, ezekben az esetekben is alapvető követelmény a szabályos eljárás és a mindenre kiterjedő bizonylatolás, mert csak így kerülhetők el a későbbi peres ügyek, felszámolási eljárások.

Ez a tranzakció a cégnél tartozást keletkeztet, a kölcsön nyújtójánál pedig követelést.

A vg.hu-ról másolok ide egy megállapítást: "Sokszor ugyanis a cégvezetők úgy igyekeznek minimalizálni a fizetendő adó mértékét, hogy nem bocsátanak ki számlákat, vagyis papíron leszorítják a bevételek mértékét. Ha azonban emellett a vállalkozás jelentős költséget tud kimutatni, akkor valamiből fedezni kell a papíron legalábbis mindenképpen létező veszteséget. Erre tökéletes eszköz a tagi kölcsön, vagyis amikor a cég egyik magánszemély tulajdonosa vagy részvényese a saját tőkéjéből finanszírozza a vállalkozás kasszájában mutatkozó mínuszokat. E hitelek mértéke sokszor több millió vagy százmillió forint is lehet." forrás: vg.hu

Ezeknek a magánszemély által nyújtott tagi kölcsönöknek az elengedésére most adózási szempontból kedvező lehetőség kínálkozik a személyi jövedelemadóról szóló törvény átmeneti rendelkezései szerint. Ha az elengedésről kötött megállapodás alapján könyvelt rendkívüli bevétel a társaságnál nyereséget eredményez, s ezt osztalékként felveszik június 30-ig, - tehát pénzügyi forrás is van hozzá, - akkor most az egyszer ez kedvezményes 10%-kal adózik.

Az elengedett tagi kölcsönnel a vállalkozásnak megszűnik a tartozása, ezáltal nő a vagyona. Emiatt, ha nem teljesíti az egyszeri kedvezményes osztalékfizetés mindegyik feltételét, akkor illetékfizetési kötelezettsége keletkezik, mert az illetékmentességet csak erre az egyszeri alkalomra mondta ki a személyi jövedelemadóról szóló törvény.

A kötelezettséget a rendkívüli bevétellel szemben szüntetjük meg a megállapodás időpontjával (vegyes napló). Figyelni kell azonban a számviteli törvény 86.§. (4) bekezdésének előírására is! Eszerint, a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik. Tehát ha például a szerződés szerint egy ingatlan vagy gép beszerzéséhez nyújtott kölcsönt a tulajdonos, amit később elengedett, akkor a rendkívüli bevétel összegét el kell határolni a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. Ennek az összegnek a feloldása pedig akkor és olyan mértékben történik, amilyen mértékű költséget az adott eszközzel kapcsolatban elszámoltunk.

A társasági adóalap csökkenthető az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összegével, a következő feltételek szerint:

a) az adózó akkor csökkentheti adózás előtti eredményét, ha belföldi illetőségű adózó, (kivéve: az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat,) külföldi személy, (kivéve: az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély engedte el kötelezettségét;

b) passzív időbeli elhatárolás esetén a bevételből az adóévben el nem határolt rész, az időbeli elhatárolás megszüntetésének adóévében a visszavezetett összeg minősül bevételnek.

A magánszemélyre vonatkozó egyszeri 10%-os osztalék feltételei röviden:

- 2008-ban elengedett tagi kölcsön,

- nyereség, melyből osztalék fizethető,

- a számviteli törvényben meghatározott osztalékfizetési feltételek teljesülése,

- pénzforrás az osztalék kifizetéséhez,

- legkésőbb 2009. június 30-ig történő kifizetés.

Forrás: Adófórum

2009.03.16.

Fórum - Hozzászólás a fórumban >>

Tippek!

Tudja mennyi látogatót, ügyfelet és bevételt jelent a jó pozíció?
Fontos Önnek a honlapja látogatottsága, cége bevétele?
Vegyen részt a Google hirdetési kampányunkban!
Google Adwords kampányok teljes körű lebonyolítása!

Tisztelt Cégvezető!
Miért fizetne évente 50-80 ezer forintot, más cégkeresőkbe?
Nálunk, akár ingyen regisztrálhatja cégét!
Magyar Tudakozó - Magyarország Cégkeresője!

Linkweb - Linkgyűjtemény
Mutassa be honlapját, szolgáltatását, tevékenységét portálunkon!
www.linkweb.hu