Két szék között könnyen a pad alatt találhatja magát az, aki nemrégiben örökölt ingatlant. Lehet, hogy nyert az alacsonyra nyomott illetékalappal, de ha eladja az ingatlant, tízszeresen fizethet.

A legutóbbi időkig bevett gyakorlat volt, hogy az örökül hagyott ingatlanokat mélyen a piaci ár alatt értékelték fel a területileg illetékes önkormányzat munkatársai. Ennek nyilvánvalóan az volt a célja, hogy az örököst minél kevesebb illetékteher sújtsa.

Az illetékszabályok változásától függetlenül - vagyis húszmillió forintig illetékmentes az öröklés - mégsem lélegezhet fel teljesen az örökös, mert adott esetben könnyen az eltörölt illetéket meghaladó adóterhekkel találhatja magát szemben. Ha ugyanis az örökléstől számított öt éven belül eladná ingatlanát, az illeték megállapításához figyelembe vett, a piaci ártól jócskán elmaradt becsült érték és a vélhetően ennél jóval magasabb összegű eladási ár közötti különbség után kell adóznia.

A képet persze árnyalja, hogy a bevételből le kell még vonni a megszerzésre fordított összeget és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat. Ezt még az értékcsökkenési kulcs is módosítja: a szerzést követő második évben az ingatlan értékének 90, a harmadik évben a 60, a negyedik évben pedig a 30 százaléka minősül jövedelemnek értékesítéskor.

Az adómérték a fentiekben meghatározott jövedelem 25 százaléka. Ehhez képest az öröklési illeték első fokú öröklés után csak 2,5 százalék volt, vagyis hatalmasat lehet bukni, ha az alulértékelt ingatlant az öröklés után sikerül gyorsan és jó áron eladni. Igaz, ha egy távoli rokon jutott nagy értékű ingatlanhoz, akár 21 százalékos illetékkel is találkozhatott, vagyis itt nem akkora a differencia az adó- és illetékkötelezettség között.

Miután 2008-tól a lakásszerzési kedvezmény megszűnt, akkor is meg kell fizetni az adót, ha az örökös egy másik lakóingatlan vásárlására fordítaná az örökségéből befolyt összeget. A lakáscélú kedvezmény megszűnése azonban nem jelenti azt, hogy a lakáscélú felhasználás minden esetben figyelmen kívül marad az adózás során. Lehetőség van ugyanis arra, hogy a magánszemély mentesüljön az adó legalább egy részének megfizetése alól.

Kérelemre ugyanis az APEH az adót méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti. Erre akkor van lehetőség, ha az adó fizetésére kötelezett magánszemély jövedelmi, vagyoni és szociális körülményei indokolják, főleg akkor, ha az összeget saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa vagy volt házastársa lakhatásának biztosítására szánja.