Nagyon sok olyan jogszabály jelent meg az elmúlt időszakban, melynek előírásai háttéranyagot jelentenek a vállalkozások tevékenységéhez és az adótörvények alkalmazásához, illetve a könyvelők munkájához. Ezért tudnunk kell róluk, és ismernünk kell a jogszabály számát, hogy szükség esetén elővehessük azt.

Tevékenységük szabályszerű ellátásához, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazásához az utazási irodáknak ismerniük kell a 2009. december 29-én hatályba lépett, az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendeletet. Nem beszélve arról, hogy az utasoknak, mint magánszemélyeknek is hasznos megismerniük az előírásokat. (Megjegyzem még, hogy az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet is fontos.)

Az utazási szerződést - annak valamennyi kikötésével együtt - írásban kell megkötni, és papíron vagy - ha a szerződést elektronikus dokumentumba foglalták - más tartós adathordozón az utas rendelkezésére kell bocsátani.

Az utazási szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az utazásszervező, továbbá - ha az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötik - az utazásközvetítő nevét, székhelyét, telefonszámát,

b) az utazásszervezőnek, továbbá - ha az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötik - az utazásközvetítőnek a nyilvántartásba vételi számát,

c) az utas nevét és lakcímét, továbbá - elektronikus úton kötött utazási szerződés esetén - elektronikus levelezési címét,

d) az utas által megrendelt szolgáltatást,

e) a szolgáltatás igénybevételének idejét, helyét,

f) a szolgáltatást nyújtó megjelölését,

g) adott esetben a személyszállítás eszközét és a célállomást,

h) a szolgáltatásnak a szervezési díjat is magában foglaló díját forintban meghatározva,

i) a szolgáltatás díjában nem bennfoglalt, külön felszámításra kerülő adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így különösen az üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték) forintban meghatározott összegét,

j) az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj forintban meghatározott összegét, továbbá annak megfizetése rendjét és módját, valamint a díj módosításának lehetőségére vonatkozó tájékoztatást,

k) annak a biztosítónak vagy pénzintézetnek a megnevezését, amellyel az utazásszervező a vagyoni biztosítékra vonatkozóan szerződést kötött,

l) az arra való figyelemfelhívást, hogy az utas az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos kifogását köteles haladéktalanul közölni az utaskísérővel vagy annak hiányában a helyszíni szolgáltatóval, valamint

m) ha az utazásszervező közreműködőjének felelősségét nemzetközi egyezmény korlátozza, az erre vonatkozó tájékoztatást, a vonatkozó nemzetközi egyezményt kihirdető jogszabály megjelölésével.

A rendelet a továbbiakban tartalmazza a felelősség, illetve a szerződéstől való elállás szabályait is.

A Kormány december 10-én határozatot hozott az elektronikus egészségbiztosítási kártya 2010-ben történő bevezetéséről. A határozat lényege a következő:

Az egészségügyi ágazatban az egységes ágazati azonosítás céljára elektronikus egészségbiztosítási kártyát (a továbbiakban: e-TAJ kártya) kell bevezetni.

Az e-TAJ kártya kialakításának alapvető célja az egészségügyi ellátás folyamatainak és a biztosítási-finanszírozási folyamatoknak az eddigieknél magasabb szintű integrált kezelése, valamint az elektronikus távoli közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségének és az ehhez szükséges technikai, szervezeti és jogszabályi feltételeknek a megteremtése.

Az e-TAJ kártyának ki kell váltania a jelenlegi társadalombiztosítási igazolványt, az európai egészségbiztosítási kártyát, valamint a közgyógyellátási igazolványt; továbbá műszakilag alkalmasnak kell lennie arra, hogy a kártyatulajdonos kezdeményezésére az okmányirodákban olyan tanúsítványt helyezzenek el rajta, amely lehetővé teszi az elektronikus államigazgatási és közigazgatási rendszerek távolról történő használatát.

E feladatok megvalósításának része és feltétele az egészségügy szereplőinek - orvosok, szakdolgozók és biztosítottak - megbízható elektronikus azonosítása, amelyet az e-TAJ kártya bevezetésével, valamint a kártya kiadását és biztonságos működtetését biztosító infrastruktúra és adatbázisok felépítésével kell megteremteni.

Rendkívül hosszú című törvény jelent meg december 19-én a Magyar Közlöny 2008. évi 183. számában, amely legfőképp a számviteli beszámoló közzétételének módjára, és a TEÁOR-nak a cégjegyzékben történő alkalmazására vonatkozik. Ez pedig a "2008. évi XCVI. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról". E törvény alapvetően 2008. december 27-én lépett hatályba, de egyes részei majd csak 2010-től alkalmazandók.

Mindannyian tudjuk, hogy a cégtörvény (2006. évi V. tv.) 18-19.§-a rendelkezik a beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének alapvető szabályaival. Most ezen törvényhelyek módosítására került sor.

Eszerint, a cégnek, a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni. Ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. A beszámolóhoz - a cég, a beszámolót benyújtó természetes személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének igazolása érdekében - elektronikus űrlapot kell mellékelni.

Az elektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja - az érkezést követően haladéktalanul - az állami adóhatóság részére.

A beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő elektronikus megküldésével a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.

A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számviteli törvényben előírt rendelkezésektől való eltérésre.

A beszámolót a cégnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerinti képviselője küldi meg a céginformációs szolgálat részére.

Ha a cég a beszámolóról - külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt - papír alapú okirat alapján határozott, úgy a beküldő személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben a beküldő személy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát - annak elfogadásától számított tíz évig - megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni.

A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is. E törvény beszámolóra vonatkozó előírásait az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatra, valamint a könyvvizsgálói jelentésre is megfelelően alkalmazni kell.

A közzétételi költségtérítést külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára. A kormányzati portál a beszámoló közzétételre történő megküldésének teljesítéséről az időpont megjelölésével elektronikus igazolást küld a beszámolót benyújtó személynek. A beszámoló megküldésére vonatkozó határidők tekintetében a céginformációs szolgálathoz történő - az informatikai szempontból szabályszerű - érkezés időpontja az irányadó.

A céginformációs szolgálat honlapján a közzététel céljából megküldött beszámolók haladéktalanul és ingyenesen megismerhetővé válnak. A beszámolók a céginformációs szolgálat honlapján cégnév vagy cégjegyzékszám megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhetőek.

Az állami adóhatóság elektronikus úton haladéktalanul értesíti a cégbíróságot, ha a nyilvántartásából megállapítható, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget.

Ha a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság legkésőbb az állami adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja.

Természetesen a gazdasági társaságokról szóló törvényben és a számviteli törvényben is megjelentek az e témával kapcsolatos módosítások.

A hatályba léptetéssel kapcsolatban a törvény úgy rendelkezik, hogy a módosító rendelkezéseket a 2009. május 1. napján vagy azt követően benyújtott beszámolókra kell alkalmazni. 2009. április 30-áig a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségnek papír alapon és elektronikusan egyaránt eleget lehet tenni, azzal, hogy a közzétételi kötelezettséget a beszámoló céginformációs szolgálatnak való megküldése útján kell teljesíteni. A céginformációs szolgálat a beszámolókat - azok feldolgozását és elektronikus okirattá történő alakítását követően - közzéteszi honlapján.

A TEÁOR számokkal kapcsolatos eljárási szabályokat olvashatják az adóhatóság honlapján december 20-án megjelent tájékoztatóban is.

Forrás: Adófórum

2009.01.07.

Fórum - Hozzászólás a fórumban >>

Tippek!

Tudja mennyi látogatót, ügyfelet és bevételt jelent a jó pozíció?
Fontos Önnek a honlapja látogatottsága, cége bevétele?
Vegyen részt a Google hirdetési kampányunkban!
www.googlereklam.hu

Tisztelt Cégvezető!
Miért fizetne évente 50-80 ezer forintot, más cégkeresőkbe?
Nálunk, akár ingyen regisztrálhatja cégét!
Magyar Tudakozó - Magyarország Cégkeresője!

Linkweb - Linkgyűjtemény
Mutassa be honlapját, szolgáltatását, tevékenységét portálunkon!
www.linkweb.hu