Céginformáció! |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
Egy pénztárgépen belül két programSzoftver „segítette” a fekete forgalmazást - több százmilliót akartak eltitkolni. Több százmillió forintnyi bevételt akart eltitkolni egy kereskedő egy olyan szoftver „segítségével”, ami egy pénztárgépen belül két külön programot futtatott a bevétel könyvelésére, és első látszatra teljesen szabályos nyugtát állított ki a vásárlásról. Az Észak-alföldi APEH revizorai hónapokon keresztül vizsgálták az ügyletet, és a majdnem 2 millió adat feldolgozása során derült ki, hogy a pénztárgépeken belül futó egyik adattárpár rögzíti a hatóságoknak szánt könyvelését, míg a másik két adattárpár az eltitkolt forgalmat regisztrálja. Az ellenőrzésben nem csak a kereskedő, hanem a szoftver előállítója is megbukott. A revizorok a vizsgálat során megállapították, hogy a fekete forgalmazás regisztrálására kifejlesztett adattárban rögzített forgalom havi szinten átlagosan mintegy 10 millió forintot tartalmaz. Az eddig szokatlanul trükkös, ám szabálytalan „kettős könyvelésre” úgy derült fény, hogy az ellenőrök egy egyéni vállalkozónál az idei év második félévében többször is végeztek próbavásárlást, és ellenőrzést. Az eljárás során szabályos nyugta helyett „áru összesítő” bizonylatot kaptak. Az „áru összesítő” bizonylat nagyrészt tartalmazta azokat az adatokat, amelyeket a jogszabály a nyugtával szemben támaszt, éppen ezért laikus számára a nyugtára megtévesztésig hasonlított. A kérdéses „bizonylat” azonban nem volt belső bizonylatnak tekinthető, mivel kifejezetten a vevők számára készült, még a „Köszönjük, hogy nálunk vásárolt.” sablonszöveget is szerepeltették rajta. A jogszerű bizonylatra utaló AP jel azonban nem volt megtalálható, és ez egyértelműen arra utalt, hogy az azon szereplő bevétel nem kerül be adóhatóság által jóváhagyott pénztárgép adómemóriájába, így az adóalapba sem. A vizsgálat során a revizorok megállapították: a kereskedő üzletében három értékesítő pultnál elhelyezett pénztárgép számítástechnikai eszközzel van összeköttetésben, az értékesítést bárkód leolvasó segítette, illetve az adatok monitoron megjelentek. A vásárolt termékek adatai a bárkód leolvasó útján kerültek be a számítógépbe, ahol egy billentyű megnyomásával lehetett elkészíteni a hamis „áru összesítő” bizonylatot, illetve egy másik billentyű lenyomásával akár szabályos pénztárgépi nyugtát is ki lehetett állítani. A nem rendhagyó ügyletben a revizorok a jogsértés gyakoriságának feltárására a digitális formában tárolt adatokat is átvizsgálták. Az adatok előzetes elemzését követően igazolódott, hogy az alkalmazottak dönthették el milyen módon kívánják a készletváltozást bizonylatolni. Az eladók a „hamis” bizonylatokat általában az esti órákban, illetve a hétvégi időpontokban állították ki, azaz leginkább akkor, amikor a hivatali munkaidők lejártak, és az embereknek volt idejük vásárolni. Az alábbi táblázat százalékos megoszlásban mutatja a nyugtaadás elmulasztásának gyakoriságát. A nem bizonylatolt értékesítések arányának alakulása:
A trükkös „kettős könyvelés” vizsgálatakor a számítógépes rendszer fejlesztőjét is megtalálta az APEH, illetve azt is, hogy a kérdéses számlázó programot kik vásárolhatták még meg. Ezért az ügy itt még nem ér véget, és az APEH további ellenőrzésekre készül, illetve van, amit már meg is indított, és időközben olyan vállalkozást is találtak az ellenőrök, ahol az adatbázisnak a fekete forgalmazást tartalmazó adatbázispárosa olyan szövegezést tartalmaz, ami egyértelműen utal az adóelkerülésre. Forrás: APEH 2008.12.11. Fórum - Hozzászólás a fórumban >> Tippek! Hirdesse cégét a Google oldalain! Magyar Tudakozó - Magyarország Cégkeresője! Linkweb - Linkgyűjtemény
Magyar Érmebolt Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |
