|
|
A cégek még felülvizsgálhatják idei áfa-kezelési gyakorlatukatBudapest, 2008. november 19. –A vállalkozásoknak érdemes visszamenőleg felülvizsgálniuk idei áfa-kezelési gyakorlatukat, vagyis hogy ügyleteik során valóban az Adóhatóság álláspontjának megfelelően jártak-e el - figyelmeztet a Deloitte. Ez a lehetőség a 2008. január 1-től, illetve május 1-től napjainkig tartó időszakra vonatkozik - a felülvizsgálathoz pedig segítséget nyújt az APEH áfa-törvénnyel kapcsolatban nemrég kiadott, három tájékoztatója. Veszprémi István, a Deloitte Adótanácsadási üzletágának partnere elmondta: a nemrég megjelent tájékoztatók ismertetik, hogy az APEH szerint mi a helyes adójogi megítélése az érintett ügyleteknek. A cégeknek érdemes tehát felülvizsgálniuk, hogy adóalanyként helyesen járnak-e el a tájékoztatókban megjelölt ügyletek áfa-kezelésére vonatkozóan. A Deloitte szakértője hangsúlyozta: Az Adóhatóság által kiadott első tájékoztató az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi díjak áfa-rendszerbeli kezelését vizsgálja. A tájékoztató szerint a bérbeadás során felmerült közüzemi költségeket mindig járulékos költségeknek kell tekinteni. Ennek megfelelően a továbbszámlázott közüzemi költségeket nem önálló szolgáltatásként, hanem mindig a bérbeadással azonos módon kell számlázni. A számlázás tehát független attól, hogy a közüzemi költségek összegének meghatározása elkülönített mérőóra segítségével, a valós fogyasztással arányosan, vagy pedig valamilyen természetes vetítési alappal, mesterséges módon történt. Az Adóhatóság álláspontja szerint a közüzemi szolgáltatások szorosan kapcsolódnak a bérbeadáshoz, azok a bérbeadás teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Ennek értelmében a felmerült költségek továbbszámlázása a bérbeadáshoz, mint főszolgáltatáshoz kapcsolódik, hiszen bérbeadás hiányában a közüzemi költségek áthárítására sem kerülhetne sor –tette hozzá a szakértő. Veszprémi István hangsúlyozta: A bérbeadó által a bérlőre továbbhárított közüzemi költségeket a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségeknek kell tehát tekinteni, és esetükben a főszolgáltatás, azaz a bérbeadás áfa-kezelését kell alkalmazni. Ennek értelmében, ha a bérbeadó társaság az ingatlan- illetve lakóingatlan-bérbeadási tevékenységére nem választott adókötelezettséget, akkor nem csak a bérleti díjat, hanem a bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi költségeket is az ÁFA felszámítása nélkül köteles számlázni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bejövő közüzemi számlák áfa-tartama nem vonható le, nem igényelhető vissza, hiszen adómentes bevételszerzés érdekében merült fel. A Deloitte szakértője elmondta: A második adóhatósági tájékoztató a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseire alapozva vizsgálja az áfa-visszaigénylés megfizetettségi feltételét, követelés engedményezése esetén. A tájékoztató értelmében a termék vevőjének, illetve a szolgáltatás igénybevevőjének az ügylettel összefüggő tartozását nem szünteti meg, ha a termék értékesítője, illetve szolgáltatás nyújtója az ezen ügyletből származó követelését harmadik félre engedményezi. Ez esetben a vevőnél nem minősül pénzügyileg rendezettnek a beszerzés, tehát annak áfája nem igényelhető vissza, mint a többi ki nem fizetett beszerzésé. Az engedményezés során az ügylet jogosulti pozíciójában történik változás, az eladó helyébe harmadik fél lép. Az eredeti ügylet, beleértve a tartozás jogcímét is, azonban változatlan marad. Az új áfa-törvény szerint csak abban az esetben teljesül a visszaigénylés megfizetettségi feltétele, ha a vevő az ügylet ellenértékének adót is tartalmazó összegét az esedékességig maradéktalanul megtéríti, vagy tartozása más módon szűnik meg teljes egészében. Míg tehát a régi szabályok szerint a törvény szó szerinti szövege és a kiadott pénzügyminisztériumi állásfoglalás alapján egyértelműen a vevőnek az eladóval szembeni kötelezettséget kellett megszüntetnie ahhoz, hogy a beszerzés áfáját visszaigényelhesse, addig az új törvény alapján a vevő tartozásának kell maradéktalanul megszűnnie ahhoz, hogy a visszaigénylési jog érvényesíthető legyen - hangsúlyozta a Deloitte szakértője. Veszprémi István elmondta: A harmadik adóhatósági tájékoztató fordított adózás esetén vizsgálja az építési hatóság értelmezését. A 2008. május 1-től hatályos áfa-törvény értelmében fordított adózás alá esik az ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló építési-szerelési, és egyéb szerelési munka, ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is. Ennek feltétele, hogy e tevékenységek építési hatósági engedélykötelesek legyenek. A tájékoztató kitér arra, hogy építési hatóság alatt nemcsak az ágazati jogszabályok által kifejezetten építésügyi hatóságként nevezett hatóságot kell érteni, hanem minden olyan hatóságot, amely építési, bontási tartalmú engedély kiadására jogosult. Ennek megfelelően az áfa-törvény alkalmazásában építési hatóságnak kell tekinteni a bányafelügyeletet a bányászatról szóló törvényben felsorolt vezetékek, hálózatok létesítésének vonatkozásában. Ugyanez igaz a villamosenergia-ipari építésügyi hatóságra a villamos művek, villamos és egyéb vezetékek létesítése tekintetében, a hírközlési hatóságra az elektronikus hírközlési építmények létesítése tekintetében, a közlekedési hatóságra különböző utak létesítése kapcsán, az általános építésügyi hatóságra pedig egyéb építmények létesítése kapcsán. Ez vonatkozik továbbá a vízjogi hatóságra a vízi munka elvégzésével, vízi létesítmény megépítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatosan is. Ennek alapján mindenféle, hatósági engedélyezéssel járó bontás, létesítés, vagy építés a fordított adózás alá tartozhat, ha annak egyéb feltételei is teljesülnek– tette hozzá a Deloitte szakértője. A Deloitte-ról A Deloitte név a Deloitte Touche Tohmatsu svájci "Verein" és tagvállalatainak hálózatára utal, melyek mindegyike önálló, egymástól elkülönülő jogi személy. A Deloitte Touche Tohmatsu és tagvállalatai jogi struktúrájának részletes bemutatását a következő link alatt találja: www.deloitte.com/hu/magunkrol. A Deloitte számos iparágban nyújt könyvvizsgálati, valamint adó-, vezetési és pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokat állami és magáncégek részére egyaránt. 140 országban jelen lévő hálózatán keresztül a Deloitte világszínvonalú szakértelemmel és a helyi igényeknek megfelelő szaktudással felvértezve áll ügyfelei rendelkezésére világszerte. A Deloitte 165.000 szakértője egytől egyig arra törekszik, hogy a kiválóság mércéjévé váljon.
A Közép-európai Deloitte a Deloitte Central Europe Holdings Limited ernyőszervezet alá tartozó cégek regionális szervezete. A Deloitte Central Europe Holdings Limited a DTT közép-európai tagja. A szolgáltatásokat a közép-európai Deloitte leány- és tagvállalatai nyújtják, amelyek különálló és független jogi személyek. A Deloitte Central Europe Holdings Limited leányvállalatai és tagvállalatai a régió vezető, szakmai szolgáltatásokat nyújtó cégei közé tartoznak, amelyek több mint 4000 alkalmazottal kínálják szolgáltatásaikat 17 ország több mint 30 irodájában.
Magyarországon a szolgáltatásokat a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (Deloitte Kft.), illetve a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. (Deloitte Zrt.) nyújtja (melyek közös neve "Deloitte Magyarország"). Mindkét társaság a Deloitte Central Europe Holdings Limited tagvállalata. A Deloitte Magyarország öt szakmai területen - könyvvizsgálat, adó-, vezetési és pénzügyi tanácsadás, illetve vállalati kockázatkezelési szolgáltatások - tölt be kiemelkedő szerepet az országban, és kínál szolgáltatásokat több mint 400 hazai és külföldi szakértője segítségével. Forrás: Deloitte 2008.12.09. Fórum - Hozzászólás a fórumban >> Tippek! Hirdesd céged a Google oldalain! Magyar Tudakozó - Magyarország Cégkeresője! Linkweb - Linkgyűjtemény
Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |