1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály gyűjtőfogalomként használja.

1.1 Társas vállalkozásnak minősül:

• a közkereseti társaság,

• a betéti társaság,

• a korlátolt felelősségű társaság,

• a közös vállalat

• az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,

• a közhasznú társaság

• az előzőekben felsorolt vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is.

Fenti társaságokat a gazdasági társaságokról szóló törvény gazdasági társaságnak tekinti.

1.2 Társas vállalkozás továbbá:

• a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,

• a gépjárművezető-képző munkaközösség,

• az oktatói munkaközösség,

• az ügyvédi iroda,

• a közjegyzői iroda,

• a végrehajtói iroda.

1.3 Társas vállalkozónak minősül:

• a betéti társaság bel- és kültagja,

• a közkereseti társaság,

• a korlátolt felelősségű társaság,

• a közhasznú társaság,

• a közös vállalat

• az egyesülés,

• az európai gazdasági egyesülés

tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).

1.4 Társas vállalkozó továbbá:

• a szabadalmi ügyvivői társaság tagja, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,

• az ügyvédi iroda,

• a közjegyzői iroda,

• a végrehajtó iroda,

• a gépjármű-vezetőképző munkaközösség,

• az oktatói munkaközösség tagja.

2. Biztosítási kötelezettség    

Annak eldöntéséhez, hogy a társas vállalkozások egyes tagjai után milyen mértékű járulékot kell fizetni, a legfontosabb azt tudnunk, hogy e személyek milyen jogviszonyban végeznek munkát a társas vállalkozásban.

Fontos megemlíteni, hogy amennyiben a betéti társaság, a közkereseti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a közös vállalat, illetve az egyesülés előtársaságként működik, a tagokra is ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a cégbírósági bejegyzést követő működés során.

A társas vállalkozókra vonatkozó biztosítási kötelezettség megállapításával kapcsolatban problémák leggyakrabban a gazdasági társaságok tagjait érintően merülnek fel, ezért a következőkben ezekkel foglalkozunk részletesebben.

A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban:

• munkaviszony,

• megbízási jogviszony,

• tagsági jogviszony.

Azonban különbséget kell tenni aszerint is, hogy a tag a gazdasági társaság vezető tisztségviselője-e, vagy sem.

2.1 A vezető tisztségviselők biztosítási kötelezettsége

Vezető tisztségviselőnek minősül:

• a közkereseti társaság és a betéti társaság üzletvezetésre jogosult egy vagy több tagja,

• a korlátolt felelősségű társaság egy vagy több természetes személy ügyvezetője,

• az egyesülésnél – a társasági szerződés előírásai szerint – az igazgató vezető tisztségviselőként vagy az igazgatóság, mint testület látja el az ügyvezetési teendőket.

2.1.1. A vezető tisztségviselői jogviszony 2006. július 1-től 2007. augusztus 31-éig

A Gt. tv. 2006. július 1-jétől módosult, amely érinti a vezető tisztségviselők biztosítási jogviszonyát. Az említett időponttól már munkaviszony keretében nem látható el a vezető tisztségviselői feladat, és mivel a vezető tisztségviselői munka nem minősül személyes közreműködésnek, társas vállalkozói jogviszonyban sem látható el.

Átmeneti szabályként az új Gt. hatálybalépésekor munkaviszonyban álló vezető tisztségviselők továbbra is, a munkaviszonyuk megszűnéséig elláthatják e feladatukat munkaviszonyban, legfeljebb azonban a megválasztásukat követő 5. évig. A vezető tisztségviselő ennek megfelelően választott tisztségviselőként láthatja el feladatát, ezért a biztosítási kötelezettségük elbírálására és a járulékfizetés tekintetében is e szabályokat kell alkalmazni.

2.1.2 Vezető tisztségviselői jogviszony 2007. szeptember 1-jétől

2007. szeptember 1-jétől a vezető tisztségviselő e feladatát

• a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy

• munkaviszonyban láthatja el.

Nem láthatja el a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.

2.2. A vezető tisztségviselésen felüli tevékenység ellátása

A nem vezető tisztségviselő tagok, ha a társaságnál munkát végeznek, ez lehetséges:

• munkaviszonyban, ha munkaszerződés alapján végeznek munkát,

• megbízási jogviszonyban, ha megbízási szerződés alapján végzik tevékenységüket, és azt a Ptk. szabályai szerint kötötték,

• tagsági jogviszonyban (társas vállalkozóként), ha a tevékenységüket nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében végzik.

2.3.  A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége

• a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnéséig tart,

• egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.

Vagyis: a társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó.

Amennyiben a gazdasági társaság a tagjával munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt létesít, a biztosítási kötelezettségét a munkaviszonyban, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

Társadalombiztosítási szempontból a társas vállalkozó lehet:

• főfoglalkozású,

• munkaviszonyban álló,

• tanuló,

• kiegészítő tevékenységet folytató.

2.4. Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó

Az a társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül.

[Saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény illetőleg nemzetközi egyezmény alapján öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. A saját jogú nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a Magyar alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi nyugdíj, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíj, a szolgálati nyugdíj, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék.

A szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam (EGT tagállam) jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti nyugdíjban részesül. A társas vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató jogállását nem érinti, ha az említett nyugdíjak folyósítása szünetel.]

3. Járuléknemek

3.1. A foglalkoztató (társaság)

29 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet, ebből

•  a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 24 százalék,

• az egészségbiztosítási járulék mértéke 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 0,5 százalék.

3.2. A biztosított

• nyugdíjjárulékot fizet, melynek mértéke 9,5 százalék (ha a tag magánnyugdíj-pénztár tagja, akkor: 1,5 százalék nyugdíjjárulékot, és 8 százalék tagdíjat fizet), valamint

• 6 százalék mértékű egészségbiztosítási járulékot fizet, melyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék,

3.3. Korkedvezmény-biztosítási járulék

2007. január 1-jétől került bevezetésre a korkedvezmény-biztosítási járulék, mely a foglalkoztatót terheli, alapja a társadalombiztosítási járulék alapja, mértéke 13 százalék. 2007-ben a fizetési kötelezettséget a központi költségvetés 100 százalékban átvállalta, 2008. január 1-jétől a korkedvezmény-biztosítási járulék 75 százalékának megfizetését vállalta át, ebből következően a fennmaradó 25 százalék megfizetése a társas vállalkozást terheli.

Ha a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett tevékenység nem áll fenn a teljes időszakban (például a teljes naptári hónapban, naptári évben), amelyre a jövedelmet fizetik vagy juttatják, akkor a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjaként a jövedelem (társadalombiztosítási járulékalap) azon időszakra (naptári napokra) jutó arányos részét kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított korkedvezményre jogosultságot szerez.

2008. január 1-jétől mentesül a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól az a társas vállalkozás, amelyet e kötelezettség teljesítése alól külön jogszabály alapján mentesítettek.

3.4. Egészségügyi szolgáltatási járulék

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni, melynek havi összege 4350 forint, napi összege 145 forint.

3.5. Vállalkozói járulék

A főfoglalkozású társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet.

4. Járulékfizetési kötelezettség

4.1. Társadalombiztosítási járulék

Alapesetben a társas vállalkozás a tagsági jogviszonyban munkát végző biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese (ez 2008-ban 138 000 forint) után fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a társas vállalkozás járulékbevallásában – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg.

A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti.

4.2. Egyéni járulékok

A biztosított társas vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási (természetbeni és pénzbeli) járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, de a természetbeni juttatás adóköteles részének személyi jövedelemadóval növelt összege után egyéni (nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási) járulékot nem kell fizetni.

A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig – 2008-ban 7 137 000 forint , napi 19 500 forint - kell megfizetni.

A járulékalap alsó és felső határát arányosan csökkenteni kell azzal az időszakkal, amely alatt a társas vállalkozó:

• táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,

• gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,

• fogvatartott,

• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

• ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként a kamarai tagsága szünetel.

Amennyiben a fentiekben ismertetett körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra az előzőek szerinti minimálbér 30-ad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell az előzőekben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött, vagy szűnt meg.

Fontos szabály, hogy amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizetettek, és a tárgyév folyamán – a tárgyhónapig bezárólag – elszámolt járulék a minimálbér kétszeresét, bejelentés esetén a minimálbér után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén a minimálbér utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.

A társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalék vállalkozói járulékot fizet. Nem vonatkozik a fizetési kötelezettség arra a társas vállalkozóra, aki vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, illetve aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, továbbá aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül vagy arra jogosulttá vált.

A vállalkozói járulékot éves szinten a minimálbér után akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek, és a tárgyév folyamán a tárgyhónapig bezárólag a megfizetett járulék nem éri el a minimálbér alapulvételével számított járulék összegét. A megállapított vállalkozói járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a társas vállalkozás a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt fizetett vissza a társas vállalkozónak. Amennyiben a biztosított társas vállalkozó egyéni vállalkozó is, a vállalkozói járulékot az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie. Ha az egyéni vállalkozó nyilatkozott a társas vállalkozás részére, hogy a járulékokat társas vállalkozóként fizeti meg, a vállalkozói járulékfizetési kötelezettséget is társas vállalkozóként teljesíti.

Ha a biztosított társas vállalkozó egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a vállalkozói járulékot abban a vállalkozásában kell megfizetnie, amelyben a törvény szerinti legkisebb összegű járulékot fizeti.

4.3. Az egyidejűleg fennálló, több biztosítással járó jogviszony

Amennyiben a társas vállalkozó egyidejűleg

• munkaviszonyban áll – akár egy, akár több munkáltatónál – és foglalkoztatása a munkaviszonyában/munkaviszonyaiban együttesen eléri a heti 36 órát, vagy

• közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat,

akkor a társas vállalkozásban a járulékokat (társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapján kell megfizetni.

Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni.

Ha a társas vállalkozó több gazdasági társaság személyesen közreműködő, tagsági jogviszonyban munkát végző tagja, akkor a legkisebb összegű járulékot a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén a minimálbér után csak az egyik – a tag választása szerinti – társaságnak kell megfizetnie. A további társaságoknál csak a ténylegesen kifizetett jövedelem után kell befizetni az említett járulékokat.

Ha a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, akkor a társas vállalkozásnak a ténylegesen kifizetett jövedelem után kell megfizetni a járulékot. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimálbér kétszerese, illetőleg a járulékbevallásban tett bejelentés esetén legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetve a további tagsági jogviszonyában a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után kell a járulékot megfizetni.

4.4. Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége

A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a társas vállalkozó pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelem. A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.

Nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás arra az időtartamra, amely alatt a társas vállalkozó keresőképtelen, fogvatartott, vagy ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.

Amennyiben a nyugdíj megállapítására év közben kerül sor, és a társas vállalkozó a tevékenységét tovább folytatja, a nyugdíjjárulék fizetési felső határt a nyugdíj megállapításának napjával kezdődően újra meg kell állapítani.

Ha a tag munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végez munkát, akkor a járulékfizetési kötelezettséget is értelemszerűen az e jogviszonyokban foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni.

5. Gazdasági társaságnak nem minősülő társas vállalkozások

5.1. Szabadalmi ügyvivői társaság, illetőleg iroda

A szabadalmi ügyvivői társaságban, illetőleg a szabadalmi ügyvivői irodában a szabadalmi ügyvivő tagsági jogviszony keretében vagy alkalmazottként működhet. Alkalmazottként a biztosítás a munkaviszonyra, vagy a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint áll fenn.

5.2. Ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, gépjárművezető-képző munkaközösség, oktatói munkaközösség

Ezen társas vállalkozások tagjainak társadalombiztosítási jogállására a tagsági jogviszony keletkezésétől kezdődően, annak megszűnéséig kizárólag a társas vállalkozásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (más biztosítási jogviszony nem lehetséges).

6. Bejelentési és nyilvántartási kötelezettség

6.1 Bejelentési kötelezettség

A munkáltató és a kifizető adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - T1041 számún - bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, kifizető bejelentése kiterjed a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is.

 A bejelentést

a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon,

b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni.

A foglalkoztató a bejelentést követő napon, illetve a biztosított személy kérésére 3 munkanapon belül igazolást köteles kiadni a biztosított részére, mely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat, és a bejelentés teljesítésének időpontját.

6.2 Nyilvántartási kötelezettség

A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni, és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az Art. szerint megállapítható mulasztási bírság - a nyilvántartásba nem vett személyenként - terheli.

A foglalkoztató a biztosítottakról köteles a külön törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, a magán-nyugdíjpénztári tagságára vonatkozó adatot, a foglalkoztató adatait, a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét, továbbá a biztosított után fizetett tételes összegű egészségügyi hozzájárulást.

A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a levont járulékok (tagdíj) összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási járulék összegéről és azok alapjáról. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

7. Járulékbevallás és befizetés határideje

A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell bevallani, illetőleg megfizetni.

A társas vállalkozót terhelő vállalkozói járulékot a társas vállalkozás havonta állapítja meg, vonja le, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg, és vallja be az adóhatóságnak.

A társas vállalkozás a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig a „08-as” bevalláson elektronikus úton bevallást tesz az adó- és /vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról.

Az az adózó, aki az adóév során bármely hónapban havi elektronikus bevallás benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is bevallás benyújtására kötelezett, ha az adott hónapban adó- és/vagy járulék kötelezettsége – adó-(adóelőleg), és/vagy járulékalapot képező kifizetés, juttatás hiányában – nem keletkezett.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az a társas vállalkozó, aki az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően valamelyik tagállamban munkaviszonyt létesít, a munkaviszonya alapján a másik tagállamban válik biztosítottá. (Erről rendelkeznie kell E 101-es igazolással) Társas vállalkozóként az igazolás alapján – Magyarországon – nem lesz biztosított, így járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A tag személyes közreműködése esetén meg kell azonban fizetni a társas vállalkozásnak a tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást, ha a tag olyan jövedelmet kap a társaságtól, amely az összevont adóalapba tartozik, és amelyet az adóelőleg számításánál figyelembe kell venni.

Amennyiben a tájékoztató elolvasását követően kérdése merülne fel, az APEH ügyfélszolgálatainak munkatársai készséggel állnak rendelkezésére.

8. Tájékoztatás

Felhívjuk a társas vállalkozók figyelmét a következőkre:

Szolgálati időként kell figyelembe venni a gazdasági társaság tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag nyugdíjjárulékot, és amelyre utána társadalombiztosítási járulékot, 1996. január 1-jétől nyugdíjbiztosítási járulékot fizetnek.

Amennyiben a társas vállalkozás a társas vállalkozó után a társadalombiztosítási, 1996. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási, a társas vállalkozó a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségének a biztosítási idő tartamán belül nem tett eleget, a járulékfizetéssel nem fedezett időtartam szolgálati időként nem vehető figyelembe.

• 2008/12 Társas vállalkozások, társas vállakozók járulékfizetésének alapvető szabályai.pdf (199KB)

Forrás: APEH

2008.11.28.

Fórum - Hozzászólás a fórumban >>

Tippek!

Google Hirdetések - Hirdesd céged a Google oldalain!
Fontos számodra a látogatottság és a bevétel?
Akkor vegyél részt a Google hirdetési kampányunkban!
www.googlereklam.hu

Magyar Tudakozó - Magyarország Cégkeresője!
Most akár ingyen regisztrálhatja cégét!
www.mt.hu

Linkweb - Linkgyűjtemény
Mutasd be honlapod, szolgáltatásod, tevékenységed portálunkon!
www.linkweb.hu