Évi százezer dollár (húszmillió forint) jövedelem személyi jövedelemadója Magyarországon a legmagasabb az Európai Unióban.

Sőt, nemcsak az EU-n belül, hanem a KPMG vizsgálatába bevont 87 ország között is – olvasható ki a globális tanácsadó cég által közzétett elemzésből. A magyarok szja-terhelése különösen a kelet- és közép-európai régióval, tehát közvetlen versenytársainkkal összevetve számít rendkívül nagynak.

Az unión belül a bolgár effektív szja-terhelés számít ilyen jövedelemszint mellett a legalacsonyabbnak (10 százalékos). Igaz, ennél is kisebb számot láthatunk Franciaország és Luxemburg esetében, ám ez csupán annak a következménye, hogy ebben a két államban a mindenhol másutt szja-ba számító adóteher egy része kötelezően fizetendő társadalombiztosítási járulékként és egyéb kiegészítő adóként jelenik meg.

Pontosabb képet kapunk tehát a személyi jövedelmeket sújtó elvonásokról, ha az effektív szja-terhelés mellett az effektív tb-terhelést is nézzük. Magyarország ebben az összevetésben még jobban kilóg a mezőnyből: a KPMG szakértői szerint hazánkban a 35,86 százalékos szja-teher mellett 12,24 százalék tb-teher is jelentkezik százezer dolláros jövedelem mellett, a kettő együtt tehát 48,1 százalékos elvonást jelent.

Rajtunk kívül e mutató terén csak két ország (Ausztria és Belgium) került 40 százalék fölé, régiós versenytársaink közül pedig Lengyelország áll a második helyen, de tőlünk ő is messze lemaradva, 31,3 százalékkal.

Évi százezer dollár (húszmillió forint) jövedelem személyi jövedelemadója Magyarországon a legmagasabb az Európai Unióban. Sőt, nemcsak az EU-n belül, hanem a KPMG vizsgálatába bevont 87 ország között is – olvasható ki a globális tanácsadó cég által közzétett elemzésből. A magyarok szja-terhelése különösen a kelet- és közép-európai régióval, tehát közvetlen versenytársainkkal összevetve számít rendkívül nagynak.
Az unión belül a bolgár effektív szja-terhelés számít ilyen jövedelemszint mellett a legalacsonyabbnak (10 százalékos). Igaz, ennél is kisebb számot láthatunk Franciaország és Luxemburg esetében, ám ez csupán annak a következménye, hogy ebben a két államban a mindenhol másutt szja-ba számító adóteher egy része kötelezően fizetendő társadalombiztosítási járulékként és egyéb kiegészítő adóként jelenik meg.
Pontosabb képet kapunk tehát a személyi jövedelmeket sújtó elvonásokról, ha az effektív szja-terhelés mellett az effektív tb-terhelést is nézzük. Magyarország ebben az összevetésben még jobban kilóg a mezőnyből: a KPMG szakértői szerint hazánkban a 35,86 százalékos szja-teher mellett 12,24 százalék tb-teher is jelentkezik százezer dolláros jövedelem mellett, a kettő együtt tehát 48,1 százalékos elvonást jelent. Rajtunk kívül e mutató terén csak két ország (Ausztria és Belgium) került 40 százalék fölé, régiós versenytársaink közül pedig Lengyelország áll a második helyen, de tőlünk ő is messze lemaradva, 31,3 százalékkal. Ez a mutató már reálisabb képet ad Franciaország és Luxemburg terheléséről is.
Az elmúlt években egyébként világszerte csökkentek a legfelsőbb szja-kulcsok. A kormányok ugyanis igyekeznek megtalálni az egyensúlyt bevételszükségleteik és a munkaerő fokozottabb globális mobilitásának a hatása között, a kieső adóbevételeket pedig sok helyütt az áfaterhek növelésével pótolják. Az EU több országában, de különösen Közép- és Kelet-Európában mindenféleképpen trendnek tekinthető a személyi jövedelemadó csökkentése, talán az egyetlen figyelemre méltó kivétel Magyarország – állapítja meg a KPMG.
A legfelső szja-kulcsokat öszszehasonlítva az első helyen Dánia áll, amelynek polgárait akár 59 százalékos szja-elvonás is terhelheti, igaz, az csupán az évi 335 800 korona feletti (11,6 millió forintos) jövedelemrészre vonatkozik. A másodikként „befutó” Svédországban a legmagasabb szja-kulcs tavaly csökkent 57-ről 55 százalékra, de ezt ott csak az évi 495 ezer koronás (12,8 millió forintos) jövedelemrész felett kell megfizetni. Magyarországon ezzel szemben nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony szinten, már 1,7 millió forint jövedelem után belép a legmagasabb, 36 százalékos kulcs.
Az elmúlt években a legtöbb kelet- és közép-európai tagországban áttértek az egykulcsos szja-rendszerre, már csak Lengyel- és Magyarország áll ellen ennek a trendnek. UGy

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: VG

2008.11.06.

Fórum - Hozzászólás a fórumban >>

Tippek!

Magyar Tudakozó - Magyarország Cégkeresője!
Most akár ingyen regisztrálhatja cégét!
www.mt.hu

Linkweb - Linkgyűjtemény
Fontos számodra a látogatottság növelése, akkor regisztrálj!
www.linkweb.hu