A helyi iparűzési adó tárgya és alanya

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység) . Az adó alanya a vállalkozó.

Vállalkozónak minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

1. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó;
2. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja;
3. a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;
4. egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;
5. jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő jogi személyt is;
6. egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő szervezetet is. 

Az állandó és az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység

Adóköteles iparűzési tevékenység alatt a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége értendő  . A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja .

Ideiglenes jellegűnek pedig akkor minősül az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

1. piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat;
2. építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül;
3. bármely - az előzőek közé nem sorolható - tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. 

Az adófizetési kötelezettség időtartama

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. 

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. 

A helyi iparűzési adó alapja

A helyi iparűzési adó alapját az ÁFA-mentes árbevételből kiindulva kell megállapítani. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja - főszabály szerint - az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. 2006-tól mentes az adóalapnak az a része - legfeljebb azonban az adóalap 90%-a -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell megosztania.

Bizonyos, a törvényben meghatározott esetekben mód van az állandó jellegű iparűzési tevékenység adóalapjának egyszerűsített módon történő meghatározására. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka. A személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, - feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000. forintot meghaladja - a jogi személy, valamint az egyéb szervezet esetében - ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll - ha az adóévet megelőző adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg , akkor az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka. 

Az egyszerűsített adóalap-megállapításról szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. 

2005. január 1-jétől a vállalkozók a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet is igénybe vehetnek. A vállalkozók egy fővel több foglalkoztatott után egymillió forinttal csökkenthetik helyi adó alapjukat, kivéve azt a létszámbővítést, amely a Munkaerőpiaci Alapból folyósított támogatás igénybevételével jött létre. 

A helyi iparűzési adó mértéke

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa az adóalap 2%-a.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:

1. naptári naponként legfeljebb 1000 forint piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenység esetén,
2. naptári naponként legfeljebb 5000 forint építőipari tevékenységet folytatása, illetőleg természeti erőforrást feltárása vagy kutatása esetén (feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot), valamint egyéb tevékenységek esetén, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból - legfeljebb azonban annak összege erejéig - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. 

A helyi iparűzési adó megfizetése

A vállalkozó a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. 

Az iparűzési adó megfizetésének rendje a kommunális adóhoz hasonló. A magánszemélynek félévenként, két egyenlő részletben kell az adót megfizetni: az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig. A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles fizetni. A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi kommunális és iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.

Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni.

A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig köteles megfizetni, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti. 

Forrás: Magyarország

2008.11.05.

Fórum - Hozzászólás a fórumban >>

Tippek!

Magyar Tudakozó - Magyarország Cégkeresője!
Most akár ingyen regisztrálhatja cégét!
www.mt.hu

Linkweb - Linkgyűjtemény
Fontos számodra a látogatottság növelése, akkor regisztrálj!
www.linkweb.hu