Meglebegtette a kormány az offshore cégek legfontosabb kedvezményének - a jogdíj és a kamat ötvenszázalékos leírhatóságának - eltörlését. Ez lett volna az utolsó lépés, hogy ezek a cégek kipusztuljanak Magyarországról.

Kis híján kiirtotta az offshore cégekre vonatkozó kedvezményeket a pénzügyi tárca az adótörvényekből. Az eredeti tervek szerint megszűnt volna az a társasági adóalapot korrigáló tétel, amely megengedte a szerzői jog levonását az adóalapból. Ez első pillantásra talán nem jelent sokat, ám ez a tétel volt az egyik dolog ami még Magyarországon tartotta a korábban offshore státussal rendelkező cégeket.

Négy évvel ezelőtt az offshore cégeknek háromszázalékos társasági adót kellett fizetniük, ezt először 2004-től emelték fel négy százalékra. A következő évben azonban, az uniós csatlakozás után meg kellett szüntetni ezt a státust, vagyis az ilyen vállalkozások négyszázalékos adója megszűnt. Ez ugyanakkor nem jelentette feltétlenül azt, hogy e cégek eltűntek az országból, a jogszabály ugyanis rendelkezett néhány olyan adókedvezményről, amelyet kifejezetten a korábban offshore státusú cégek tudtak maximálisan igénybe venni.

Magyarországon olyan offshore vállalkozások telepedtek meg elsősorban, amelyek jogdíj- és kamatügyletek lebonyolítására szakosodtak. Emiatt az adózási sokkot - négy helyett 16 százalékos kulcs terhelte volna a cégeket - enyhítendő a vállalkozások általános kedvezményként a jogdíjak és a csoporton belüli kamatbevételek ötven százalékával csökkenthették az adóalapot. Ez a korábbi offshore cégek számára nyolcszázalékos adófizetést jelentett.
A most beterjesztett javaslat kiszivárgott verziója ezt a kedvezményt tervezte eredetileg megszüntetni, ami gyakorlatilag nivellálta volna e cégek magyarországi lehetőségeit. Vagyis jövőre kivonult volna a még az országban maradt társaságok mindegyike, egyszersmind ki is esett volna a költségvetésből a tőlük várható adóbevétel. Ehhez képest az országgyűlés elé került verzióban már ismét szerepelt ez a jogdíjkedvezmény. Ez mindenképpen pozitív lépés - véli Mlinarik Tamás, a KPMG szenior menedzsere, aki szerint az ilyen jellegű kedvezmények további befektetőket, ezáltal pótlólagos adóbevételt hozhatnak az országba, illetve a már itt lévő ilyen jellegű cégeket is maradásra, illetve tevékenységük bővítésére ösztönözhetik.
Mivel az offshore státus 2005-től megszűnt, ma már nehéz megbecsülni, hogy a főleg csoporton belüli finanszírozással és licencbe adással foglalkozó volt offshore cégek mennyi adóbevételt hoznak Magyarországnak. Annyi bizonyos, hogy több milliárd forintról van szó, nem véletlen, hogy a világban éles verseny van az országok között az ilyen jellegű befektetésekért.

A legutolsó adatok szerint - a státus megszűnéséig külön is nyilvántartotta az adóhatóság az offshore cégek bevételeit és fizetett adóját - mintegy ötszáz offshore cég működött az országban és 11 milliárd forint adót fizettek éves szinten. (Nyolc-tíz éve több ilyen vállalkozás volt, számuk ezer körülire volt tehető.) Akkor kezdtek eltünedezni az országból, amikor az első szigorító lépés megszületett: 2002-ben lehetett ugyanis utoljára offshore cégek alapítani.

Forrás: Napi Gazdaság

2008.09.30.

Fórum - Hozzászólás a fórumban >>

Tippek!

Magyar Tudakozó - Magyarország Cégkeresője!
Most akár ingyen regisztrálhatja cégét!
www.mt.hu

Linkweb - Linkgyűjtemény
Fontos számodra a látogatottság növelése, akkor regisztrálj!
www.linkweb.hu