Harminc év alatt az összegyűlt magánnyugdíjpénztári tőke akár kétharmad része a hozamból tevődhet össze. Egy-két százalékos költség- vagy hozamkülönbség tíz-húsz százalékos eltérést is okozhat az öregkori járadékban. Egységes költség- vagy eredménymutató nincs, de néhány szempont figyelembevételével ki-ki eldöntheti, jól választott-e pénztárt, vagy ideje váltania.

Növekszik azok száma, akik magánnyugdíjpénztárt váltanak, általában a hozamokkal való elégedetlenség miatt. A hozamokat rövid távon nem érdemes vizsgálni, s fölösleges nyugtalankodni azok miatt a veszteségek miatt, amelyeket a pénztárak a globális pénzügyi válság miatt átmenetileg elszenvedtek. Ezek a veszteségek ugyanis valószínűleg eltűnnek, ha a válság elmúlik.

A váltásra nem a legalkalmasabb időpont a jelenlegi időszak, a változékony piac miatt nagy a váltási kockázat. Azzal is tisztában kell lenni, ha kiszállunk egy olyan portfólióból, amelyben az eszközök többségének ára a válság miatt lent van (a részvényeké), s átmegyünk egy olyanba, ahol az ilyen típusú eszközök kisebb arányúak, akkor nagyrészt realizáljuk a válság következtében bekövetkezett veszteségeinket.

Mindennek ellenére nem árt megismerkedni a pénztárak teljesítményével, mindenekelőtt persze annak, aki választás előtt áll, de annak sem árt, aki már tag. Valószínű, hogy a már tagnak inkább akkor érdemes megejteni a váltást (ha szükséges), ha már elmúlt a válság, s megnyugodtak a piacok - különösen a részvényekkel felülsúlyozott növekedési portfóliók esetében.

A magánnyugdíjpénztárakat (mnypt.) is felügyelő Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (PSZÁF) főosztályvezető-helyettese, Binder István szerint több tényezőt is érdemes figyelembe venni mielőtt választunk, vagy változtatunk. A három legfontosabb mutató a hozam, a tartalékmegosztás és a díjterhelés.

A hozam

A hozam azt mutatja meg, hogy a mnypt. milyen eredménnyel fektette be a tagok befizetéseit.

Binder István és Juhász Istvánné a Stabilitás Pénztári Szövetség főtitkára is azon a véleményen van, hogy a hozamokat hosszabb időszak, például az ötéves mutatók alapján érdemes összehasonlítani. Egy-egy kiugró havi, vagy éves teljesítmény alapján nem érdemes változtatni, csak ha több évig jó, vagy kevésbé jó eredmény.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (PSZÁF) honlapján található, a mnypt.-k adatszolgáltatás alapján készített 5 éves átlagos hozamokat összehasonlító táblázatból első ránézésre annyit láthatunk, hogy van ugyan különbség a pénztárak között, de nem túl jelentős, a legkisebb és a legnagyobb közötti eltérés mindössze 3,61 százaléknyi.

Figyelembe véve azonban, hogy a magánnyugdíj hosszú távú, tíz, húsz, harminc, negyven, vagy még több éves befektetést jelent, korántsem elhanyagolható a hozamokban mutatkozó pár százalékos eltérés. Mert negyven év alatt már egy százaléknyi hozammínusz is okozhat 19 százalékos nyugdíjcsökkenést.

Az ötéves hozammezőnyt a Dimenzió vezeti 10,7 százalékos átlaggal, őt követi az Életút 10,03 százalékkal, a harmadik az OTP mnypt. 9,89 százalékkal. Utolsó helyezett ebben az összehasonlításban az Uniqua 7,09 százalékkal, előtte a Quaestor 7,51 százalékkal, az Erste 7,82 százalékkal, és az Aranykor 7,88 százalékal futott be a sereghajtók között. Juhász Istvánné szerint jövőre még inkább érdemes lesz megnézni a statisztikát, hisz az 1998-as kezdés óta 2009-ben készülhet majd az első tíz éves átlaghozam összehasonlítás.

A PSZAF honlapján a kérdés-válasz rovat hozamkalauzában
azt írják, egészséges gazdaságban nem jellemző a tartós hozamcsökkenés. De még ha előfordul is - jelenleg ilyen időszakot élünk - akkor sem célszerű ilyen periódusban pénztárt váltani, mert azzal csak a veszteséget realizálja a tag, lehet hogy célszerűbb kivárni, amíg újra egy korábbi, magasabb szintre emelkedik a hozam.

A referenciahozam

A hozamon túl a referenciahozam azt mutatja meg, hogy befektetései összetétele alapján milyen átlagos hozam várható el az adott piaci feltételek mellett a mnypt.-től. Segítségével látható, elméletileg mennyire jó a pénztár befektetési politikája, vagyis hogy hol áll a referenciahozam-rangsorban. De legalább ennyire fontos, hogy az egyes pénztáraknál az is kiderül, elérték-e azt az eredményt, ami befektetéseik alapján elvárható lett volna tőlük, vagyis hogy a referenciahozam és az éves hozam között van-e eltérés. Ha a hozam nagyobb, mint a referenciahozam, akkor jobban teljesített a pénztár, mint az elvárható volt tőle, ha kisebb, akkor gyengébben.

A referencia hozamoknál a bankok között 2007-ben két százalék volt a legnagyobb különbség. A tényleges hozammínusz egy és plusz két százalék között tért el az egyes bankoknál a referenciahozamtól. Érdekes, hogy például a 2007-ben legalacsonyabb referenciahozamú mnypt. (ING) az ötéves átlagos hozamnál már a hatodik legjobb a húszas listán.

A 2007-ben önmagától elvárható teljesítményhez képest legrosszabbul teljesítő, és egyben a második leggyengébb hozamot hozó Quaestor viszont ötéves átlagban is a sereghajtók között szerepel. A referenciahozamhoz képest a legjobb eredményt az AXA hozta 2007-ben (referencia 6,82, bruttó hozam 9,10 százalék), pedig az ötéves átlaghozamlistán csak kilencedik helyet ért el. Meglepő módon az ötéves átlaghozamlistát vezető Dimenzió 2007-es referenciahozama az ötödik leggyengébb (5,6 százalék), viszont tényleges hozama ennél kicsivel jobb volt (5,97 százalék).

A referenciahozamok több évre visszamenőleg is megnézhetőek a  Magánnyugdíjpénztárak összehasonlító táblázata - 2008. június 30. cím alatt.

A tartalékmegosztás

A mnypt.-kbe befizetett összegből a törvény szerint 2007-ben legalább 94-95,5 százalékot jóvá kellett írni a tag számlájára, ez a fedezeti tartalék, vagyis a kamatozó rész, amiből a nyugdíj lesz. A befizetésekből csak az ezen felül maradó összegeket fordíthatják a mnypt.-k működésre és likviditási tartalékra.

A fedezeti, működési és likviditási arányra vonatkozó adatsorok is a mnypt.-kat összehasonlító táblázatában találhatóak, de itt-ott hiányosak. Annyi megállapítható, hogy a Postás mnypt. 2004-2006 időszakban végig 95 százalékot írt jóvá tagjainak, és ezzel vezet. Ugyanebben az időszakban az Aranykor és a Villamosipari mnypt. írta jóvá a legkevesebbet, 93 százalékot a tagok számláján.

A Postást csak az Aegon übereli 2006-2007-ben, de mindössze 0,01 százalékkal marad több a tagjai számláján, és az is csak akkor, ha évi legalább 365, illetve 385 ezer forintot befizetnek. Az ötéves átlaghozamlistát vezető Dimenzió 94,5 százaléknyit hagyott a befizetett összegekből tagjai számláján.

Működésre a legkevesebbet, 4,8 százalékot mindhárom évben az MKB vett le a befizetett összegekből, a pénztárak fele 6 százalékra állt be. Likviditásra 0,5-0,8-1,5 százalék között tartalékoltak a pénztárak, harmadolva a rangsort.

A díjterhelés

A nettó és bruttó hozam közötti különbség a díjterhelés, amely tulajdonképpen a pénztártagok vagyonának befektetésével összefüggő költségeket jelenti. A díjterhelésben vagyon- és lelétkezelési díjak, és egyéb befektetési költségek kerülnek levonásra.

A felügyelet honlapján a díjterhelésre keresve „A nyugdíjpénztári tagok díjterhelése 2000 és 2006” címszónál találhatóak adatok.
Minél kisebb a díjterhelés, annál jobban jár a pénztártag, ha például 1 százalékkal kevesebb, az 1 százalékkal több nettó hozamot jelent, ami ugye a nyugdíjban akár 19 százalék pluszt is hozhat.

Jó hír a tagoknak, hogy átlagban a kimutatás hét éve alatt felére csökkentek a díjterhelések (3,44 százalékról, 1,76 százalékra). Ez leginkább a működési díjterhelések csökkenéséből adódik (2,64 százalékról 1 százalékra), míg a befektetési díjterhelés alig csökkent (0,8 százalékról 0,76 százalékra). Legolcsóbban a Postás mnypt. fektetett be, igaz ez 2006-ra is, amikor mindössze 1,01 százalék díjterhelést vont le ügyfeleitől.

Jól szerepelt még 2006-ban a Dimenzió (1,05 százalék), a Honvéd (1,09 százalék), az Életút (1,12 százalék), és a Villamosipari mnypt. (1,13 százalék). Ugyanebben az évben a legtöbbet csípett le a hozamokból az AXA (2,07 százalék), a Quaestor (2,06 százalék) és az Erste mnypt. (2,03 százalék).

Egyéb szempontok

Binder István szerint kiindulásul nem árt ellenőrizni, hogy van-e engedélye a pénztárnak, bár Juhász Istvánné azt mondja, eddig még nem tapasztaltak engedély nélküli tevékenységet. Mindkét szakember megemlítette, az mnypt-k intézményi háttere, befektetési politikája, portfóliókínálata, taglétszáma, vagyona, hálózatának kiépítettsége, elérhetősége, informatikai háttere és járadékkínálata is érv lehet a döntésnél.

A PSZÁF rendszeresen ellenőrzi a mnypt.-ket, ezek összegzése is megtalálható honlapján, amiből szintén vonhatóak le következtetések.

Az intézményi háttérnél pró és kontra is vannak érvek. Ha például egy-egy ágazat áll a mnypt., mögött (Honvéd, Postás, Villamosipari, Vasutas) az Juhász Istvánné szerint mindenképpen személyre szabott ügyintézést jelent, jó és rendszeres kapcsolattartást. Ezért az adott ágazatban dolgozóknak érdemes a saját pénztárukat választani. A bankok, biztosítók mnypt.-inél a szakember szerint egészen biztosan nem ennyire személyes a kapcsolattartás, de biztonságot ad a pénztár mögött lévő intézmény. A kiválasztásnál az is lehet szempont, ha egy-egy banknál, biztosítónál más ügyekben már jó tapasztalatokat szerzett a leendő mnypt.-tag.

A befektetési politikával kapcsolatban az általános elvek érvényesek: a részvény inkább hosszabb távon jó befektetés, az állampapír pedig rövid távon. Itt jön be a portfólióválasztás kérdése is, ami tavalytól lehetséges, jövőre pedig kötelező lesz. Eldönthető tehát, hogy kockáztat-e a pénztári tag a nagyobb hozam érdekében, vagy inkább közepes, kisebb, de biztosabb hozamot szeretne elérni.

A növekedési portfóliót a nyugdíjkorhatárt később, legalább tizenöt év múlva elérőknek érdemes kockáztatni. Ha nem választ portfóliót az ügyfél akkor a mnypt.-i törvény szerint kell besorolnia a pénztárnak. Ha öt évnél kevesebb ideje van a nyugdíjig, akkor a klasszikus, ha 5-15 között akkor a kiegyensúlyozott, 15 év felett pedig a növekedési portfólióba kell sorolni a tagokat.

Juhász Istvánné szerint jó, hogy választható portfóliók lesznek. Az hogy hogyan fog működni a lehetőség, évek múlva derül majd ki. Az egyes portfóliók befektetési összetételét, a limiteket esetleg egy-két évvel a kötelező bevezetés után érdemes lesz majd átgondolni. Azoknak pedig, akik nem választanak portfóliót, hanem automatikus besorolásra kerülnek a nyugdíjig hátralévő idő alapján üzeni, bízhatnak a besorolásban, mert azt hosszas előkészítés előzte meg.

A hozameredményekkel kapcsolatban azt sem szabad elfelejteni, hogy az utolsó öt év átlagában még nem jelentkeznek a portfólióválasztás hatásai. Leghamarabb a kötelezővé válás után öt évvel, vagyis 2013-ban kaphat távlati képet arról az érdeklődő, hogyan módosította a portfólióválasztás a pénztárak pozícióit.

Juhász Istvánné tanácsolja, semmiképpen ne váltson a tag egy üzletkötő megkeresésére, hanem maga nézzen utána, milyen információk érhetőek el a pénztárakról és csak ezek ismeretében döntsön.

Mennyi lesz a nyugdíjam?

Aki kíváncsi, a PSZÁF honlapján található nyugdíjkiszámító program segítségével személyre szabott becslést kaphat arról, hogy hozzávetőlegesen mennyi lesz majd a nyugdíja.

A beírt adatokat megváltoztatva az is megbecsülhető, hogy a nyugdíjban személy szerint mekkora eltérést okozhat, ha pár százalékkal változik a hozam. Minél több idő van hátra a nyugdíjig, ez a különbség annál magasabb. Figyelembe kell venni, hogy míg a programba –5 és +5 százalék közötti hozamok írhatók be, addig a 2003-2007-es időszakban a hozamok átlaga 7,09 (Uniqua) és 10,70 százalék (Dimenzió) között mozgott a különböző pénztáraknál. Ilyen értelemben tehát a számítás kissé el fog térni a jelenlegi adottságoktól, de nagyságrendekben akkor is jól használható.

A program által megadott intervallumban meg lehet nézni, hogy például mit jelent a jelenleg az ötéves átlaghozamokban fennálló maximális 3,61 százaléknyi eltérés. Tegyük fel a pénztári tagnak még negyven évet kell dolgozni, átlagbért keres, és úgy kalkulál, kb. ennyit is fog keresni a jövőben. Ha a beírható maximális 5 százalékos hozammal számol, majdnem duplája lesz a nyugdíja, mintha csak 3,61 százalékkal kevesebb hozamot feltételez pénztárától. Ha a megadható maximumnál 1százalékkal kevesebb hozamban bízik, már az mintegy 19 százalékkal csökkenti majdani nyugdíját (nagyságrendileg ez az esetében 2048-ra várható maximum 26-46 ezer forintos nyugdíjból félmillió forintos mínuszt jelent).

Mennyibe kerül átlépni?

A pénztárból való kilépés csekély költséggel jár, a pénztár felszámíthatja tényleges költségeit, de ez nem lehet több, mint a számla záróértékének egy ezreléke. A megszüntetés napja, és az átutalás között akár ötven nap is eltelhet, de erre az időszakra is annak a pénztárnak kell biztosítania a hozamot, amelytől kilép. A belépés többnyire díjtalan, ezzel is csábítják a leendő tagokat, de van ahol minimális összeget ezért is felszámítanak, viszont a jelzésértékű ajándék sem ritkaság. A belépés hónapjában néhány pénztárnál működési tartalékra dupla összeget vonnak le, de ez mindössze pár ezer forint.

A portfólióváltást a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell végrehajtani, és maximum évente kétszer kérhető. Az egyedi portfólióváltás költsége nem haladhatja meg a számlakövetelés egy ezrelékét, és maximum kétezer forint lehet.

Juhász Istvánné szerint bár a tagnak érdemes pár évenként összehasonlítani a mnypt.-a mutatóit a többiekével, ennél sokkal fontosabb a gondos kiválasztás, amelyet alapos tájékozódás előzzön meg. Így később kisebb az esélye annak, hogy a tag megbánja döntését.

Binder István a pályakezdőknek szintén azt üzeni, tájékozódjanak, ne hagyják a humánpolitika által rábeszélni magukat automatikusan arra a pénztárra, amit a cégnél a többiek választottak. Mindenképpen javasolja a kiválasztott pénztár eredményeinek figyelemmel kísérését, és szükség szerint a váltást.

A magánnyugdíjpénztáraknak minden év június 30-ig kell tagjaiknak értesítést küldeniük a számla előző évi mozgásairól. Ebből ellenőrizhető, hogy a munkaadó fizette-e a járulékot. Ha nem, akkor a pénztár közreműködését kell kérni, amely akár adóhatósági ellenőrzést is kezdeményezhet a munkáltatónál. Az értesítőből az is kiderül, mennyivel gyarapodott a számla, ami nem biztos, hogy egyezik a pénztárak által a PSZÁF-nek megküldött, és közzétett átlagos nettó hozammutatóval, mert az egyes számlákon különböző időpontokban különböző összegek kerülnek jóváírásra.

Kevesen váltanak

Magyarországon jelenleg 20 magánnyugdíjpénztár osztozik több mint 2,8 millió ügyfélen, a tagság a legutóbbi negyedévben negyvenezerrel nőtt. A pályakezdők számára kötelező a mnypt.-i tagság, ezenkívül az átlépők gyarapíthatják egy-egy pénztár létszámát, illetve azok a harminc év alattiak, akik eddig még nem választottak magánnyugdíjtagságot. Évente mindössze pár ezren váltanak pénztárat.

Szakértők szerint a mnypt.-knél hamarosan át kell alakítani a tulajdonosi szerkezetet. Juhász Istvánné is úgy látja, nem vált be a jelenlegi felállás, miszerint a tagok a pénztárak tulajdonosai. Mert bár szakmailag hozzáértő menedzsment áll mögöttük, segíti őket a döntéseikben, a közgyűlés, küldöttgyűlés rendszere nem túl hatékony, kivéve talán az ágazati pénztárakat. A többi mnypt.-nél valódi tulajdonosokra lenne szükség az eredményesebb működtetéshez.

Forrás: FN

2008.09.26.

Fórum - Hozzászólás a fórumban >>

Tippek!

Magyar Tudakozó - Magyarország Cégkeresője!
Most akár ingyen regisztrálhatja cégét!
www.mt.hu

Linkweb - Linkgyűjtemény
Fontos számodra a látogatottság növelése, akkor regisztrálj!
www.linkweb.hu