2008.08.15.

Egységesen 20 százalékos, 15 millió forint feletti jövedelemnél 30 százalékos szja-kulcsot, a különadó és később az iparűzési adó eltörlését, az áfa 23 százalékra történő emelését, a munkaadói tb járulékok 10 százalékpontos mérséklését javasolják egyebek között adószakértők és adótanácsadók.

A kedden Budapesten sajtótájékoztatón ismertetett, a Deloitte, az Ernst & Young, a KPMG és a PWC szakértői által összeállított javaslatban szerepel még a minimálbér adómentességének megszüntetése és értékalapú ingatlanadó bevezetése is.

Az adórendszer érdemi átalakításához a szakértők elengedhetetlennek tartják az újraelosztás tavalyi, a GDP 40 százalékát is kitevő mértékének az első évben legalább 1,5-2,5,  közép távon 4,2-4,5 százalékpontos csökkentését, a költségvetési kiadások mérséklését, a feketegazdaság visszaszorítását és az adórendszer egyszerűsítését.

Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója ismertette: a javasolt intézkedések a bevezetésüket követő első évben már 1 százalékponttal, akár 4,5 százalékra növelhetnék a GDP bővülési ütemét, és ebben az évben akár 2,8 százalékponttal is mérsékelhetik az inflációt, a foglalkoztatottságot pedig fél-fél százalékkal javíthatják a bevezetés és az azt követő évben.

László Csaba a KPMG partnere ismertette: a javaslat jelentős, 1000-1100 milliárd forintos költségvetési hatása miatt a lépéseket nem egyszerre, hanem 2-4 év alatt javasolják megvalósítani, a konvergenciapályát nem veszélyeztetve és az államháztartási hiányt nem növelve.

A szakértő szerint a 270 milliárd forintos többletbevételt jelentő áfa emelésének átmeneti inflációs hatása még "vállalható", különösen azt szem előtt tartva, hogy a többi intézkedés a dezinfláció irányába hat.

A foglalkoztatási terhek csökkentése 320-330, - az iparűzési adó nélkül - a vállalkozásokat érintő változások pedig 210 milliárd forint, összesen 600 milliárd forintos költségvetési "áldozatvállalást" tesz szükségessé.

Lőcsei Tamás, a PWC adópartnere elmondta: szükség van a bevételen alapuló jövedelemátalányok (ekho, egyéni vállalkozó, őstermelő) megszüntetésére és a munkáltatói tb járulékok csökkentésére úgy, hogy a nyugdíjbiztosítási járulék 24-ről 19 százalékra, az egészségbiztosítási pedig 5 százalékról 0 százalékra csökkenjen. Ellentételezésként a tételes egészségügyi hozzájárulás jelenlegi 1950 forintról 8000 forintra történő emelését javasolják.

A munkavállalóknál és munkáltatóknál 15 millió forintra emelkedne az egységes tb járulékplafon. Meggondolásra érdemesnek nevezik a 3 százalékos munkáltatói járulék megszüntetését, illetve a 1,5 százalékos munkavállalói járulék megemelését 1,5, vagy 3 százalékponttal.

Rencz Botond, az Ernst & Young partnere a vállalkozásokat érintő javaslatok közül említést tett még a tőkejövedelmek egységes, 20 százalékos adójáról a jelenlegi 25, illetve 35 százalék helyett, illetve a kis adók (innovációs, kulturális járulék, szakképzési hozzájárulás és rehabilitációs járadék) megszüntetéséről.

Az azonnali forrásteremtő intézkedések közé tartozik az adójóváírás megszüntetése - ezt tényleges rászorultsági alapú szociális támogatás váltaná fel -, az eho, a munkavállalói nyugdíjjárulék plafon és az áfa emelése, az értékalapú ingatlanadó bevezetése, valamint a hatósági ellenőrzések szigorítása. Az ingatlanadóból a számítások szerint, szja-ból leírható, valódi piaci értékhez igazodó, 0,5 százalékos kulcsú adó legalább 100 milliárdos bevételi többletet jelenthet a költségvetésnek.

A forrásteremtő lépéseket, illetve a foglalkoztatás adóterheit érintő változásokat, valamint a tőkejövedelmek 20 százalékos adóját a javaslat készítői együttesen, egyszerre és mielőbb javasolják bevezetni. Ezek 320-350 milliárd forintos bevételkiesését jelentenek a PM számításai szerint.

A különadó eltörlését is az első körben javasolják, a többi, a vállalkozásokat érintő módosítások végrehajtását pedig később a központi kiadások csökkentésével összhangban.   

Támogatja a javaslatokat a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Joint Venture Szövetség és a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága is.

PM: a javaslatok nagy része a gazdagoknak kedvez

Az adórendszer átalakítása nem járhat a költségvetési egyensúly felborulásával - hangsúlyozza a Pénzügyminisztérium közleményében.

A kormánynak a jövő évi adóváltoztatások előkészítésével kapcsolatos munkájában  meghatározó szempont a gazdaság versenyképességének javítása, az adórendszer egyszerűsítése, a feketegazdaság visszaszorítása. Hasonlóképpen az is, hogy a konvergencia programban megfogalmazott egyensúlyi célok 2009-ben és 2010-ben is megvalósulhassanak, és már jövőre Magyarország megfelelhessen az államháztartás tekintetében a maastrichti kritériumoknak, és napirendre kerülhessen az ERM-II-es csatlakozás kérdése - közli a Pénzügyminisztérium.

A szaktárca szerint az adószakértők és adótanácsadók által közösen kidolgozott, kedden nyilvánosságra hozott adóreform-javaslat több eleme találkozik a kormányzati elképzelésekkel. Ezek közé tartozik a feketegazdaság visszaszorítása, az adórendszer egyszerűsítése, a foglalkoztatás adóterhelésének mérséklése.

A minisztérium közleményében rámutat: a javaslat is azt bizonyítja, nem lehet külön kezelni a tervezett adóváltoztatásokat, vagyis a költségvetés bevételi oldalát a másik oldaltól, a jövőre várható kiadásoktól.

Az adótanácsadók javaslata 1.110 milliárd forintos egyensúlyromlással számol, a Pénzügyminisztérium számítása szerint  azonban ez meghaladná a 1.250 milliárd forintot, a GDP 4 százalékát is. A közlemény megjegyzi: a javaslat ennek a forrásnak az előteremtését a kormányra bízza, ez pedig a jóléti, szociális rendszerek erőteljes megfaragása nélkül aligha lehetséges.

A szaktárca szerint a javaslat a jövedelmi viszonyokban olyan átrendezést tervez, ami elsősorban az alacsony és a közepes keresetűeket sújtja, és lényegesen kedvezőbb helyzetbe hozza a magasabb keresettel rendelkezőket. Megszűnne ugyanis az adójóváírás, a személyi jövedelemadó alsó kulcsa pedig 18 százalékról 20 százalékra emelkedne.

A járulékterhek mérséklése, a helyi iparűzési adó megszüntetése valamennyi vállalkozás számára kedvező lenne, ugyanakkor a tételes egészségügyi hozzájárulás drasztikus emelése - a jelenlegi, fejenként havonta fizetendő 1.950 forintról 8.000 forintra - azokat a kis- és középvállalkozásokat sújtaná a legjobban, amelyektől a kormány a foglalkoztatás számottevő bővítését várja, s amelyek fejlődését egyéb eszközökkel támogatni kívánja - mutat rá a Pénzügyminisztérium közleményében.

Forrás: Privát Bankár

Fórum - Hozzászólás a fórumban >>

Tippek!

Hirdessen a Magyar Tudakozó oldalain >>