2008.07.22.

Lassan már különlegességszámba megy, ha egy vállalkozás vagy cég a kiállított számlája után határidőre megkapja a pénzét. Az esetek többségében a csúszások oka, hogy a vevő időt akar nyerni, de az is megeshet, hogy egyáltalán nincs szándékában fizetni. A jelenlegi szabályozás mellett sokat ezzel sem kockáztat.

A körbetartozások, a határidőn túl fizetett, esetleg ki sem egyenlített számlák miatt számos vállalkozás és cég stabilitása inog meg napjainkban. A probléma ugyanúgy érinti a kisvállalkozókat, mint a nagyobb cégeket. Próbálkozni lehet felszólításokkal, behajtással, fizetési meghagyással, perrel, de ezeknek a kimenetele megjósolhatatlan.

Gyenge fizetési morál

A Dun and Bradstreet jelentése szerint hazánkban a vállalkozások által kibocsátott számláknak mindössze 38 százalékát fizeti ki határidőre a partner. A számlák 62 százalékánál legalább kétnapos késedelem tapasztalható.

Iparáganként nagy a szórás: vannak szektorok, ahol csak 25 százaléka lesz napra pontosan kifizetve a számláknak, míg más ágazatokban ez 80 százalékot is elérhet. Az átlagos fizetési határidő 30 nap, a késés pedig ezt még további 15 nappal tólja ki. A 38 százaléknyi pontosan fizetett számlával elég messze vagyunk a németországi fizetési moráltól, ahol ugyanez a mutatószám 70.

Nincs visszatartó erő, hogy egy cég miért ne késsen a fizetéssel. Tíz-húsz nap késésért szinte senki sem számol fel késedelmi kamatot: bízva a további jó együttműködésben, a későbbi üzlet reményében.


APEH: pénzt vissza nem adunk!

k eset. Amikor azonban már hónapok óta nem jön pénz, de a számlát befogadta a vevő: akkor el lehet gondolkodni azon, hogy baj van.

„A vállalkozásoknak a számla kiállítását követő áfabevalláskor (ami lehet havi, negyedéves vagy éves) annak az áfatartalmát be kell fizetni az APEH-hez. Időközben, ha nem teljesítik a kifizetést, és valaki eltekint a felszólítgatásoktól, a fizetési meghagyástól, a bírósági úttól, és végül inkább lemond a követeléséről, akkor az áfát is bukja, ugyanis azt ebben az esetben visszaigényelni már nem lehet. Tehát elvégezte a szolgáltatást ingyen, és még adózik is utána…” – mondta az FN-nek Seres Istvánné, aki főként kisvállalkozások számára vezet könyvelést.

Tippek a kintlévőségek csökkentésére:

- Tudjunk meg minél többet szerződő partnerünkről.
- Részletes szerződést kössünk, amely pontosan tartalmazza, mit kell teljesíteni.
- Szerződéskötéskor aláírási címpéldányt és személyi igazolványt kérni nem felesleges óvatosság.
- Próbáljunk ütemezett fizetést kialkudni az elvégzett munkák arányában.
- Alkalmazzunk teljesítési igazolásokat, szabályozzuk a szerződésben, kik jogosultak azt aláírni.
- Teljesítés után minél hamarabb küldjük el a számlát.
- A számlát érintő esetleges kifogást azonnal válaszoljuk meg.
- A fizetési határidő lejártára azonnal figyelmeztessük az adóst.

A szakember megemlítette, hogy ilyenkor egy megoldás van: ha valahogy a számlát visszaszerezzük a vevőtől, és sztrornirozzuk azt. Ha valaki nem fizet, és a számlát is magánál tartja, az a lehető legnagyobb kiszúrás a számla kiállítójával szemben.

A szerződésben, vagy annak hiányában a számlán célszerű feltüntetni, hogy „az átadott termék a számla kiegyenlítéséig az eladó tulajdonát képezi”, így legrosszabb esetben azt vissza lehet venni. Egy szolgáltatás elvégzése esetén, annak természetéből fakadóan, ez nem járható út.

Ha egy kibocsátott számlára a vevő nem fizet, akkor két fizetési felszólítást kell küldeni részére határidő kitűzésével - mondta a FigyelőNet kérdésre Potondiné Varga Krisztina, az APEH végrehajtási osztályának vezetője.

Sokadik a sorban

Ezt követően bírsági fizetési meghagyás kiadására van lehetőség. Felszámolást a cégbíróságon a csődtörvény szerint ezután 15 nappal lehet kezdeményezni.Az APEH osztályvezetője is megerősítette, hogy abban az esetben, ha a számla kiállítója az áfát már befizette, és lemond követelésének behajtásáról, akkor arra már nincs mód, hogy a befizetett áfát visszaigényelje.

Így duplán rosszul jár, aki nem megy bele a hosszadalmas eljárásba: egyrészt azzal bünteti magát, hogy a termékének vagy szolgáltatásának ellenértékét sohasem kapja meg, másrészt még ennek áfatartalmát is befizeti, tetézve saját veszteségét.

Ha elindul a felszámolási eljárás, úgy a csődtörvény 57. paragrafusa szerint a felszámoló csak sokadikként fizeti ki a cég vagyonából az üzleti partnert, aki a tartozás miatt az eljárást indította. Így előállhat az a helyzet, hogy mindenki jól jár, kivéve az a cég, aki az eljárást indította.

„Ennek oka, hogy a felszámoló először a zálogos, majd a kötvényen alapuló követeléseket fizeti ki. Ezután következnek a szavatossági dolgok, a járadékok, a köztartozás, majd ha még mindig marad pénz a felszámolásból, akkor következik, szinte utolsósorban az üzleti partnerek felé fennálló tartozások kiegyenlítése” – mondta Potondiné Varga Krisztina.

Fontos az időtényező

Az adósság behajtásánál az idő nagyon fontos tényező - vélte Csecskedi Péter, az adósságbehajtással foglalkozó Sárga Ember Bt. ügyvezetője. A statisztikák szerint a harmadik hónap és az első év fontos időpontok a nemfizetők szempontjából. Ez a két választóvonal, ami eltelte után jelentősen csökken az esély a pénz behajtására.

„Cégek között lényegtelen, hogy fizetési felszólításokat írt-e a jogosult az adósnak, vagy sem. Egy ügyvéd által 5–10 ezer forintért írt felszólító levélnek maximum annyi előnye van, hogy ebből következtetni lehet a későbbi fizetési meghagyásra adott válaszra és az ügy kimenetelére” – mondta Csecskedi Péter.

Forrás: FN

Fórum - Hozzászólás a fórumban >>

Tippek!

Hirdessen a Magyar Tudakozó oldalain >>

Készítse el cégbemutatóját portálunkon >>