2008.06.27.

Biztos ami biztos, a kiállítók inkább mindent ráírnak a számlára. Pedig nem kell sem VTSZ, sem SZJ szám, sem a vevő adószáma, továbbá alá sem kell írni, és a pecsétet sem kell rátenni. Az adószakértő feleslegesnek tartja, ami nem szükséges, az adóhivatal részben indokolja a ráadás tartalmakat.

Ki áll le vitatkozni egy számla kiállításáról? A számla kiállítása azt jelenti, sikerrel járt a cég, eladott valamit, vagyis pénz áll a házhoz. És ha már itt tart, a vevő kérésére vagy pusztán azért, hogy biztosan ne hiányozzon semmi, esetleg megszokásból még ezt-azt ráírogat, akkor is, ha semmi nem kötelezi rá. Ha van rá ideje és kapacitása, tegye. Apróságnak tűnő adminisztráció, de elhagyásával gyorsabbá, hatékonyabbá tehető a számlázás, főleg nagy tételben.

A papír elbírja…

Gyakori a nem kötelező elemek feltüntetése a számlán, különösen az SZJ és VTSZ számé, többnyire azért, mert a partnerek megkövetelik ezek feltüntetését, például mert a vevő számítógépes raktári nyilvántartása VTSZ szám alapján történik.

Előfordul, hogy beruházási kedvezményhez, egyéb támogatáshoz van szükség a többlet számlakellékre. A számlabefogadó partner nyugodtan kérheti számára fontos adatok rögzítését, mert ezek szerepeltetése elfogadható a törvény minimumszabályozásából kiindulva. A szállító-vevő közti jó kapcsolat megér ennyit, bizonygatja az adóhatóság.

„Az APEH sajnos túllihegi a szabályokat és közölt véleményeik nem homogének” – mondta Ruszin Zsolt a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete Fővárosi Szervezete elnöke. Csak legfelsőbb szinten adnak valódi felvilágosítást, lejjebb a "mindent rá kell írni a számlára" szemlélet uralkodik – tette hozzá.

A számlát befogadók pedig jogtalanul hivatkoznak a többletadatigényre. Másrészt sajnos a számla kiállítója csak ritkán mer erről vitatkozni, így ami kétséges volt, az már bevált gyakorlatként válik ismertté, hivatkozik tapasztalataira.

Feleslegek

Szükségtelen az aláírás, a pecsét, a VTSZ, az SZJ szám, valamint a vevő adószáma. A kivételek száma minimális.

Az EU-s csatlakozás időpontjától változtattak a számviteli törvényen, említi Ruszin Zsolt adószakértő, ami lehetővé tette volna azt is, hogy már 2004.01.01-től ne legyen kötelező a számlák aláírása. De mivel a Pénzügyminisztérium feltehetőleg tartott az intézkedés hatásától, még két évvel elhalasztották a bevezetést.

Fölösleges adminisztráció - fölösleges teher. Fotó: sxc.hu

Az APEH az aláírással kapcsolatban kissé homályosan fogalmaz. Azt mondja, egyebekben a számlának meg kell felelnie a számviteli törvény szabályainak is, mégpedig a jogszabály bizonylatokra vonatkozó rendelkezéseinek. Éppen ezért a számlának, mint számviteli bizonylatnak alakilag, tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie.

E törvény szerint, ha a bizonylat (kibocsátott, vagy befogadott) alaki és tartalmi hitelessége más módon nem biztosítható akkor aláírással is igazolható. Az aláírás nélküli számlának is meg kell felelnie a hitelesség és valódiság követelményének. Egyéb mellékletekkel, szállítólevéllel, raktárbizonylattal, pénztárbizonylattal stb. is alátámasztható a számla valódisága.

Ez a két kijelentés azt sugallja, mintha mégsem lenne aláírás nélkül önmagában a számla hiteles. Pedig az.

Forrás: FN

Fórum - Hozzászólás a fórumban >>

Tipp!

Hirdessen a Magyar Tudakozó oldalain >>