2008.06.17.

Bár már javulni látszik a helyzet, elgondolkodtató, hogy idén már másodszor voltak drasztikus hozamemelkedéssel kísért likviditási zavarok az állampapírpiacon. Az egyre nagyobb mértékben beárazódó kamatemelés(ek) lehetősége felveti a kérdést: van-e az emelésnek felső határa.

Fellélegezhetnek - legalábbis átmenetileg mindenképp - az erős forint miatt aggódó exportőrök annak ellenére, hogy a kamatcsökkentés esélye még az eddigi nagyon kicsihez képest is jócskán csökkent, sőt újabb kamatemelés(ek)re számít a piac. Történt ugyanis, hogy magas kamat ide vagy oda, a forint jócskán gyengült, leginkább a pesszimista nemzetközi hangulatnak köszönhetően, amit mostanában a rendkívül divatos "kockázatvállalási hajlandóság csökkenése" terminussal szokás leírni.

A további kamatemelés(ek)re vonatkozó, a piacon egyre inkább terjedő várakozásoknak ráadásul nem ez vagy a korábbinál gyengébb forint az oka, hanem egy másik csapás: az infláció alakulása. A vártnál rosszabb, kereken 7 százalék (a vártnál rosszabb) lett a legfrissebb év/év inflációs mutató. Az infláció elleni küzdelmet mint prioritást folyamatosan hangsúlyozó jegybank saját logikája szerint tovább kell tehát emelni a kamatot. Hacsak a jegybank hirtelen váltással - ami talán kommunikációs szempontból kínos lenne - arra az álláspontra nem helyezkedik, hogy a nem csekély részben "importált" eredetű infláció ellen szélmalomharc lenne további kamatemeléssel védekezni.

Mivel ez utóbbi (egyelőre) kevésbé valószínű, marad a kamatemelés, persze nagy kérdés egyrészt a mértéke, másrészt az, hogy ha ez így folytatódik, nem lesz-e még kényelmetlenebb, hogy egyre valószínűbb az Európai Unióban példátlan mértékű, két számjegyű kamat lehetősége. Ráadásul úgy, hogy az infláció csak nem akar csökkenni, sőt (bár mint tudjuk, árfolyamcél nincs) a forint sem olyan bivalyerős, mint ekkora kamat mellett lennie kellene talán.
Lehet persze reménykedni mondjuk az olajár csökkenésében, ami persze az importált infláció méregfogát kihúzhatná, de felelős döntéshozók nyilván nem tesznek fel mindent egy lapra, ráadásul olyanra, amelynek kihúzása eléggé bizonytalan és gyakorlatilag tisztán külső körülmények függvénye. Így különösen nehéz dolga, egyben a szokottnál is nagyobb felelőssége lesz a monetáris tanácsnak az elkövetkező hónapok kamatdöntéseinél.

Az állampapírpiacon a helyzet mondhatni siralmas, s nemcsak a magas hozamszint értendő ezalatt. Bár úgy tűnik, normalizálódott valamelyest a likviditási helyzet, figyelemre méltó, hogy idén már másodszor került olyan körülmények közé a piac, hogy az elégtelen kereslet miatt a megszokott tételekben nehézségekbe ütközött a papírok értékesítése, a marzsok kinyíltak, a hozamok pedig drasztikusan emelkedtek. A nehéz napokban egyes futamidőknél 10 százalék feletti hozamokkal is lehetett találkozni. A referenciahozamok között két számjegyűt azonban nem találunk, kérdés azonban, hogy ez tartósan így marad-e. (A további kamatemelések növekvő valószínűsége komoly ellenérv lehet.)

A leginkább "kamatérzékeny" három hónapos diszkontkincstárjegy 9,03 százalékos aukciós átlaghozama 30 pontos emelkedést jelentett a megelőző hetihez képest, és 50 pontos jegybanki alapkamat-emelés beárazódását. Az állampapírok iránti kereslet zavarai teljesen világosan megmutatkoztak az elsődleges piacon is. Különösen a hat hónapos papír aukcióján, ahol a tervezett 25 milliárdos kibocsátásra 23,8 milliárdnyi ajánlat érkezett csupán. Ezért 18 milliárdnyi papírt bocsátottak ki csupán, 9,13 százalékos átlag- és ennél 10(!) ponttal magasabb maximális hozamszint mellett. Másnap az egyéves papírnál sem volt sokkal jobb a helyzet, bár itt valamivel a tervezett 50 milliárd fölött volt a benyújtott ajánlatok mennyisége. Végül 35 milliárdot bocsátottak ki, az átlag 9,71 százalék lett, a maximum 14(!) ponttal több. Nemcsak arról van tehát szó, hogy a magas hozamszintek miatt egyre drágul a forintban denominált államadósság finanszírozása, hanem arról is, hogy komoly nehézségekbe ütközhet már a papíroknak a kibocsátása is.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy az ismétlődő likviditási zavarok olyan figyelmeztető jelet küldenek a külföldi befektetők felé, amelytől azok leginkább rettegnek: nevezetesen azt, hogy kétséges a papírok komoly tételben való eladhatósága az aktuális hozamszintek mellett. Ez pedig országspecifikusan is tovább csökkentheti a nemzetközi okok miatt amúgy sem túl magas kockázatvállalási hajlandóságot...

Forrás: Napi Gazdaság

Fórum - Hozzászólás a fórumban >>

Tippek!

Adózási információk >>

Szabályzatok elkészítése >>

Hitel és Befektetési megoldások! >>

Hirdessen a Magyar Tudakozó oldalain >>

Linkweb - Készítse el cégbemutatóját portálunkon >>

Hatékony üzleti honlapokat készítünk megfizethető áron >>