2008.06.06.

Az alacsony foglalkoztatási szint rontja az ország versenyképességét, ellehetetleníti a gazdasági növekedést. Az eredetileg az elsődleges munkaerőpiacra visszatérés elősegítésére bevezetett közfoglalkoztatások azonban soha nem érték el a céljukat - írja a Magyar Narancs.

Amikor 2002-ben az Állami Számvevőszék javasolta, mérni kellene a közfoglalkoztatás eredményeit, a szakminisztérium már nem is emlékezett, hogy mire indult az egész: „a közhasznú munkavégzés legfontosabb célja, hogy olyan munkanélküliek munkába állását segítse elő, amelyek számára jóformán ez jelenti az egyetlen munkalehetőséget” – állt válaszukban.

Az alacsony foglalkoztatottság mára az ország felemelkedésének legnagyobb gátja lett. A 15-64 éves népesség 57,6 százaléka dolgozik, ami csak 1,7 százalékkal jobb, mint a hét évvel ezelőtti arány. Az inaktívak nagy száma magasan tartja a jóléti ellátásokra fordított kiadásokat, bevételi kényszert teremtenek, ezért magasak az adók és járulékok. Ez megemeli a bérköltségeket, ami csökkenti a munkaerő-keresletet, így a foglalkoztatást – az ördögi kört az alacsony foglalkoztatásból adódó újabb szociális kiadások zárják be.

Scharle Ágota, a Pénzügyminisztérium közgazdasági kutató osztályának a vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy egyszerre érdemes változtatni: ha csak noszogatjuk a munkanélkülieket, attól még nem nő a kereslet, ha pedig csökkentjük a bérköltséget, attól nem indulnak el tömegek munkát keresni. A munkakínálat növelésének egyik eszköze az ellenösztönző hatások csökkentése, hiszen a minimálbér alig alacsonyabb összegű segély helyett senki nem választja önként a kicsit talán magasabb fizetésű, de nem túl szívderítő munkát. Ez is csak a többi jogosultság szigorításával együtt működik, különben aki teheti, átcsusszan más ellátási formákba. Jó eszköz az együttműködés megkövetelése: időszakosan meg kell jelenni a munkaügyi központokban, be kell számolni az egyéni álláskeresési próbálkozásokról, követni az erre kidolgozott programot, és ha nincs kizáró ok, el kell fogadni a felajánlott állást.

Egyelőre a munkanélküliek aktivizálását célzó teljes rendszerről azonban csak vélemények vannak, mint ahogy a kidobott pénz mértékéről is. A változtatás viszont forrásokat igényel, rengeteg munkát, és csak több ciklus alatt lesz eredmény, emly akkor sem a teljes foglalkoztatottsággal lesz egyenlő.