2008.05.21.

Napjainkban a munkaerő-kölcsönzés a munkáltatók körében népszerű jogintézmény. A Doit HR Szolgáltató és Tanácsadó Kft. budapesti telephelyén két éve foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel, ez a társaság leggyakrabban igénybevett szolgáltatása.

Manapság gyakran találkozunk a munkaerő-kölcsönzéssel, mint speciális foglalkoztatási formával. Sokan azonban nincsenek tisztában a szó jelentésével, a kapcsolódó fogalmakkal, az irányadó jogi szabályzással. Egyre több helyen olvashatunk a kölcsönzésről, a szabályok alkalmazása tekintetében mégsem beszélhetünk egyértelmű joggyakorlatról.

Teret hódít

A fejlettebb országokban már több évtizede működik ez a foglalkoztatási forma. Franciaországban, Belgiumban, az Egyesült Királyságban és Hollandiában a legelterjedtebb. Közkedveltsége arra vezethető vissza, hogy egyre komplikáltabbá vált a munkavállalók számára az elhelyezkedés, és a munkáltatók is egyre nehezebben találták meg a számukra megfelelő munkaerőt. Hasonló okokból fokozatosan Magyarországon is teret hódított a munkaerő-kölcsönzés intézménye, így a vállalatok HR gyakorlatába egyre inkább beépült ezen megoldás alkalmazása.
Magyarországon nem létezik önálló jogszabály, amely kizárólag a munkaerő-kölcsönzést szabályozná. A szabályait a 2001. évi XVI. törvény iktatta be a Munka Törvénykönyvébe (Mt.). A viszonylag rövid idő ellenére gyorsan népszerűvé és közkedvelt jogintézménnyé vált a munkáltatók körében. Ennek oka minden bizonnyal abban rejlik, hogy rugalmas foglalkoztatási lehetőséget biztosít a munkáltatók számára. A munkaadók sokkal jobban tudnak gazdálkodni a munkaerővel, illetve a munkaviszony megszüntetésével kapcsolódó szabályok is sokkal rugalmasabbak. Nem beszélve az adminisztratív problémák megoldásáról, valamint a toborzás-kiválasztási folyamat lebonyolításáról, amit a kölcsönzés keretében szintén a kölcsönbeadó vállal.

A három főszereplő

A munkaerő-kölcsönzés keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre átengedi a kölcsönvevőnek. Így három szereplő van jelen a folyamatban: a kölcsönbeadó, a kölcsönvevő munkáltató és a munkavállaló. Munkaviszony a kölcsönbeadó munkáltató és a kölcsönzött munkavállaló között létesül, azonban a tényleges foglalkoztatás a kölcsönvevőnél valósul meg.

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket megosztva gyakorolja. Kölcsönözni csak azt a személyt lehet, aki munkavállalóként munkaviszonyt létesít, és a vele kötött munkaszerződés tartalmazza, hogy őt munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatják. Az Mt. nem korlátozza a munkaerő-kölcsönzésre létrehozott munkaviszony időtartamát, ebből adódóan az szólhat határozott és határozatlan időre egyaránt. Nincs korlátozás a munkaerő-kölcsönzés keretében végezhető munkákra vonatkozóan sem, így bármilyen feladatot teljesíthetnek kölcsönzött kollegák.

Ám olyan esetek is léteznek, amikor tilos a munkavállaló átadása. Ezek közé tartozik például, ha nőt akarnak egészségére ártalmas munkakörben foglalkoztatni. Speciális a kölcsönzés és a sztrájk kapcsolatának szabályozása is. Nem szabad átadni a munkavállalót, ha a kölcsönvevőnél sztrájk van, méghozzá a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig, illetve akkor sem járható út a kölcsönzés, ha a munkavállaló munkaviszonya a kölcsönvevőnél legalább hat hónapja szűnt meg. Több cégnél is előfordult ugyanis, hogy a munkáltató saját kölcsönbeadó vállalkozást hozott létre, és a korábbi munkavállalóit foglalkoztatta, kölcsönözte vissza. Ez az eljárás is tiltott, hiszen számos visszaélésre adhat alkalmat.

A munkaerő-kölcsönzés előnyei

A munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönbeadó számos terhet átvállal. A kölcsönvevő munkáltató sokkal gyorsabban és rugalmasabban juthat megfelelő számú és szakképzett munkaerőhöz. A Doit HR Kft. kölcsönzéssel foglalkozó munkatársai a gyakorlatban nem egyszer tapasztalják, hogy egy-két napon belül, adott esetben akár több fős létszámigényt kell teljesíteniük. Egyebek mellett az ezzel járó toborzási-kiválasztási feladatok, a különböző hirdetések feladása, ezek költségviselése, a jelöltek előszűrése és meghallgatása is a szolgáltató terhe és felelőssége.

Segítségünkkel a munkáltatónak lehetősége van a szezonális munkaerőhiány problémáját megoldani, továbbá a táppénzen, szabadságon lévő munkavállalókat gyorsan, rövid időn belül pótolni. A termelés összköltségén belül a bérköltségek csökkenése sem elhanyagolható tényező. Munkaerő-kölcsönzés keretében kevesebb a kockázat. A kölcsönvevőt jogi felelősség csak meghatározott, kivételes esetekben terheli, hiszen a kölcsönzött munkavállaló közvetlenül nem áll jogviszonyban a kölcsönvevővel. A jogi kockázat mellett a munkaügyi kockázat is csökken. A mindennapi adminisztratív teendők mellett a bejelentési kötelezettség, valamint a különböző statisztikai jelentések, riportok készítése szintén a kölcsönbeadóra hárul. Így nem véletlenül érezhetjük többször is, hogy "megbízóink helyett dolgozunk".

Donka Marina

Forrás: HR Portal

Hozzászólás a fórumban >>

Tippek!

Hitel és Befektetési megoldások! >>

Hirdessen a Magyar Tudakozó oldalain >>

Számviteli és egyéb szabályzatok elkészítése >>

Linkweb - Készítse el cégbemutatóját portálunkon >>

Hatékony üzleti honlapokat készítünk megfizethető áron >>