2008.05.19.

Londonban a hatóságok a bankközi irányadó kamat számítási metodikájának megváltoztatását is felvetették a közelmúltban az adatszolgáltatás hitelességével kapcsolatos gyanúk miatt. Ez csak azért problematikus, mert Magyarországon is szinte minden deviza alapú hitel kamatozásának alapváltozója az érintett Libor kamatláb. Annak jártunk utána, hogy kell-e a törlesztőrészlet emelkedésére számítani a manipuláció miatt.

Kevesebb mint két hét múlva, május 30-ától jelentősen megváltozhat a londoni Libor kamatláb számítási metodikája, ugyanis a világ vezető benchmark kamatrátáját kiszámító Brit Bankszövetségnél (BBA) olyan gyanú merült fel, hogy a jegyző bankok nem a valósnak megfelelő adatokat adtak meg a kamatláb kiszámításához, azaz szándékosan manaipulálták a bankközi kamatlábmutatót.

Két évtizede változatlan módszertan

A Libor számítási módja 1998 óta változatlan, de a brit bankszövetség vezetője, Angela Knight Londonban egy parlamenti vizsgálóbiottság előtt a múlt héten elismerte, hogy felülvizsgálják a metodikát, és május 30--án be is jelentik, hogy válozik-e, és ha igen, akkor miképp a módszertan.

A felülvizsgálatra azért van szükség, mert a mostani rendszer túlságosan a Libort jegyző pénzintézetek őszínteségére van alapozva, a BBA ugyanis minden reggel felhívja az adatait közlő 16 vezető londoni bankházat, amelyek számos határidőre és devizára közlik az egymásnak potenciálisan felajánlott hitelkamatlábakat. A gond csak az, hogy a jelek szerint a bankok nem a tényleges kamatokat közölték, hanem azoknál alacsonyabb értékeket, a cél pedig az volt hogy így próbálják meg megakadályozni a jelzálogválság miatt amúgy is egekbe emelkedő finanszírozási költségeik további megugrását.

Gyanús kamatkülönbözet

A Bloomberg jelentése szerint elsősorban az volt gyanús az illetékeseknek, hogy április elején volt olyan nap, amikor az egy hónapos, nem fedezett dollár Libor ráta 2,72 százalékos volt, miközben az amerikai Federal Reserve (Fed) a fedezett hitelekre 2,82 százalékot fizetett, márpedig a gazdasági racionalitás alapján ez utóbbi számnak kellett volna alacsonyabbnak lennie.

A piacon már egy ideje tudott volt, hogy a hivatalos Libor-rátának nincsen köze a piaci folyamatokhoz - fejtette ki az Ecoline kérdéseire válaszolva Ruzsonyi Ákos, a Commerzbank elemzője. Erre utal az is, hogy jelentősen emelkedett a ráta, amikor április 16-án a BBA kijelentette, hogy a 16 adatszolgáltató bank közül azonnal kizárja azt, amelyiknél csalásra derül fény: a 3 hónapos dollár Libor két nap alatt 18, az egy hónapos dollár Libor pedig 14 bázisponttal emelkedett.

Magyarországon is lehet hatása!
A Libor számításával kapcsolatos vita azért is különösen kényes téma, mert ez a bankkközi kamatláb a világ legfontosabb ún. benchmark kamatlába, azaz ehhez a változóhoz kötik a leggyakrabban a kereskedelmi bankok az ügyfeleiknek - vállalatoknak, egyéb bankoknak és a háztartásoknak - folyósított hitelek változó kamatlábát, a lízingdajakat, illetve a swap-ügyleteket is így árazzák. A változó kamatozású hitelek esetében jellemzően a Libor az alapkamatláb, amire egy kamatfelárat rak a bank - ez 1-2 százalékpont, és fix nagyság, azaz a változó kamatláb épp a Libor változása miatt nem fix.

A devizahiteleket Magyarországon is Libor-alapon árazzák, azaz a fizetendő törlesztőrészlet nagysága a hitelösszegen, a forint árfolyamán és az adósbesoroláspon kívül a Libor adott devizához tartozó értékétől függ. A Libor változása autómatikusan jelentkezhet a fizetendő kamat nagyságában, azaz ha emelkedik a Libor, akkor többet kell fizetni.

A lakáshiteleseknek nem kell annyira félni

A Libor-manipulálása tehát a magyar háztartások szempontjából sem mellékes, így ugyanis könnyen olyan helyzet állhat elő, hogy a korrekció miatt hirtelen megugranak a kamatlábak, ami egyszerre jelentősen emelné meg a törlesztőrészleteket - legalábbis elvileg, mert több tényező is finomít ezen a képen.

1. Először is látni kell, hogy a kamatok emelkedése nem a manipuláció következménye, hanem a jelzálogválságból, és a piaci likviditás csökkenéséből adódik, a téves adatközélések gyakorlatilag csak ennek tényleges érvényesülését tolta ki az időben - mondta el Ruzsonyi Ákos, aki szerint a hitelesség helyreállása a legfontosabb az egész pénzügyi rendszer szempontjából.

2. Másodsorban a manipuláció nem azokat a deizákat érintette, amelyek a magyar lakossági hitelezés szempontjából fontosak, ugyanis a leginkább a dollár és az euró alapú Liborokkal voltak problémák, és ezek is korrigáltak a leginkább áprilisban is. A svájci frank alapú Libor május 15-én 2,8867 százalékon, egy hóbnappal korábban 2,9175 százalékon, február elején pedig 2,8683 százalékon állt, azaz szinte alig mozgott az idén. (Az USD Libor május közepén 2,9413 százalék volt, míg egy hónappal korábban csaknem 30 bázisponttal alacsonyabban állt a ráta.)

3. Azért sem kell május 30-án radikális kamatugrásra számítani, mert a metodika megváltoztatása előtti BBA-bejelentések a korrekció negy részét elvégezték, azaz a szóbeli fenyegetés is elégnek bizonyult, és a bankok az adatok emelkedéséből láthatóan felhagytak a manipulálással. Ez amúgy a törlesztőrészletek szempontjából nem olyan érdekes, mert a magyar gyakorlat szerint 1-6 hónapos a kamatperiódus, azaz ennyi időénként vizsgálják felül a kamatokat a bankok, vagyis annak nincs nagy jelentősége, hogy egy adott perióduson belül mikor emelkedett meg a kamatszint.

A vállalatoknak rossz hír

Ezzel együtt a vállalatoknak érdemes lehet arra felkészülni, hogy emelkedik majd a törlesztőrészletük, főleg, ha euróban és dollárban adósodtak el, és a hitelük Liborhoz kötött változó kamatozású termék. Ebben az esetben a 30-40 bázispontos emelkedés sem kizárt, ami már komolyabb összegnövekedéssel is járhat.

A magyar vállalati szektorban jellemzőek az euró és dollár alapú hitelek is, a gazdaasági társaságoknak ugyanis nem csak azt kell figyelembe vennie, hogy melyik devizában a legalacsonyabb a kamatszint, és a legkevésbé volatilis az árfolyam, hanem azt is, hogy a cégnek, milyen devizában keletkeznek esetlegesen a bevételei. egy exportáló vállalat esetében logikus és elterjedt kockázatkezelési gyakorlat, hogy a bevételeket jelentő devizában adósodik el a cég, így ugyanis fedezi magát az árfolyamkockázattal szemben.

A Magyar Nemzeti bank (MNB) adatai szerint a nem pénzügyi vállalatokkal kötött változó kamatozású vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálású, euróban denominált új hitelszerződéseinek értéke havonta 100-150 milliárd fointra tehető, ami jelzi, hogy egy esetleges Libor-emelkedés ebben a körben komoly hatással járhat.

Forrás: Ecoline

Hozzászólás a fórumban >>

Tippek!

Hitel és Befektetési megoldások! >>

Hirdessen a Magyar Tudakozó oldalain >>

Számviteli és egyéb szabályzatok elkészítése >>

Linkweb - Készítse el cégbemutatóját portálunkon >>

Hatékony üzleti honlapokat készítünk megfizethető áron >>